Magyar színésznők a szlovák mozikban

Már többször írtuk, hogy a felvidéki magyar színésznőkre méltán lehetünk büszkék, semennyivel sem maradnak el a szlovák vagy magyarországi kollégáik mögött tehetségben. Aktuálisan a szlovák mozik kínálatában két olyan film is látható, amelynek főbb szerepeiben magyar színésznő játszik.

Gyerekek – Bandor Éva szereplésével

Az elismert szlovák dokumentumfilm-rendező Jaro Vojtek (kinek a nevéhez fűződik például a My zdes, a Hrana, vagy a Cigáni idú do volieb) most először a nagyjátékfilm felé is kikacsintott.

Egy apa az autista fia távoli világát próbálja megérteni. Egy roma fiatal férfi megszökik a börtönből, hogy megtudja, miért nem jelentkezik a felesége és a fia. Egy fiú, aki érzéketlen mostohaapjával él, egyetlen mindene egy kanári. Egy nő, akit otthagyott a férje, a haldokló apját elviszi a bolgár tengerpartra. A Gyerekek című alkotása négy teljesen különböző történetet mutat be, minden más-más évszakban is forgatták le, más-más helyszínen. De mindnek a központjában a szülők és a gyerekeik közti kapcsolat áll, s a címmel ellentétben, inkább a szülők szemszögén keresztül vizsgálja a gyerekeket. Arra próbál rávilágítani, hogy a szülő-gyermek kapcsolat olyan mély, mely nem szűnik meg egyik napról a másikra, életük végéig kitart valamilyen formában.

A film főcímdalát Jana Kirschner énekli, aki ezzel kapcsolatban elmondta, hogy azért is olyan jó ez a téma, mert mindannyiunkat érint: „Hiszen mindannyian valakinek a gyerekei vagyunk.“  

Egyébként nemcsak Bandor Éva és Gosztonyi János szereplése miatt van magyar vonatkozása a filmenk, ezentúl ugyanis a producer Prikler Mátyás volt.

Csendben – Bárdos Judittal

Egy egészen formabontó film, ugyanis egyetlen egy párbeszéd sem hangzik fel benne, a történet csak a szereplők belső monológjaiból bontakozik ki előttünk. Négy zsidó művész története, akiknek a fasizmus és a holokauszt durván beleavatkozott az életébe.

Zdeněk Jirásky filmjében Bárdos Judit alakítja Edith Kraus zongoristát, aki a koncetrációs tábort túlélve később Tel Avivban lett  tanár a School of Music-on. Rajta kívül bepillantást nyerhetünk Alica Flachová balett-táncosnő életébe, aki a háború utá a Szlovák Nemzeti Színház prímabalerinája lett, valamint Karol Elbert zongorista és karmester sorsába is. Ő szintén túlélte a koncentrációs táborok borzalmát és a pozsonyi Új Színpad karmestere lett később. De akadtak művészek akik már nem tértek haza a haláltáborokból. Ilyen volt Arthur Chitz zeneszerző, karmester is, az ő története is megelevenedik a szemünk előtt.

Szinte nemis egy film, hanem inkább egy képekkel illusztrált vers, írták róla, ahol a tánc, a mozdulatok, az arcjáték különösen nagy hangsúlyt kap.

A film alapötletét Agáta Schindler zsidó származású történész, zenetudós feljegyzései ihlették, aki szisztematikusan kutatta a zsidó művészek sorsát a második világháború alatt és után. A feljegyzések nagyrészt beszélgetésekből születtek – elsősorban ismerősök, hozzátartozók visszaemlékezései alapján.

Lengyel Diana

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Ajánlott cikkek:

Fair play-t játszik-e Bárdos?

“Ha elég az egyik nemzetből, átmehetek a másik oldalra” – A bűn hét napja

Bárdos Judit: Eszenyi Enikővel szívesen dolgoznék együtt