A kódex, amiben minden van

Látjátuk feleim szümtükhel, erre a néhány szóra mindannyian emlékezünk. Több-kevesebb sikerrel bemagoltatták velünk az iskolában, és ezt csak csak úgy úszhattuk meg, ha nagyon ügyesen bújtunk a pad alá. A furcsa szöveg feletti kuncogás viszont kivétel nélkül mindenkinek megvolt. Azzal mégis kevesen vannak tisztában, hogy a Halotti beszédnek mi a jelentősége, mivel kötődik a Felvidékhez és miként tesz egy misztikus kérdést még misztikusabbá.

A nagysikerű Szulejmán sorozat rendszeres nézői közelről átélhetik azt a kort, amikor a sorozat főszereplője hadinépével volt szíves az utolsó fűszálig felperzselni Magyarország nagy részét, régi kultúránkkal együtt. Néhány lelkiismeretes szerzetesnek és apácának a Felvidék felé menekülés közben volt rá gondja, hogy régi irodalmunk emlékeiből magával vigye, amit tudott, megmentve ezzel néhány kincset az utókornak. A megmaradt anyag középkori írásbeliségünk körülbelül 1%-át teszi ki, ezért egy-egy magyar kódex vagy régi szövegemlék felbukkanása általában nem valaminek a megoldását jelenti, hanem új kérdések sokaságát. Nem tudjuk ki, mikor, hol és kinek a megbízásából írta – és kezdődhet a nyomozás!

Hol találták meg valójában a Halotti beszédet?

Nem elég, hogy a híres szöveget tartalmazó Pray-kódex kényszerűségből Gömörtől Pozsonyig végigkalandozta a Felvidéket, az utókor még a szerzetesként Pozsonyban szolgáló Pray Györggyel is Deákiban szeretné megtaláltatni. Valóban volt ott, de a történet nem ilyen egyszerű. Az eredetije a váci püspöki székesegyházban keletkezett, ennek hollétéről legfeljebb a törökök adhatnának bővebb tájékoztatást. Szerencsére azonban Gömörben még idejében lemásolták, hogy aztán onnan rövid ideig előbb a garamszentbenedeki bencés kolostorba, majd a deáki templomba kerüljön, és végül Pozsonyban várja a megtalálóját 1241-től. Pray György a róla elnevezett kódexhez hasonlóan szintén Felvidék szülötte és nagy vándor volt. Érsekújváron született 1723-ban, majd egyházi iskolákban tanító szerzetesként megfordult Pécs, Nagyszombat, Nagyvárad, Trencsén, Pozsony, Rozsnyó, Győr és Buda városában, valamint Bécsben, s végül Pesten halt meg, 1801-ben. Rendkívül sikeres megtalálónak bizonyult, az említett kódex mellett temérdek más egykori irodalmi mű, levél és más forrás megismerését köszönhetjük neki, köztük Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit legendáját.

Halotti beszéd… van még ott, ahonnan ez jött!

Az idézett irat ugyanis egy oldalas, és a jó vastag kódexben bőven akad még figyelemreméltó lap. A már önmagában is gazdag szertartáskönyv értékét Pozsonyba kerülésekor tovább növelték azzal, hogy hozzákötötték a Pozsonyi Évkönyv néven ismert gyűjteményt. Ez 997-től a 13. század elejéig taglalja királyaink neveit és országunk főbb eseményeit. A kódex szerkönyv részében liturgikus szövegek és azok magyarázatai mellett egy különösen értékes kottagyűjtemény is található. Már önmagában felfoghatatlanul izgalmas, hogy egy 800 éves zeneművet ma azért el tudunk játszani, mert egy korabeli honfitársunk lejegyezte azt. A lejegyzés módja is megér egy misét, ugyanis olasz, francia és német elemekből, Magyarországon létrehozott rendszerről van szó, amelyet a 17. századig alkalmaztak nálunk. Hogy elődeink ezt a kottaírást mikor fejlesztették ki, nem tudjuk pontosan, de a Pray-kódexbeli forrás olyan kiforrott módszerről tanúskodik, amely jelzi: középkori zenekultúránk egyenértékű volt a nyugat-európai színvonalával. További érdekességet jelentenek a kódexben a magyar szentekhez szóló könyörgések, az esketési és temetési szöveg, a szülést megkönnyítő ima és a színjátszás elődjének számító misztériumjáték pedig jelzi, hogy az egyház az emberek hétköznapi életével is szerves kapcsolatban álló intézmény volt.

   

Na, de mégis mikor készülhetett a torinói lepel?

És hogy jön ez ide? A legenda szerint Jézus arclenyomatát ábrázoló lepel alaposan megmozgatja a titokzatosságok iránt fogékony írók és egyszerű érdeklődők képzeletét. Nyilván sokan szeretnék elhinni, hogy a lepel valódi és tényleg Jézustól származik a rajta levő arckép, azonban kedvüket szegi a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely 1260-ra teszi a keletkezését. A természettudományos kutatók kedvét viszont a Pray-kódex szegheti. A kódex alkotói vagy egészen különleges látnoki képességek birtokában rajzolták le az elvileg még nem létező torinói leplet 1190 körül, vagy valami más áll a háttérben.

Elképzelhető persze, hogy a kormeghatározási vizsgálat téved legalább hetven évet, de ilyen időtávlatban ez túl nagy hibahatárnak számítana. Felvetődik hát annak a lehetősége, hogy ez a lepel nem az a lepel, amely a középkorban létezett, hanem csak egy másolat. Itt már Dan Brown is izgatottan egyenesedne fel a székében, hiszen ha valóban létezett (létezik?) egy korábbi lepel, ki a megmondhatója annak, hogy az mikor és hogyan keletkezett? A kódexben levő ábra tanúsága szerint III. Béla királyunk mindenesetre láthatta Konstantinápolyban.

Mik vogymuk – ki érti ezt ma már?

Hát mi! Európában példátlan, hogy egy nép ma is megérti saját, 800 évvel ezelőtti nyelvét. Másoknak jóval későbbi szövegeik esetében is fordítót kell hívniuk saját magukhoz, míg mi annak ellenére értjük a Halotti beszédet, hogy nyelvünk latin betűs írása még évszázadokkal később sem volt problémamentes. 42 hangunkat 25 latin betűvel kellett leírni, és emiatt – egységes szabályozás híján – ezt ki-ki másképp összeeszkábált betűkombinációkkal oldotta meg. Így abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a latin betűkkel magyarul írt Halotti beszédnek pontosan milyen volt a korabeli kiejtése. Az viszont a letisztult fogalmazásmódból és a szöveg kiforrottságából kitűnik, hogy az irodalmi értékű mű nem előzmény nélküli. Ebből nemcsak a középkori anyanyelvi prédikáció megléte látszik, hanem az is, hogy már a 11-12. század magyarsága is magas szellemi-művelődési színvonalat képviselt.

Bogos Zsuzsanna
A Pray-kódexet jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, digitalizált változata pedig megtekinthető: itt.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!