Cápák járnak Pozsonyban - Körkép.sk
Kultúra

Cápák járnak Pozsonyban

Pontosabban egy „Cápa“ és az ő sok kis cápája tekinthető meg mától (október 26.) a Szlovák Nemzeti Galéria Esterházy palotájában. Robert Capa fotóművész kiállításán járt a Körkép.

“Ha nem elég jók a képeid, nem álltál elég közel!”

– volt a mottója Friedmann Endre Ernőnek, aki 1912-ben született Budapesten, barátai akasztották rá a Cápa becenevett, majd Robert Capa néven ő lett a 20. század leghíresebb és legvakmerőbb háborús fotográfusa. 1931-ben hagyta el Magyarországot, s csak 1947-ben tért újra vissza egy rövid időre, hogy a háborúban tönkretett Budapestet fotózza le. Franciaországban, a szintén magyar származású André Kertész hatására kezdte el autodidakta módon tanulni a fotózás fortélyait, világhírnévre a spanyol polgárháború alatt tett szert a Milicista halála című fotóval, ami a köztársaságiak oldalán harcoló férfi halálát örökíti meg a lövés pillanatában, közvetlen közelről.

Robert Capa (1913 – 1954) Milicionista halála, cordobai front, 1936. szeptember 5.

Következő háborús munkája Kína 1938-as Japán általi megszállása volt. A második világháborút is testközelből fotózta végig, 1943-ban az észak-afrikai színteret az amerikaiak oldalán, a szicíliai partraszállást és a híres 1944. június 6-i D-napot, vagyis a normandiai partraszállást is dokumentálta. Ez utóbbi képeinek, azonban nagyon szomorú lett a végzetük. Capa a Life magazinnak fotózott ekkor, és az újság londoni irodájának továbbította a képeket. A szóbeszéd szerint az iroda akkor vezetője, John Morris igyekezett mihamarabb átküldeni az anyagot New Yorkba, ezért megkérte a laboránst, Dennis Bankst, hogy a lehető leggyorsabban szárítsa meg a negatívokat (a másik verzió szerint a laboráns volt nagyon kíváncsi a fotókra). Banks a száradás felgyorsítása érdekében túl magasra állította a hőfokot, és a negatívok megolvadtak. A 106 ellőtt fotóból 8 maradt meg viszonylag épségben, 3 pedig elmosódott állapotban, mégis ezek az egyik leginkább kifejező képek a fotóstörténelemben. Többek közt Steven Spielberg legmeghatározobb élményei közé is tartoznak, és ezek inspirálták őt a Ryan közlegény megmentése című film forgatásánál.

Robert Capa (1913 – 1954) Az amerikai csapatok első hulláma a D-napon, Colleville-sur-Mer közellében, Normandia, Franciaország, 1944. június 6.

„Ha nem elég jók a képeid, nem álltál elég közel!” Mondogatta gyakran, és ez volt az a mondat, amely 1954-ben az életébe került – az indokínai háborúban, Vietnamban letért az útról fotózás közben és taposóaknára lépett. A helyszínen meghalt. Munkásságából több mint 70 ezer fotó maradt az utókorra.

Robert Capa (1913 – 1954) Az amerikai csapatok első hulláma a D-napon, Colleville-sur-Mer közellében, Normandia, Franciaország, 1944. június 6.

Pozsonyban most először találkozhatunk a „Cápával“ élőben a November – A fotográfia hónapja című rendezvénysorozat keretében, melynek fő attrakciója éppen az említett kiállítás.

A Magyar Nemzeti Múzeum még 2008-ban több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központtól (International Center of Photography-ICP). A hagyaték egyik legértékesebb darabjai többek közt az a 937 darab, egyenként 40×50-es nagyítás, melyeket a kilencvenes évek során az eredeti negatívokról, egyenként összesen három példányban laborált az ICP, Cornell Capa – Robert Capa szintén fotográfus öccse – válogatása mellett. Ez az úgynevezett Mesterválogatás, negatívjairól három példányon kívűl több nagyítás nem készülhet, így Budapest mellett csak a New York-i ICP és egy tokiói gyűjtemény rendelkezik a fotográfiákkal.

