Emlékeket idézve. Beszélgetés Agócs Gergő népzenésszel

Népzenész, népzene kutató. Érsekújváron született. De oda csak “születni voltam” – írja egyik írásában önmagáról.

 

„Szűkebb pátriámnak Fülek városát és annak közvetlen környékét tekintem, itt éltem le gyerekkorom legnagyobb részét.“

 

A népzene iránti érdeklődése is itt bontakozott ki. Tizenhat évesen ment először gyűjteni és ezen „szenvedélye“ a mai napig tart.

 

A Közép-európai helyszínek mellett gyűjtőúton eljutott az észak-kaukázusi balkárok és karacsájok körébe. 1987-ben a kassai Csámborgó zenekar tagjaként kezdett muzsikálni. Hangját, zenéjét, gyűjtéseinek eredményeit számos lemez, tudományos feldolgozásait számos publikáció őrzi. A Medvesi Fotós Maraton ide programjában, Óbáston mutatkozott be.  Itt beszélgettem vele a régióhoz fűződő emlékeiről, terveiről.

 

 

Előadásodban is megigézted medvesalji emlékeid. Megosztanád az olvasókkal is?

 

Emlékszek egy nagyon szép júliusi délutánra, amikor Almágyból gyalog átmentem Péterfalára. Olyan meleg volt, hogy beugrottam a patakba, annak vizében hűsítettem le magamat. Amikor beértem Péterfalára már meg voltam száradva, ott daloltak nekem. Tárogatóztak. Katyi Pista bácsi nyugodjon békében, Matyi Annuska néni Péterfalán, a férje Nagy Gábor – az tárogatózott.

 

Itt volt Rantya Matyi bácsi, akkor éppen talán Újbástban lakott, mint pásztor, mikor hova volt megfogatva. Az is dalolt! Mag Tamás Pista bácsi Hidegkúton, Mag Deme Ilonka néni, Mag Tamás Margit. Tőlük vannak felvételeim és nagyon szép emlékek.

 

 

Egyszer Almágyban szombat délelőtt beálltunk az eskető terem elé. Jöttek a lakodalmasok, egyik a másik után. Mindegyik hozta a saját cigányzenekarát, Mi pedig mindegyiket megmuzsikáltattuk. Az összeset! Nagyon jó volt, mert csak ott kellett állni! Jöttek és jöttek és egy délelőtt vagy öt zenekar muzsikáját rögzítettük. Funkciós felvételeket készítettünk, azaz ezek nem megrendezett felvételek voltak – egy nagy élmény volt.

 

Itt Óbástban is voltam egyszer lakodalomban. Nagydaróci zenészek voltak megfogadva. Beróék, a Bero banda. Bero Gyuszi, Bero Árpi, Bero Rudi, a Gadus. Toncsi bácsi Balogfaláról volt cimbalmon velük, Árpi tárogatózott, Gyuszi hegedült, Gadus bőgőzött. A brácsás, Kasus talán még most is Füleken él.

 

 

Az előadásodban utaltál az ázsiai gyűjtésed talán legértékesebb eredményéről, a zenei párhuzamokról. Vannak közöttük medvesalji eredetű dallamok is?

 

Vannak. Van egy nagyon szép nóta, egykor Mag Deme Ilonka néni dalolta el:

 

„…mert egy kislány itt belőle trálalala / megdagadt a hasa tőle trálalala / Hidegkúton kidobolták trálalala / hogy a kutat tisztítassák trálalala / mert egy kislány itt belőle trálalala / megdagadt a gyomra tőle trálalala”.

 

Ezt hangról hangra Ogari Malkar település, Kabar-Balkar Köztársaság egy Ottarlani Umar kisöreg dalolta el nekem. Tehát ugyanezt a dallamot!

 

 

Egymás testvére a két dallam. Itt, Medvesalján arról szól, hogy csak kiderül hogy a bíró fia van a dagadás mögött, aki különféle értékeket ajánl fel kárpótlásul. A kislány mindig mondja, hogy nem kell, nem kell a végén azután azt mondja, hogy

 

„hát az a szép kalárisos gúnárnyaka / hát az mennyit ér / végy el engem bíró fia / nem kell semmi bér.”

