A losonci Szabó Gyula Emlékházban nyílt meg Kutak Adrienn ipolysági keramikusművész egyedi kiállítása, amely nemcsak az alkotások alapanyagára, az agyagra, hanem Földünk értékeinek nagyobb megbecsülésére is felhívja a figyelmet.

 

 

A jelenlévőket az Emlékház háziasszonya, Szabó Kinga üdvözölte. A kultúrműsorban Korponai István népszerű dalokat adott elő, illetve megzenésített verseket énekelt.

 

 hirdetes_300x300  
Szabó Kinga

 

Korponai István

 

A művésznő pályafutását és alkotásait Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, a kiállítás kurátora ismertette.

 

Egy olyan alkotó műveit láthatjuk … akit több szakember, például Kozák Csaba művészeti szakíró is a középkelet –európai régió egyik legjobb kortárs keramikusművészeként emleget. Állításának igazságáról meggyőződhetünk személyesen e kiállítást szemlélve, de akár Adrienn szakmai életrajzát böngészve is. Térségünk legjelentősebb képzőművészeti társulásainak tagja: 1987 óta a Szlovák Képzőművészeti Alap tagja, 1991 óta működik a Szlovák Iparművészek és Formatervezők Forma nevű társulásában, 2003-tól a Magyar Szobrász Társaság, 2010 óta a Magyar Képzőművészeti Alap tagja. Tevékenysége elismeréseként ösztöndíjban részesült Egyiptomban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Angliában, Spanyolországban, Magyarországon és Szlovákiában. 2013-ban a Peso VI. Országos Kerámia és Globelin Biennálé alkalmával elnyerte a Magyar Képzőművészeti Alap díját, 2014-ben a XXV. Őszi Kerámiai Tárlaton Budapesten a Magyar Művészeti Akadémia II. díjában részesült. Idén a Pelso XII. Országos Kerámia   és Globelin Biennálén az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját kapta. A mai már a 93. olyan kiállítás, melyen művei szerepelnek.”

 

Pálinkás Tibor

 

Kutak Adrienn

 

A losonci kiállítás sorrendben a 93. olyan kiállítása, melyen alkotásai szerepelnek. Azokat eddig 13 ország művészetkedvelő közönsége láthatta, többek között a párizsi Louvre-ban is. Mint azt a művésznő elmondta a kiállítással egy kis rekordot is felállított, hiszen eddig még nem történt meg, hogy egy napon négy kiállításon is láthatóak lettek volna az alkotásai. Losoncon két helyszínen is, hiszen résztvevője volt az idei, a Nógrádi Múzeum és Galéria által szervezett Kerámiai Szimpóziumnak, mely szeptember 22-ig volt látogatható.

 

 

Mint az a bemutatásban elhangzott Kutak Adrienn 13 nemzetközi kerámiai szimpóziumon vett részt Egyiptomban, Magyarországon és Szlovákiában. Ezeken olyan „képzőművészeti autoritásként” vesz részt, aki elismert keramikusművészeknek adja át tudását. Köztéri és beltéri alkotásai Szlovákia és Magyarország 11 településén láthatóak. Böszörményi István nyugalmazott tanár ehhez is kapcsolódva mondta el, hogy egy ilyen Losoncon is megtalálható, az egykori református temető egyik sírján.

 

 

Kutak Adrienn „rendkívül rugalmasan viszonyul a képzőművészeti alkotás folyamatához. Kültéri és beltéri alkotásaiba egyaránt többféle anyagot épített be – fémeket, fát, gyönyörű fehér porcelánt. Még üveget olvasztani is megtanult, hogy saját maga tudjon plasztikáihoz monumentális alkotásaihoz különlegesebbnél különlegesebb részleteket alkotni”. Erről a jelen kiállítás látogatóinak is alkalma van  meggyőződni.

 

 

Agyagból, samottból alkot, majd törékeny, finom porcelánalakzatokat hoz létre, azután masszív betonszobrokat készít. A szíve csücske azonban a japán eredetű raku  technika, illetve annak amerikai változata, valamint az olaj-raku, amelynek első jelentősebb szlovákiai művelője lett.”

 

 

A művésznő a bemutatót követő kis előadásában részletesebben is szólt erről a technológiáról. A kerámiai alapanyagot nagyon magas, több mint 900-1500 Celzius fokos hőmérsékleten égetik ki, majd a tűzből kiemelve,egészen egyszerű anyagokba rakják bele. A japánok ezzel a technológiával a 10. századtól napjainkig eredetileg teáscsészéket készítettek. A tűzből kivett csészéket fekete teába tették. A máz megpattog a kerámia felületén, mely „alakzatokat” jövendőmondásra is használták. Egy-egy csésze ezért nem egyszer névre szólóan készült. Az anyag gyakorlatilag ráég a kerámia felületére, s ott egészen különleges színárnyalatok jönnek létre.,

 

 

Egy japánt megjárt neves amerikai művészt megihletett ez a módszer. Az általa kikísérletezett technológiánál a forró kerámiát régi rongyokba, faforgácsba merítik. Különlegesség az olajos raku, amikor nem a kerámiát merítik olajba, hanem azt a forró kerámiába öntik. Mint elmondta, mikor először dolgozott ezzel a technológiával, kihívták a tűzoltókat, mert azt  hitték, kigyulladt a háza.

 

 

Elgondolkoztatók voltak a bemutatás zárógondolatai. „A tárlat központi motívumai annak a Földnek a szépségei és természeti értékei, melyen viszonylag rövid időt töltünk el, de ezen morzsányi idő alatt is évszázadokra kiható károkat tudunk okozni. A művészt nyugtalanítják a fejetlenül folyó nyersanyagbányászat negatív hatásai is. Alkotásai azt üzenik, hogy mindannyiunkat terheli a felelősség a bolygó, s egyben utódaink jövőjének alakulásáért is.”

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.