Macedón Körkép, avagy Ki mit tud a Balkánról?

Hát, nekem az a tapasztalatom, hogy nem igazán követi figyelemmel senki a volt jugoszláv országokat. Ugye, ott van Szlovénia az EU-ban, a drága autópályáival, Horvátország, aki készül az EU-ba a „szlovák tengerpartjával“, Szerbia, aki folyton hadakozik Koszovóval, aztán Montenegró, aki (talán) már független ország, meg Albánia, a maffiával, és a szervkereskedőkkel, és a végén valahol ott van Macedónia is, de hogy  hol, a fene tudja. A Balkánon mindig háborúznak, mindig külön akarnak válni, függetlenséget kapni, aztán emiatt újra háborúznak, menekültek jönnek-mennek, akik miatt újra háborúznak, mert az új országban újra az új kisebbség független szeretne lenni …és így tovább a végtelenségig.

Az 19. században végig a Balkán-félsziget volt Európa puskaporos hordója, és az első világháború is valahol ott kezdődött el – mindenféle trónörökös gyilkolással meg hadüzenettel…

Bevallom, addig míg nem adatott meg a lehetőség, hogy egy 5 napos exkurzióra menjek, kb. én is hasonló véleményen voltam…sőt! Miután elővettem  a térképet, csak akkor derült ki a legnagyobb csalódásomra, hogy nincs tengerpartja se … másfél nap  vonaton  és egy minibuszban, zötykölődve a fantasztikus macedón autópályákon – kb. így jutottam el utam végállomásához, Ohridba, és bár gyönyörű helyeken jártunk, az egyetlen gondolatom az volt, hogy "országomat egy zuhanyért".

   

Hol van Macedónia, és kik azok a macedónok?

Egy kicsi volt jugoszláv köztársaság, függetlenségét 1991 szeptemberében nyerte el. A Balkán-félsziget belsejében terül el, tengerpartja, mint kiderült, nincs, viszont az ország délnyugati szélen helyezkedik el a hatalmas Ohridi-tó, amit a macedónok tengerpartként használnak. Nagyon szép és festői hely.  Ez a kicsi szláv nép komoly ellenállásba ütközött a függetlenségének megszerzésekor. Konkrétan a  görögök személyében. Ugye, mindenki tudja, hogy Nagy Sándor makedón származású volt, de az ókori makedónok nem tévesztendők össze a jelenkori modern macedónokkal. Ez előbbiek pásztornép volt, nem egészen ismert eredettel, míg a mostaniak egy délszláv népcsoport, amely kb. ugyanazon a területen él, mint az ókori makedónok. Na most, Görögország is magáénak gondolja a macedón elnevezést és a macedón őstörténelmet, a macedónok meg pláne. Ezen aztán rettenetesen jól és sokat elvitatkoznak.

Az ország neve és szomszédai

Az első gond rögtön maga az ország neve: Macedónia, mint terület, a görögök szerint nem létezik, illetve létezik, de csak az észak-görög Makedónia nevű tartományt illeti meg. Egyes vélemények szerint Macedónia emiatt területi követelésekkel léphetne fel Görögországgal szemben. Athén 1991 óta harcolt az ország átnevezéséjért. Ennek a végeredménye lett, hogy az ország hivatalos neve 1993-tól Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (the former Yugoslav Republic of Macedonia – FYROM). Bar a görögök ezzel meg mindig nem igazán voltak megelégedve (ez rá a legenyhébb kifejezés)- így történt, hogy teljes gazdasági embargót rendeltek  el Macedóniára 1994-től 1995-ig. Mivel Macedónia legfőbb gazdasági partnere Görögország, ez az egy év komoly károkat okozott az ország gazdaságában, amelyek még máig érezhetőek. Az embargó visszavonására csak a macedón zászló megváltoztatása után került sor, el kellett belőle távolítani a verginai csillagot, ami az ókori makedón uralkodóház és a történelmi Makedónia jelképe. 2008-ben pedig Athén megvétózta Macedónia felvételét a NATO-ba, mert … mert csak.

ilyen volt …, és ilyen lett a macedón zászló az 1995-ös kozmetikázás után

Macedóniában a hónap elején voltak választások (vicces volt, hogy a hajléktalanok mind promóciós trikóban futkároztak), amelyeket az eddig is irányító kormánykoalíció vezető pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyert meg.  Róluk azt kell tudni, hogy nagyon nacionalista irányvonalat képviselnek, ami abban nyilvánul meg többek közt, hogy mindent átneveznek az ókori makedón történelem alakjai után, pl. a futballstadion Szkopjében II. Fülöp stadionnak, a repülőteret szintén itt pedig Nagy Sándor repülőtérnek. Erre a görög válasz annyi volt, hogy a  nem messze levő thesszaloniki repülőteret Macedóniának keresztelték el. Ilyenkor olyan jó érzés tölt el, hogy nemcsak a magyarok és a szlovákok tudnak évtizedeken keresztül veszekedni teljesen értelmetlen dolgokon. Szkopjében a városközpontban jelenleg építik Nagy Sándor óriási lovas szobrát ,ami persze hivatott felülmúlni minden más Nagy Sándor szobrot Görögországban. A terület el van kerítve, mi is csak a ló fejét meg Nagy Sándor alkarját láttuk, hát, tényleg jó nagy lesz.

A két nép konfliktusához pedig még egy kis adalék – az autópályák. Ugyebár az uniós projektek lehetővé teszik a nem uniós államoknak is, hogy pénzt kapjanak autópályák építésére, ha az így összeköt két uniós államot. Macedónia viszont az egyik fontos útvonalát, mely a Fekete-tenger térségét köti össze Tiranával és az albán kikötővel, önerőből kellett felépíteni, mivel nem vezet át uniós tagországokon.  Na most, Görögország a „csak-azert-se-legyen-nekik-jó“ – elvet érvényesítve, kb. párhuzamosan ezzel az úttal felhúzott egy szakaszt (uniós pénzekből, tegyük hozzá), aminek bár kb. semmi jelentősége, mert nem érinti a Fekete-tengeri kikötőket,  mégis elszívja a forgalom egy részét a macedónoktól, akiknek ez jelentős bevételkiesést jelent. Hát valahogy így érvényesül a rossz szomszédság – török átok mondás a Balkánon.

A macedón népről

A macedónok pedig milyenek is? Egy másfél milliós kis nép, aki a 90-es évek elején nyerte el a függetlenséget – és mint olyan, kicsit tele van komplexusokkal (ismerős, nem?). Például az idegenvezetőnk fontosnak találta elmondani a mindenféle macedón rekordokat, ami kimerült abban, hogy  ez a második legnagyobb a világon, az a harmadik legrégebbi a Balkánon, ez a negyedik ilyen épület a világban … ami kicsit nekem olyan viccesnek hatott, hogy meg inkább ki lett ezzel hangsúlyozva, hogy sehol egy első hely. Rengeteg házra van kifüggesztve a macedón zászló, mintegy nemzeti öntudatra buzdításképpen, vagy mint demonstráció, hogy megmutassák: „mi igenis igazi macedónok, igazi nemzet vagyunk“. A másik ok pedig, hogy az országban nagyon nagy az albán kisebbség száma (a kétmilliós ország 35% albán). Az albánokról pedig tudni kell, hogy muszlim vallásúak. Az ország nyugati felén a kis templomok helyét fokozatosan veszik át a kicsi mecsetek, karcsú minaretekkel, és az apró falvakban szinte zászlóháború tombol – mikor a házak felére albán, a másik felére macedón zászló van kifüggesztve.

Az albánokról és a keresztekről

Az albánok nem természetes úton kerültek oda, a 90-es évek végen mint menekültek lettek befogadva Koszovóból (több mint 400 ezren!), és az őslakos macedónoknak nem igazán teszik, hogy ennyien jöttek. Főleg, hogy 2001-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több gerillaakciót is szervezett, azért, hogy a menekülteket letelepítve, az albánok lakta régióban egy új albán államot hozzanaknak létre Macedóniában. A mecsetek kompenzálása végett a macedónok minden nagyobb hegyre felhúznak egy jópár méteres keresztet, amelyeket  éjjel kivilágítanak, hogy megmutassák, azért mégis milyen kultúrkörbe tartozik az ország. Itt viszont tényleg van is ok a büszkeségre, Macedónia területéről származtak az első keresztény szlávok, az ortodox vallás megalapítóinak: Szent Cirillnek és Metódnak, és az ő első követőiknek – Szent Naum, Szent Klement, és Szent Gorazd – rengeteg emlékművük található országszerte, főleg az Ohridi-tó közelében, ahol Naum és Klement elvonultan éltek kis kolostoraikban. Érdekes az, hogy bár tisztelik őket munkásságukért, nem igazán tudják, hogy merre is jártak hittéríteni …így a Nagymorva Birodalom csak homályosan, Szlovákia meg végképp nem szerepel a köztudatban …

Macedónia gyönyörű ország, ami teljesen belopta magát a szívembe. A táj gyönyörű és festői (lásd a képek), az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek és kommunikatívak. Nem egy beszélt közülük folyékonyan szlovákul vagy csehül (ránk köszöntek, hogy 'ahoj!' ha hallották, hogy szlovákul beszélünk), de aki nem, azzal is simán megértette magát az ember, az általa ismert szláv nyelveket teljesen véletlenszerűen kombinálja. Az én esetemben ez a szlovén-orosz-szlovák hármas volt, kipótolva bájos mosollyal és okosnak tűnő bólogatással, aminek szinte tökéletes macedón lett az eredménye (a nyelvvizsgát azért nem vállalnám be…). A jó kávék, olcsó és őrületesen finom ételek kedvelőinek kötelező meglátogatni (kb. 5 kiló plusz ragadt rám egy hét alatt, rettenetesen jó a macedón konyha!!!), azoknak, akik nem riadnak vissza a balkáni vérmérséklettől, a török vécéktől, és a leglehetetlenebb helyzetekben is kidumálják magukat. Egy másik világ, ahol kb. 20-30 évvel kevesebbet mutat a naptár, de ebből csak pozitív dolgok sülnek ki.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!