Robert Capa (1913 – 1954) A felszabadított francia város lakói üdvözlik az ameriaki sereget. Alençon, Normandia, Franciaország,1944. augusztus 12.

A 937 fotó közül 114 érkezett most Pozsonyba, a leghíresebb és legmegrázóbb képei. Fantasztikus kiállítás! Találkozhatunk a Milicista halálán kívül több spanyol polgárháborús képpel, és a japán-kínai háború fotóival is. A második világháborús felvételek közül nem hiányozhat a normandiai partraszállást bemutató öt kép, és a megrázó a német hadifoglyokról készült fotók sem. Számunkra az egyik leginkább sokkoló kép mely egy ameriakai katona halálát ábrázolja. A fotó a háború utolsó napjaiban készült, az utolsó megölt amerikai szimbóluma lett. Az összerogyott test mellett még folyik a vér. Egy karnyújtásnyira kerül nemcsak a fotós, de a néző is a haláltól. Az az ember még pár perccel a fotó előtt lélegzett, járt és beszélt.  Most csak a megdöbbenés maradt. Pont ilyen erővel zuhan rá az összes kép az emberre, szinte benső kontaktusba kerüll az alakokkal a szemlélődő. Pont ebben rejlik Capa zsenialitása.

Robert Capa (1913-1954) Az egyik utolsó megölt katona, Lipcse, Németország, 1945. május 7.

 

Robert Capa (1913 – 1954) A Nam Dinhból Thai Binhba tartó úton. Capa egyik utolsó képe arról a napról, mikor megölte őt egy felrobbanó akna. Vietnam. 1954 május 25.

A kiállításon láthatóak még  az első arab-izraeli háborúban és az indokínai háborúban készült képek. De nemcsak katonákkal találkozunk a kiállításon, Capa fotózta a háború súlytotta lakosság életét is. Zsidó menekültek, a német katonákkal „vízszintesen kollaborált“ francia nők kálváriája, spanyol kislány a bőröndjein. A háborúk mindannyiukat tönkretették. Capa a képei mind-mind együttérzést, mély humanizmust árasztanak, talán ezért is olyan jók és megindítóak.

Persze a fotózás egyik legnagyobb alakja nemcsak háborúból háborúba járt, volt életének naposabb oldala is. Egyfajta párizsi bohémként, a második világháborból visszatérve mély barátságot ápolt Picassoval, Matisse-szal, John Steinbeck-kel, Irwin Shaw-val, és Ernest Hemingway-jel, akikről készült portréjai szintén láthatóak Pozsonyban. És persze ne felejtsük el Ingrid Bergmant se, akivel két évig tartó viharos szerelmi kapcsolatot ápolt. A nevéhez fűződik szintén mára a világ egyik legnagyobb fotóügynökségének a megalapítása is – 1947-ben a George Rodger, David Seymour, Henri Cartier-Bressonés William Vandivert fotósokkal életre hívta a Magnum Photos nevű ügynökséget.

Az utolsó kattintás... Vietnam, 1954. május 25.

Mi más is lehetne a kiállítás utolsó képe mint maga Capa utolsó képe. A katonákat hátulról ábrázoló fotó – a látvány, ami a 20. század egyik legnagyobb riporterének utoljára tárult a szeme elé.

A kísérő rendezvényeket is érdemes megnézni, hiszen november 15-én Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa vezet körbe a képek között, illetve most először lesz látható Szlovákiában A mexikói bőrönd című dokumentumfilm. A Trisha Ziff filmje a spanyol polgárháborúban dolgozó három fotográfus Robert Capa, David Seymour és Gerda Taro elveszett képei történetét mutatja be és megtalálásuk körülményeit mondja el. Az üldöztetések miatt a fotósok kénytelenek voltak a negatívjaikról lemondani és kicsempésztetni őket az országból. Összesen 4500 darab elveszettnek hitt negatív került elő 2007-ben Mexikóvárosban, köztük a a Milicista halála negatívja is, ami azért volt fontos, mivel többen azt feltételezték, hogy a kép csak megrendezett jelenet volt.

Az egyik legjobb kiállítás, amin Pozsonyban jártunk, igazán érdemes rá elnézni, a fotózás hónapjának jegyében egész november 25-ig lesz rá alkalmunk.

Lengyel Diana

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket