A világörökség helyszínei Magyarországon I.

1972. november 16-án született meg a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről szóló UNESCO egyezmény. A csatlakozással a részes államok elismerik, hogy az országuk területén található, a Világörökség Jegyzékbe felvett helyek a világörökség részét képezik. A Világörökség program lényege, hogy a résztvevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. A Világörökség Listájára felkerült 8 magyarországi hely is, amelyből most az első négy helyszín kerül bemutatásra.

 

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987, 2002)

 

Magyarországon elsőként, 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldal magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellért-hegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt.

 

 

A pesti oldalon a Duna-parti sáv képezi a világörökségi területet, melynek legkarakteresebb épülete a Steindl Imre által tervezett Országház, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, a Pesti Vigadó és a Belvárosi plébániatemplom épülete is. Az e szakaszon elhelyezkedő négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek.

 

 

2002-ben a világörökségi lista „budapesti szakasza“ bővítésre került, mégpedig a következő helyszínekkel: az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasúttal, a kontinens első, a világ második földalattijával.

 

[stw]

 

 

A honfoglalással (896) egyidős Buda település IV. Béla magyar királynak köszönhetően indult el a fejlődés útján, aki a tatárok elleni védekezésből várat építtetett a dombra. Az udvar 1347-ben tette át székhelyét Budára, s ekkor vette kezdetét a vár palotává alakítása.

 

 

Mátyás király uralkodása idején igazi pompás reneszánsz királyi rezidenciává vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. 1873-ban pedig Buda, Óbuda és Pest egyesítésével megalakult Budapest, melyhez új, domináns királyi palota épült fel.

 

Ajánlott oldal itt.

 

Hollókő ófalu és környezet (1987)

 

Hollókő, a Nógrád megyei palóc falu Budapesttől mintegy 100 km-re káprázatos környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között húzódik meg. A Világörökség Bizottság 1987-ben vette fel Hollókőt a Világörökségi Listára. A palóc falucska kivételes és páratlan jelentősége abban rejlik, hogy a XVII-XVIII. század óta megőrizte a hagyományos településformáját, a tradicionális építészetét és a mezőgazdasági forradalom előtti állapotok felülmúlhatatlan példájává vált, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő mind a mai napig lakott település, lakossága – 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van – pedig a hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolja.

 

 

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve abból a legendából eredeztethető miszerint egy várúr szépasszonyt rabolt el és bezárta őt az épülő várba. Az asszony dajkája azonban boszorkány volt, aki szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám a köveket nem szórták szerteszét, hanem új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.

 

A ma kb. 400 lelket számláló falu közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt, nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (“hambitusok”) szegélyezik.

Ajánlott oldal itt.

 

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)

 

A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elhelyezkedő Aggteleki- és Szlovák-karszt egy összefüggő barlangrendszere, mely a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvételt garantálta a felszín alatt elterülő csodás világ természeti formáinak bámulatos változatossága, sokrétűsége és viszonylagos érintetlensége.

 

 

Az Aggteleki- és Szlovák-karszt legismertebb barlangja a Baradla-Domica barlangrendszer, melynek hosszúsága 25 km – ezáltal Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjának számít. A Szlovákia területén fekvő 5,6 km-es rész a Domica-barlang. A barlang kb. 230 millió éves közép-triász korú mészkőben alakult ki. Kialakulásának kezdetleges időpontját a földtani adatok alapján kb. 2 millió évvel ezelőttre tehetjük.

 

 

A karsztvidék további népszerű barlangjai: a Földváry- és Rákóczi-barlang az Esztramoson, a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang, a Vecsem-bükki hasadék és a hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang.

 

Az Aggteleki Nemzeti Park védett természeti területe összesen 20.170 ha. Magyarország nemzeti parkjai közül ez az első, melyet elsődlegesen az élettelen, földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megvédése érdekében hoztak létre.

 

Ajánlott oldal itt.

 

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)

 

Az egykori “Pannónia szent hegyének” (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető.

 

A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István király pedig birtokokkal és privilégiummal látta el. Az apátságban az olaszországi és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát.

 

A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok hosszú során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák.

 

Jelentős szereppel bír a Főapátsági Levéltár is, amely olyan értékes dokumentumokat őriz, mint például a legrégibb magyar és finnugor írott nyelvemlék, a tihanyi apátság alapító oklevele, vagy az 1090 körül kiadott pannonhalmi összeíró-levél az első magyarországi könyvjegyzékkel. Az apátság XIX. századi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer kötetével Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára.

 

A főbejárattal szemben arborétum található, ahol kb. 400 növényfajt gondoznak. A közeli kilátóról szétnézve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet dombos vidékében gyönyörködhetünk.
A Pannonhalmi Főapátság hazánkban jelenleg a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája.

 

Ajánlott oldal itt,

 

A folytatásban Magyarország következő négy világörökséggé nyilvánított helyszínével ismerkedhetünk meg. Bemutatásra kerül a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, a Fertő avagy a Neusiedlersee kultúrtáj, emellett bepillantást nyerhetünk abba, hogy mit is takarnak a pécsi ókeresztény sírkamrák. Nem utolsó sorban pedig borkedvelő olvasóinknak kedveskedve ismertetjük a tokaji történelmi borvidék páratlanságát.

 

Takács Henrietta

Források: vilagorokseg.hu, info-tourist.com, unesco.hu

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!