A losonci Szabó Gyula Emlékházban még néhány napig látogatható a budapesti Napút Művészeti Akadémia művészeinek, Döbröntei Zoltánnak, Hódosi Helgának, Bíró Edinának és Kiss Viktornak a kiállítása, melyet az elmúlt napokban számos határon túli művészpártoló is meglátogatott.
Az alkotók több szinten kötődnek a száz évvel ezelőtt elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar életéhez és munkásságához. Egyrészt megihlette őket a festőművész által használt színvilág, másrészt az az írásaiban is megjelenített gondolatiság, hogy ne önmagának fessen, de magyar népnek, a nemzetnek.
Az akadémia vezetője, Döbröntei Zoltán előadásában többek között elmondta, hogy „Csontváry nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a történelmi időtávlatában ható sorserőket tárja fel a festészetével. Teljesen egyedülálló vállalkozás és teljesítmény! Úgy járt el, hogy festői témát az immaginatív látáshoz emelte és ehhez fűzte hozzá a napút színeinek morális erejét. …
A népeknek küldetése van. Magyas arkangyali lények vezetik fejlődését, hozzájuk kell felemelkedni, hogy megérthessük az egyes népek egyedi sorsát és más népekkel való együttműködésnek titkát. Olyan korban élünk, amikor az egyes embereknek el kell kezdeni tudatosan hozzájárulni a népek fejlődéséhez. Csontváry művészete ebben is egyedülálló! Festészetében felemelkedett a magyar nép küldetéséhez. …
Hatalmas kincs birtokába jutottunk. Csontváry nem is születhetett volna alkalmasabb helyre, mint a Kárpát-medence magyarságába. A magyar népnek ugyanis bőven van mit elintéznie a múltjával. Meg kell szabadulni a múlt visszahúzó erejétől, át kell alakítani a jövő energiájává. Hiszen ezredekre lenne még szükség e nép teljes kibontakozásáig”.
Kiss Viktor a „Budapestről haza jöttünk” szavakkal köszöntötte a megnyitó, helyi és távolabbról érkezett közönségét. Soraikban ott voltak az Akadémia közeli, főleg budapesti barátai és tisztelői is. Előadásában elsősorban Csontváry természetszeretetéről szólt, „…a natúra, mint örök motívum, melyen át elsősorban testet adott látomásainak. Morális igazságkereső lénye a teremtett természet erejével harcol meg, a sors motivációját keresve benne….
A belül hordott látomás és sejtelem az égi ítéletről folyamatosan összekapcsolódik benne e külvilággal, hiszen a külső világon felfedezhető motívumban rá kell ismernie az isteni megnyilvánulás ítéletére. A természet ereje, színei formái a hittel hordott belső szemléletében megszentelődnek és óriási látomásokká válnak az alkotóban.”
A kiállítás alkotásain számos formában mutatják be keresztény elkötelezettségüket. A színes, olykor világító színek a keresztény hit alakjait jelenítik meg, sugallva azt, hogy érdemes elgondolkozni a jelenünkben tapasztalható hitetlenség, az emberek önmagába fordulása, a tradicionális közösségek szétesése felett. Nem szólva arról a természetről, melyet a múlt embere úgy használt ki, hogy együttműködött vele, még ma önérdekből szinte csak pusztítja.
A Napút Művészeti Akadémiát Hódosi Helga mutatta be. Alapítója 2007-ben Döbröntei Zoltán festőművész volt. A csoport akkor Magyarország első antropozófiai szemléletű festészeti képzését tűzte ki céljául, ahol mintegy tíz éven keresztül nagy létszámú tanuló és alkotó közösséggel dolgoztak együtt. A képzés az alkotóképesség kibontakoztatására irányult, de nagy hangsúlyt helyeztek a közösségben és a közösségért végzett alkotásra is. Ezt az időszakot egy nemzetközi összművészeti ünneppel zárták le Út a közép misztériumához címmel, melyet a Makovecz Imre által tervezett kétkupolás Stephaneum épületében tartottak meg.
Ezt követően a közép misztériuma felé indultak el. 2018 áprilisában a Napút Művészeti Akadémia saját műterembe költözött, ahol Döbröntei Zoltán antropozófiai művészeti központot hozott létre, melynek legfőbb céljául a keresztény művészet megújítását tűzték ki. „A dramatikus, szertartásos összművészeti alkotás új lehetőségeit kutatjuk a szociális életben, mert hitünk szerint egyedül ez nyújthat védelmet korunk szellemi támadásaival szemben.”
2018 tavaszától indították el azt a programjukat, melynek célja, hogy a festészetben elért eredményeiket kiállítások, előadások és gyakorlati tanfolyamok formájában mutassák be. Kezdeményezik az antropozófus művészeti galériák hálózatának kiépítését, mégpedig azért, hogy a művek „áramolhassanak” Európa városaiban, s az alkotás új szemlélete kösse őket össze. Ennek a folyamatnak része a losonci kiállítás is.
„Kiállításunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ma a megújított keresztény művészet által adhatunk erőt hazánknak és Közép-Európa népeinek.”
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Bíró Edina budapest Csontváry Kosztka Tivadar Döbröntei Zoltán Hódosi Helga kereszténység Kiss Viktor Losonc Makovez Imre Misztérium Napút Művészeti Akadémia Szabó Gyula Emlékház
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
