Emőke
  • HUF: 316.81
  • USD: 1.13
  • 8 °C
  • 22 °C
Kultúra

A Magyar Széppróza Napja – Komáromban

2019. február 16-án már másodízben került megrendezésre a Magyar Széppróza Napja.

                                                                                 

„az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyén” (Jókai Mór)

 

A Magyar Széppróza Napjának gondolata 2017 őszén fogalmazódott meg a Magyar Írószövetség választmányi ülésén.

 

Az új ünnep az 1964 óta megrendezett Magyar Költészet Napja, valamint az 1984 óta ünnepelt Magyar Dráma Napja mellett az összmagyarság szellemi és kulturális fejlődését szolgálja.

 

Az ünnep megtartásának időpontjára több javaslat is elhangzott, végül a szövetség Jókai Mór születésnapját, február 18-át találta a legmegfelelőbbnek.  Maga a „széppróza” elnevezés Gál Sándor, felvidéki író-költő gondolatából született.

 

A közönség

 

Jókai Mór születésnapját azért találták alkalmasnak az ünnepség megrendezésére, mert életműve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye, valamint ő volt nemzetünk első, hivatásos prózaírója, aki írói és szerkesztői munkásságából élt meg.

 

A Magyar Írószövetség kezdeményezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta és támogatásra méltónak találta. Így 2018 februárjában az első esemény-sorozattal elkezdődött egy friss szellemi megmozdulás.

 

Molnár Imre

 

Az előzmények tekintetében 2019. február 16-án már másodízben került megrendezésre a Magyar Széppróza Napja. Az elmúlt hétvégén szerte a Kárpát-medencében ünnepségek zajlottak, melyek közül kiemelt helyszínnek számít az írófejedelem szülővárosában, Révkomáromban megtartott rendezvény. Az ünnepséget az előző év decemberében elhunyt Grendel Lajos Kossuth-díjas író emlékére, valamint Jókai Mór születésének 194. évfordulója tiszteletére tartották.

 

Díjatádás

 

A rendezvény szombaton délután a múzeum előtti Jókai-szobornál kezdődött, ahol Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója mondott beszédet, méltatva a tavaly útjára indult eseménysor jelentőségét. Ezután a jelenlévők koszorúzással és főhajtással tisztelegtek a város híres szülötte előtt, majd pedig elénekelték a Himnuszt.

 

A további program a Kultúrpalota – Duna Menti Múzeum dísztermében folytatódott, ahol Kulin Ödön, a helyi Művészeti Alapiskola tanárának lenyűgöző hegedűszólója hangolta rá a közönséget az ünnepre.

 

A megkoszorúzott szobor

 

Ezt követően Keszegh Margit a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte az elöljárókat, a hazai és a határainkon túlról érkezett vendégeket, valamint a Jókai-pályázat szerzőit. A bevezető után felolvasta a betegsége miatt távol maradt Gál Sándor József Attila-díjas író-költő levelét, melyben az irodalmár hangsúlyozza a magyar nyelv egységet teremtő erejét.

 

Molnár Imre

 

Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója méltatta Grendel Lajos irodalmi munkásságát, mint a magyar kisebbségi lét kimagasló egyéniségének hátrahagyott szellemi produktumát, majd bevezető gondolatokat mondott az Egy perccel rövidebb a nappal” a Magyar Művészeti Akadémia portréfilmjéhez, mely a Kossuth-díjas író életútját mutatta be.

 

A film megtekintése után Tóth László, József Attila-díjas költő mondott beszédet barátja, pályatársa személyiségéről, munkásságáról. Éles vitázónak, öntörvényű egyéniségnek jellemezte őt, aki vitára ösztönzött másokat is, de emellett mindig párbeszédben volt a világgal. Írásai egyértelműen nemzeti kisebbségünk szellemi fejlődédét szolgálják, hiszen a grendeli szöveg maga a valóság, mely megvilágítja létünket.

 

Tóth László

 

Az emlékezéseket, méltatásokat követően Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Grendel – