„Legyünk szemei mindnyájan egy láncnak”- Petőfi körút 200. Petőfi Sándornak szentelt kiállítás és katalógus.

Nyitókép: Barabás Miklós alkotása

Hosszú és alapos előkészületek után 2023. április 27-én a Gömör-Kishonti Múzeum termeiben kerülhetett sor egy olyan modern, interaktív elemekkel tűzdelt kiállítás megnyitójára, melynek célja nem más volt, minthogy a látogatóknak minél teljesebb képet adjon Petőfi Sándor életéről és művészetéről, bonyolult baráti és szakmai kapcsolatairól és természetesen a költő gazdag hagyatékáról is.

A kiállítás a Petőfi legendás barátságai címet viselte, s 2023. április 27. és 2023. október 29-e között volt megtekinthető a múzeum termeiben. A tárlat és a vele összefüggő kísérőrendezvények a jeles költő születésének 200. évfordulója alkalmából megrendezett programsorozatok keretében jött létre.

   

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatása mellett, a magyar-szlovák együttműködés részeként valósult meg, Gömör-Kishont kulturális intézményeinek összefogásában. Ezzel az együttműködéssel a Gömör-Kishonti Múzeum egy összesen 5 (magyarországi és szlovákiai) múzeumot magába foglaló kezdeményezés részévé vált, melynek keretében minden egyes múzeum egy-egy önálló tárlat formájában igyekezett bemutatni Petőfi életének más-más aspektusait.

Az együttműködés keretében a rimaszombati múzeum nemcsak anyagi és tárgyi támogatásban részesült, de hozzájárult a magyar és szlovák nyelven is megjelent, keménykötésben kiadott kiállítási katalógus létrejöttéhez is. A kiadvány a képzeletbeli kiállítás-láncolat egyes állomásain viszi keresztül az olvasókat, egyszersmind át is örökíti a kiállítást az eljövendő generációknak.

A határokon átívelő együttműködésnek a Gömör-Kishonti Múzeumon kívül részesei voltak még a Füleki Vármúzeum, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a balassagyarmati Palóc Múzeum, valamint a szécsényi Forgách-Lipthay Kastélymúzeum.

A kiállításmegnyitóra 2023. április 27-én került sor a Gömör-Kishonti Múzeumban. A megnyitó kétnyelven, szlovákul és magyarul ment végbe, miközben a jelenlévőknek alkalmuk nyílott meghallgatni a helyi protestáns gimnázium diákjainak énekes-zenés fellépését, továbbá a Gömör-Kishonti Múzeum ideiglenes igazgatójának, Ján Aláčnak, valamint az intézmény történészének és a kiállítás kurátorának, Kerényi Évának ünnepi beszédét is. A megnyitó végén pedig Petőfi költeményei közül kettő is elszavalásra került, mégpedig Iveta Krnáčová könyvtáros és a múzeum jelenlegi történésze, Kerepesi Igor jóvoltából.

A kiállításláncolatban résztvevő múzeumok mindegyike Petőfi Sándor életének és munkásságának más-más aspektusára fordította figyelmét. A Nógrádi Múzeumban a költő szerelmi életével és szerelmi költészetével foglalkoztak, míg Füleken származására, családi hátterére összpontosítottak, a magyarországi múzeumokban pedig Petőfi és a népi költészet bemutatását valamint a költő és II. Rákóczi Ferenc személyének, mint a nemzet szabadságáért küzdő két kimagasló alaknak párhuzamba állítását tűzték ki céljukul.

A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum a barátság témáját választotta, és nem véletlenül. Petőfi legendás barátainak egyike, Tompa Mihály ugyanis rimaszombati születésű volt.

Kiállításunk két, jól elkülöníthető részre osztható, mégpedig az alapján, hányszor látogatta meg a költő a gömör-kishonti régiót. 1845 áprilisa és júniusa között, több hónapos, a mai Szlovákia területét érintő utazása során járt itt először. Egyebek mellett meglátogatta Rozsnyót, Losoncot, Füleket és Rimaszombatot is. 2 évvel később tért vissza e régióba, akkor azonban már konkrét céllal, hogy meglátogassa az akkoriban Bejében lelkészként ténykedő barátját, Tompa Mihályt.

A kiállítás legfőbb és mindenütt jelen lévő szimbóluma, mint a költők és írók jelképe és fegyvere, természetesen a könyv, mely különböző formában a tárlat valamennyi pontján felbukkant: a kiállítás kísérő szövegét tartalmazó hatalmas táblák óriási méretű nyitott könyveket szimbolizáltak. A terem felső részében kifeszített madzagokra felfüggesztett könyvek, s a rögtönzött könyvespolcokon elhelyezett díszkötetek pedig csak tovább erősítették ezt a koncepciót.

A könyv formája már csak azért is fontos és említésre méltó, mert utazásairól és útjain átélt élményeiről maga Petőfi is úti jegyzeteiben és úti naplójában számolt be, melyeket aztán publikált a sajtóban is. A hatalmas, nyitott könyvet formázó táblák egyszersmind Petőfi naplóit is jelképezik. A kiállítás mindenekelőtt életének egy rövid, de annál jelentősebb korszakát mutatja be, mégpedig az 1845 és 1847 közötti időszakot, illetve részben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korát.