 

Tehát házasság, pozitív a végkifejlett.

 

Ott pedig egy Mariam nevezetű leányról szól, aki fürdik a gleccserpatakban. Meztelenül. Ott meglesi őt a Kádi (=bíró) fia, Ugyanaz a jelenet zajlik le. Bepanaszolja a bíró fiát a bírónál, aki lovat ajánl, kardot, házat, de nem kell a leánynak semmi. Akkor azt mondja, hogy esetleg még feleségül vehet a fiam …. Tehát még tartalmilag is van párhuzam van a két dal között.

 

Min dolgozol jelenleg?

 

Hamarosan fogjuk publikálni Bijnöger hős énekét, ami az említett faluból Ogari Malkarból származó változata a magyar Csodaszarvas mondának. Ez széltében hosszában gyűjthető a karacsájok és balkárok között. A magyar Csodaszarvas monda összes elemét tartalmazó hősének Bijnöger hős éneke ez.

 

Nagyon érdekes a párhuzam Umar és Bijnöger esetében. Umar az Hunor, Bijnöger peidg Benger (az ő nyelvükben a magyart így kell mondani: benger). Gezoch fiai, Umar és Bijnöger, két testvér szarvasra vadásznak. A dal dallama egy zobaralji lakodalmi rítusrend egyik dallamának édestestvére

 

(„Üres a flaskó, nincsen benne, nincsen benne, hej az a gazda töltse tele, töltse tele …”).

 

Ez az egyik munkám, ami most van sajtó alatt.

 

 

Előszületben van egy válogatás is a Medvesalji gyűjtésemből, az 1988-1999 között gyűjtött anyagból. Ez egy dupla CD lesz a Hagyományok Háza kiadásában. Most írom a bevezető tanulmányt.

 

Gömörhöz is kötődik egy újdonság. Itt 1994-ben adtuk ki az alsókálosai Molnár László prímás és zenekarának anyagát módszertani segédanyag formájában Gömör népzene néven, most a brácsa-bőgő melléklethez írom az előszót.

 

Szoros baráti kapcsolatot ápolsz Lukács József üzletemberrel, zenésszel, népzenegyűjtővel, a Fonó Budai Zeneház alapítójával, aki a közeli Csákányházán (Čakanovce) telepedett le.

 

Igen így van. Akkor ismertem meg, amikor a Fonó Budai Zeneház részéről kaptam egy felkérést, hogy vegyem át az „Utolsó óra” program irányítását. Ez egy nagyszabású gyűjtési akció volt, amikor is 4 és fél éven keresztül minden héten a Kárpát-medence más-más szögletéből hoztunk oda falusi hagyományőrző zenekarokat.

 

Annak okán, hogy láttuk, hogy tényleg az utolsó órában járunk és egy egységes technikai feltételrendszer mellett szerettük volna rögzíteni az utolsó hagyományos népzenét játszó muzsikusok tudását.

 

 

Miután lement az első 46 banda, akik mind Erdélyből voltak, a program alapítói azzal a kéréssel kerestek meg, hogy folytassuk Felvidékkel. A Magyar Kulturális Minisztériumtól egy kis támogatást is sikerült hozzá szerezni. Ennek (is) köszönhetően akkor 27 felvidéki bandát sikerült ilyen módon dokumentálni.

 

Innen Medvesaljáról is voltak zenészek illetve Fülekről Savanya Zoli bandájában. Szencserő Tajtiból származott, tárogatós, a már emlegetett Toncsi bácsi Balogfaláról, Csonka Elemér újbásti származék. Medvesalji zenészek illetve Mag Deme Ilonka néni és Mag Tamás Pista bácsi éneke hallható egy lemezen.

 

 

Az Új pátria sorozatban Felvidékről 16 lemezt tudtunk kiadni a 27-ből, a többi még kiadásra vár.

 

Puntigán József

 

Nyitókép: A szerző felvétele