Taksony
  • HUF: 369.63
  • USD: 1.13
  • 0 °C
  • 6 °C

Hirdetés (X)

Irodalom

226 éve született Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője

1790. augusztus 8-án, Szatmárcsekén született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa, a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc.

 

Magányos és visszahúzódó volt

 

Kölcsey Ferenc gyenge alkatú, sokat betegeskedő gyermek volt, aki a himlő következtében fél szeme világát is elvesztette – minden bizonnyal ezek a testi hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy iskolaéveit a költő nagyrészt magányosan, a könyvek között töltötte.

 

kolcsey_ferenc_62986_940501 network.hu
Kölcsey Ferenc (1790-1838) (fotó: network.hu)

Kölcseyt tanulmányai ugyan a jogi pályára irányították, de ő már az 1810-es évek elején elhatározta, hogy az irodalomnak szenteli életét. Hamarosan a Bihar megyei Álmosdra, majd Szatmárcsekére költözött, ahol a gazdálkodás mellett – az általa annyira vágyott magányban – verseivel és az irodalom tudományával foglalatoskodott. A tudományos életben 1815-ben ismertette meg nevét, amikor a – Szemerével közösen írt – Mondolatra adott Felelet című művel Kazinczy pártjára állt, a nyelvújítás kérdésében.

 

A reformkor legfontosabb előfutárai közé tartozott

 

Kölcsey a következő években komoly kritikával illette Csokonai és Berzsenyi művészetét is, miközben ő maga elsősorban az Aurora-kör tagjaival – például Vörösmarty Mihállyal és Bajza Józseffel – kötött barátságot. Kölcseyt első művei és 1823-as költeménye, a Hymnus a’ Magyar nép zivataros századairól című vers a kibontakozó reformkor legfontosabb előfutárai közé emelték. 1823. január 22-én tisztázott műve később Magyarország nemzeti Himnusza lett, a nevezetes napot pedig – 1989 óta – mint a magyar irodalom ünnepét tartjuk számon.

 

001hub1_quart_hung_2832_p01_p02 himnusz.hu
A Himnusz (fotó: himnusz.hu)

 

Politikai pályafutása is jelentősnek bizonyult

 

A reformkor során Kölcsey először mint alkotó és kultúraszervező teremtett jelentőset, miután Szemerével társulva 1826-ban létrehozta az Élet és Literatura című folyóiratot. Három évvel később aztán megkezdődött politikusi pályafutása is: miután Szatmár vármegye főispánja hamarosan aljegyzői feladatokkal bízta meg. Kölcsey a vármegye politikai életében a szabadelvű reformok egyik legjelentősebb támogatója lett, szónoki tehetsége miatt pedig nemsokára főjegyzőnek, majd 1832 decemberében országgyűlési képviselőnek is megválasztották.

 

Kölcsey leghíresebb beszédét a magyar nyelv védelmében tartotta, de hároméves követsége során kiállt az erdélyi unió, a Partium visszacsatolása és a jobbágyfelszabadítás ügye mellett is.

 

A pozsonyi országgyűlésen elmondott búcsúbeszéde – Búcsú az országos rendektől – valószínűleg a reformkor egyik leghíresebb szónoklata volt; ebben megfogalmazta azokat a célokat, melyek a hazáért tenni akaró szabadelvűeket egy pártban tömörítették. A költő-politikus elismertségét mutatja, hogy távozása után a diéta ülései egy napig szüneteltek.

 

A pesti események aktív részese volt

 

Bár Kölcsey elhagyta a reformkor szellemi központját, továbbra is a pesti események aktív részese maradt: egyike volt a Kisfaludy Társaság hét alapító tagjának, miközben védőbeszédet írt hűtlenség vádjával perbe fogott barátja, Wesselényi Miklós számára. A rengeteg munka annyira legyengítette a költő szervezetét, hogy 1836 végén májgyulladást kapott, de ebből a betegségből még szerencsésen felépült.

 

Kolcsey-Ferenc-e1343328124519 patacsipilvax.hu
Fotó: patacsipilvax.hu

Kölcseyt két évvel ezután, 1838 augusztusában érte utol a halál: miután egyik szatmári utazása során egy záporban megázott, tüdőgyulladást kapott, és néhány napon belül – mindössze 48 évesen – elhunyt. A nagy költő testét Szatmárcsekén helyezték végső nyugalomra, tiszteletére az Akadémia emlékülésén Eötvös József báró tartott gyászbeszédet.

 

Versei generációkat tanítottak magyarul érezni és gondolkodni

 

A reformkor magányos tudósát a későbbi generációk is különleges tisztelettel illették, és – az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz révén – ma is egyedi helyet foglal el a magyar irodalom csillagai között.

 

Bár Kölcsey pályáján költőként indult, a haza és a tudomány szeretete nyomán nem csak a kultúrában, de a politikában is ott hagyta keze nyomát, miközben művei – például beszédei, Huszt című verse, vagy az unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak írt Parainesis – generációkat tanítottak magyarul érezni és gondolkodni.

 

Forrás: rubicon.hu/mult-kor.hu

Nyitókép: refszatmar.eu

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket