1932. január 5-én született a tavaly 84 évesen elhunyt olasz író, Umberto Eco. Regényei, filozófiai és pedagógiai tanulmányai rendkívül nagy hatást gyakoroltak a modern európai kultúra szemléletére.
Umberto Eco az észak-olaszországi Alessandriában született. Apja jogásznak szánta, de teológiát kezdett tanulni a Torinói Egyetemen. Szakdolgozatát Aquinói Szent Tamás gondolataiból írta, viszont az egyetem elvégzésére elvesztette minden hitét Istenben. Az Alma Materbe azonban visszatért, de mint a szemiotika professzora, és itt is tanított élete végéig amellett, hogy a Columbia, a Harvard és az Indianai Egyetem vendégprofesszora volt.
1980-ban jelentette meg A rózsa neve c. művét, mely gyakorlatilag nemcsak az irodalomtudományi körökben, de a szélesebb olvasói réteg előtt is meghozta a világsikert. Ezután még hat nagy regényt írt, (A Focault-inga [1988], A tegnap szigete [1994], Baudolino [2000], Loana királynő titokzatos tüze [2004], A prágai temető [2010] és a magyarul idén Mutatványszám néven a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkező Numero Zero [2015]).
Közvetlen, kedves embernek ismerték meg mind diákjai, mind kollégái, akivel egyetemi előadások után bármiről lehetett beszélgetni, ha viszont rossz kedve volt, órákig csak a jegyzeteiben lapozgatott. Később viszont, amikor regényei ismertsége messze túlszárnyalta szemiotikai meglátásait, megtiltotta, hogy óráin regényeiről kérdezzék.
Elkötelezett híve volt Európa kulturális egységének, amely mellett többször kiállt, például egy 2012-ben a Guardiannak adott interjúban.
Munkássága
A szemiotika legegyszerűbben fogalmazva a jelentés (meaning) elkészítésének és közlésének tudománya, mely a jelek befogadásának menetét vizsgálja, és ehhez a különféle analógiák, metaforák és szimbolikus rendszerek létrejöttét, struktúráját és a kommunikációkban történő megjelenését veszi alapul.
Eco elmélete szerint az összes társadalmi jelenség (politika, gazdaság, kultúra, emberi társas érintkezés) egyfajta kommunikáció, és így szemiotikai szempontból is értelmezhetők és vizsgálhatók. A szemiotikai vizsgálódási határait ő terjesztette ki például az illatok, a fizikai érintések, az ízek, a fizikai távolságok (értsd milyen távolságra állsz beszélgetőpartneredtől), a zenei szekvenciák, a formalizált (például programozási) nyelvek, a titkosított kódok és a tömegkommunikáció területére.
Irodalmi művei
Ahogy arról korábban szó volt, az igazi világhírt A rózsa neve c. regényével nyerte el. Az Iron Maiden nevű brit heavy metal együttes is írt egy 11 perces eposzt e mű alapján, címe Sign of the Cross, és az X-Factor (illetve a Rock in Rio) albumon található. A filmipar is felfigyelt rá, és megbízták a francia Jean-Jacques Annaud-t, hogy Sean Conneryvel és Christian Slaterrel a főszerepben filmre vigye a történetet. A film elkészítésében a legnagyobb francia középkortörténészek egyike, Jacques Le Goff is közreműködött. „Meg akartam ölni egy szerzetest” – nyilatkozta szerényen Eco, amikor motivációiról kérdezték.
A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt. A tegnap szigete (ford. Barna Imre, Európa Kiadó, 1998) már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.
A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino.
Meg kell még említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? (ford. Klukon Beatrix, Gondolat, 1992) c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat. Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban.
A modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere 2016. február 19-én, rákbetegségben hunyt el.
forrás: wikipedia.hu , jogofirum.hu
borítókép: player.hu
Megosztás:
Címkék: Alessandria Baudolino Columbia európai irodalom európai kultúra Főoldal harvard Hogyan írjunk szakdolgozatot? Indiai Egyetem irodalom kultúra Loana királynő olasz költő Rózsa neve szemiotika Umberto Eco
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
