Nándor
  • HUF: 361.95
  • USD: 1.16
  • 7 °C
  • 19 °C

Hirdetés (X)

Irodalom

Kerepesi Igor: Árnyalatok 09 – Bárcsak

Hajnal van és buszra várok, Míg a szél oly hűsen fúj, Más ez a tél most nélküled, Olyan fáradt, olyan új.

 

Hajnal van és buszra várok,

Míg a szél oly hűsen fúj,

Más ez a tél most nélküled,

Olyan fáradt, olyan új.

Oly egyedül vagyok most,

Míg zsong a fagyos, néma tél,

Fejemben a sok gondolat

Régvolt időkről mesél.

 

Két tóparti ősz volt enyém,

S most csak lakás-magány vár,

A fejemben kéz a kézben

Kétely s nyugtalanság jár,

Félek, hibát olyt vétettem,

Mit rendezni nem lehet,

Nem mutattam, hogy szeretlek,

S nem is mondtam el neked.

 

Oly messze már minden helyszín,

Minden emlék, pillanat,

Édes-ábrándképként lengi

Mind be éjjel álmomat,

Prága hűvös gótikája,

Krakkó drága városa,

Morvaország bájos ősze,

S Napospartunk homokja.

 

És a sok-sok mámor-éjjel,

És a sok szép szavad mind,

Forgószéllé állva össze

Mellkasomban itt kering,

S magányomban csak te vagy itt,

Biztatni és ölelni még,

De ez mind csak emlék, álom,

És ez mind már nem elég.

 

S míg a hó most halkan hullik,

Rég emléken merengek,

Időn, mikor társad, vágyad,

Kincsed voltam még neked,

Időn, mikor oly ártatlan

Volt még kettőnk szerelme,

Időn, ami rég elveszett,

S bárcsak vissza jöhetne!

 

Kerepesi Igor

 

Kép: a szerző

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket