Kétszáz éve, a romantika fénykorában született Liszt Ferenc, a zeneszerző, aki életének minden mozzanatával igazolta korát. Az eszmények, ideálok és vad zsenik kultuszának idejében, amikor nemzetek születtek nagy, szent forradalmakból, önmagukat hívva életre, világra jött egy csodagyerek, egy géniusz, aki tizenegy évesen elbűvölte a magyar főurakat, Beethovent, aztán egész Bécset, Pestet, Londont és végül Párizst, s hamarosan Mozart reinkarnációjaként kezdték őt emlegetni.
Liszt azonban nem „cirkuszi mutatványos“ volt. A fiatal zongorista egyre inkább megtalálta saját hangját, s a kis virtuózból ragyogó művész lett – élete és műve tükörképe a romantikának. Magas volt, vékony, szőke és szép, finom, elegáns és művelt. Korának sztárja, aki bejárta egész Európát, élt Bécsben, Párizsban, Weimarban, Rómában, a korabeli szellemi élet minden fontos városában, ünnepelt és elismert szerző, zongorista, karmester. Nagylelkű mecénás, a szegény rétegek támogatója, a művészetek pártfogója, az igazi tehetségek felkarolója, George Sand, Chopin, Wagner barátja. Nagy szerelmek megélője – ahogy az egy 19. századi, romantikus művészhez illik – előbb Marie d'Angoult-lal, majd Carolyne von Wittgensteinnel. Egy ember, aki, bár nem tudott magyarul, mégis magyarnak vallotta magát – s tett is eleget hazájáért. Minden tekintetben olyan, amilyennek egy 19. századi igazán nagy jellemnek lennie kell.
Zsenialitását pedig senki nem vonja kétségbe. Közel ezernégyszáz művet hagyott hátra, ünnepelt volt saját idejében, s hatása a mai napig mit sem csökkent. Interpretálták műveit így vagy úgy, darabjai felcsendülnek többek közt a Ludas Matyiban és a Tom és Jerryben. Feldolgozták életét, írtak róla könyveket, rendeztek belőle rózsaszín ködben úszó filmet, amit szépreményű lánykák néznek könnyes szemmel; Ken Russel, kissé modernebbre (botrányosabbra) véve a figurát, filmre vitte saját verzióját erről az életről, amelyben Ringo Starr a pápa, és Wagner, az örök rivális „háborút robbant ki, amelyben a mélyhűtött Vikinget és a géppisztolyos robotnácik hordáját szabadítja a világra“, hogy megszabaduljon Liszttől.
Sokan értelmezték őt sokféleképp, és egyik értelmezés sem feltétlenül rosszabb a másiknál. Aki pedig kedveli a komolyzenét, és főképp Lisztet, a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulóján három ország több száz koncertjén, rendezvényén alkothatja meg és alkothatja újra saját Liszt- képét. Az emlékév programja megtalálható a rendezvény hivatalos honlapján.
Mindenkinek jó szórakozást!
/Zsófi/
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