A kiállítótér egyes vitrinjeiben olyan gyűjteményi tárgyak kerültek kiállításra, melyek nem tartoztak ugyan a költő tulajdonába, azonban abból a korból származtak, melyben ő élt és alkotott, mi több, némely tárgy Petőfi barátainak tulajdonát képezte. Ezen tárgyak mindegyike a Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményéből származott és általuk 3 különálló tematikai egységet sikerült megrajzolni a kiállításon belül:

1. Petőfi Sándor ifjúkora és irodalmi szárnypróbálgatásai,

2. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszaka,

3. A költő baráti köre.

A kiállításon bemutatásra került Petőfi utazásainak története, mely út keretében Gömör-Kishont számos jeles területét is meglátogatta, különös tekintettel Rimaszombatra, ahol – egyebek mellett – 1845. május 29-én tiszteletbeli táblabírává választották. 1847 júliusában tett útját pedig olyan tárgyak jelenítették meg a tárlaton, mint egy a 19. század feléből származó ruha másolata, különböző korabeli grafikák, valamint Izsó Miklós Petőfiről készült szobra, mely a Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében lelhető fel.

 A 21. századi muzeológia elvárásainak megfelelően a kiállítás modern, interaktív elemeket is tartalmazott, melyek célja a fiatal generáció igényeinek kielégítése volt. A kiállítás részét képezte egy az iskolaügyből jól ismert interaktív tábla, melyen a költő 1845-ben és 1847-ben, Gömörben tett utazásainak útvonalát szemlélhette meg a közönség, továbbá egy monitor, melyen egy a Petőfi tiszteletére írott költemény filmetűdbe épített, Dráfi Mátyás szavalta változatát hallgathatták végig.

A tárlaton megtalálható volt még egy ún. hangzuhany is, mely Petőfi Gömörhöz kötődő verseinek szavalt változatait mutatta be. A kiállítás részét képezték bizonyos 19. századi levelek és egyéb, Petőfinek és barátainak kézírásával ellátott dokumentumok másolatai, melyeket a látogatók kezükbe vehettek, megvizsgálhattak. Mindezen eszközök célja nem más volt, mint hogy általuk is közelebb hozhassuk a látogatókhoz a történelmet.

A technika vívmányainak köszönhetően kiállításunk immáron a virtuális térbe is átköltözhetett. A 3D vizualizációnak köszönhetően, melyet a Zengo Kft. biztosított számunkra, az érdeklődő otthona kényelméből is megtekintheti kiállításunkat. A virtuális séta tehát minden érdeklődő számára különleges és újszerú „látogatói“ élményt biztosít (a virtuális tárlat elérhető a Gömör-Kishonti Múzeum honlapján).

Egy a kiállításhoz kapcsolódó katalógus létrejöttében is segítkeztünk, mely szlovák és magyar nyelven is kiadásra került. 130 oldalon keresztül elemzi Petőfi pályáját, kapcsolatait, költészetét és származását. A könyv címéül Petőfi Dicsőséges nagyurak című költeményének híres sorai szolgáltak: „Legyünk szemei mindnyájan egy láncnak.“ A kötetet a Magyar Nemzeti Múzeum adta ki 2023-ban. A kiadvány megjelenésének támogatói a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum voltak. Szerkesztője Limbacher Gábor, a szécsényi Forgách-Lipthay Kastélymúzeum igazgatója volt, míg szerzői a kiállításláncolatban részt vett intézmények munkatársai: Böszörményi István, Illés Gábor, Kerényi Éva, Lengyel Ágnes, Limbacher Gábor és Németh Bozó Andrea.

A kötet előszóból és 5 fejezetből áll, melyek az együttműködésben részt vett múzeumok egyes kiállításait mutatják be. Olyan sorrendben követik egymást, amilyenben az egyes kiállítások is megnyitásra kerültek az április 21. és május 18-a közötti időszakban. „A szerelem mindent pótol, s a szerelmet nem pótolja semmi“ címre hallgató fejezet a „Lánglelkű költő“ című kiállításnak állít emléket, melynek a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria adott otthont, s mely a sorban elsőként, 2023. április 21-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A Rimaszombatban megnyitásra került, s Petőfi kapcsolataira összpontosító kiállításról a „Gömör olyan, mint Magyarország kicsiben“ címre hallgató fejezet ad minőségi képet, Kerényi Éva tollából. Ötletes címmel és érdekes tartalommal igyekezett bevonzani látogatóit a Füleki Vármúzeum, melynek kiállításáról a „Lássa, kedvesöcsém – zo Slováka všecko vystane, ešte aj magyarköltő“ című fejezet számol be. A kiállítás maga a költő szlovák származására épít. A „Dalait kunyhóban, palotában éneklik“ című írás Petőfi költészetének népiességéről informálja az olvasót, míg a „Petőfi és Rákóczi“ című kiállítás és egyben cikk is a két kimagasló történelmi személyiség közötti hasonlóságokra és párhuzamokra mutat rá.

A kiadvány, éppúgy, mint maga a kiállítás is kiváló információforrás minden a Petőfi élete, munkássága és személyisége iránt érdeklődő személynek, mégpedig korosztálytól függetlenül. Remélem, mindazoknak, akik a Gömör-Kishonti Múzeum termeiben személyesen is megtekinthették a kiállítást a 2023. április 27. és október 29-e közötti időszakban, kellemes és tanulságos élményt jelentett, a katalógus megvásárlóinak pedig megannyi kellemes pillanatot kívánunk a költő társaságában.

Az összefoglaló a szerző korábban, a Gömör-Kishonti Múzeum évkönyvében (Gemer-Malohont, Zborník Gemersko-malohontského múzea, ročník 19, 2023) megjelent szlovák nyelvű cikkének fordítása.

Kerepesi Igor