Petra
  • HUF: 423.09
  • USD: 0.98
  • 12 °C
  • 17 °C

Hirdetés (X)

Irodalom

„Bármiről lehet szabadon beszélni“ – A Tokaji Írótáborról L. Simon László kultúrpolitikussal a Körképen (Interjú)

Megszabadulva a pártállami béklyóktól, egy valóban szabad, független szellemi fórummá vált az írótábor.

nyitókép: lsimonlaszlo.hu

 

A Tokaji Írótábor fél évszázada a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvénye. Az első írótábort a megye irodalmi folyóiratának (Napjaink) 10. évében rendezték meg, akkor még  a Hazafias Népfront szervezésében, és a Megyei Tanács anyagi támogatásával. A magyar irodalom égtájainak otthont adó Tokaji Írótáborba az eltelt ötven év alatt nagy számban érkeztek a világ különböző pontjain élő magyar irodalmárok.

 

L. Simon László József Attila-díjas költőt, kultúrpolitikust, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját 2020-ban választották meg a Tokaji Írótábor  elnökévé, ami nem meglepő, hiszen számtalan hazai és nemzetközi kulturális program, konferencia szervezése, előadások tartása, könyvbemutató szervezése fűződik a nevéhez.  Már akkor megfogalmazódott benne a magyar literatúra presztízsének növelését szolgáló nagy nemzeti irodalmi ünnep a jubileum kapcsán, viszont a covid és az orosz-ukrán háború sok mindent felülírt. L. Simon László biztosított minket arról, hogy ennek ellenére méltó megemlékezéssel készültek  az augusztus 22-én kezdődő négy napos táborban.

 

Fotó: magyarnemzet.hu

 

A Körkép kérdéseire válaszolva a Tokaji Írótábor elnöke elmondta, hogy a négy nap alatt megpróbálják feldolgozni az eltelt ötven évnek a történetét, illetve az íróknak a különféle társadalmi, politikai fordulatokban betöltött szerepét.

 

„Lesznek olyan nemzedéki beszélgetések, melyek elválaszthatatlanok az írótábor történetétől, beszélgetek például Kukorelly Endrével, Zalán Tiborral, Petőcz Andrással és Turczi Istvánnal, rámutatva annak a nemzedéknek a tevékenységére, akik a nyolcvanas években indultak, és a kilencvenes években bontakozott ki a pályájuk. Mára már befutott alkotók, és rendszeresen jártak és járnak ma is a táborba.

 

Remek programokkal várunk mindenkit, nem csak irodalmárokat, hanem az irodalom és a művészet kedvelőit is. Az előadások mellett lesznek koncertek és színházi előadás, de fontos megemlíteni, hogy felavatjuk a felújított irodalmi emlékparkot is. Minden domborművet leszedtünk és felújítottunk építészetileg, majd ezek a domborművek visszakerülnek a helyükre. Három új alkotással is gazdagodik az emlékfal.“

 

Az egyik alkotás Fekete Gyulának, az írótábor emblematikus alakjának állít emléket, a másik Antall Istvánnak, aki évtizedekig tudósította a Kossuth Rádió hallgatóit a nagy múlttal rendelkező irodalmi találkozókról, harmadik pedig magának az írótábornak, a fél évszázados jubileuma alkalmából.

 

Fotó: tokaj.hu

 

L. Simon László elmondta azt is, hogy 26 éve jár a Tokaji Írótáborba, s azóta követi figyelemmel az irodalmi intézmények, az irodalmi élet történetét. Nyilvánvalóan egészen más most írótábort szervezni, hiszen bármiről lehet szabadon beszélni. Nem úgy a diktatúra időszakában, amikor mindent a párt és a hatóságok ellenőriztek, és tartottak a kezükben.

 

„Az a nagyszerű ebben az írótáborban, hogy megszabadulva a pártállami béklyóktól, egy valóban szabad, független szellemi fórummá tudott válni.“

 

Nagy Erika

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket