Gyújts világot, látod feleség,
Már csak a mi kis lakunk setét,
Mindenünnen fény árad felénk,
Érzem, érzem áldott melegét;
Hisz karácsony-este van megint.
A jó Jézus híven betekint
Minden házba s a hova bemegy,
A szeretet ül ott ünnepet.
A palota s kunyhó épp ezért
ölt magára ilyen égi fényt.
A gyermeknek ragyogó szeme,
Hangos ajka, tapsoló keze,
Boldog szíve összes bájival,
Mind-mind, a mi szeretetre vall
S a pokolból édenbe vezet:
óh, e fényben minden ott rezeg!. . .
Gyújts világot, hisz nem idegen
A szeretet lángja idebenn,
Innen is hadd menjen fénye hát
És dicsérje alkotó Urát!
S a jó Jézus a mikor benéz,
Ajkamat, mely zúgolódni kész:
Fészkünk mért ily üres, hallgatag?
Óh, zárja le édes ajakad!
Nemo
(Losonc és Vidéke, 1891. december 20., 51. szám)
Nyitókép: Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Főoldal karácsony Losonc és Vidéke vers
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
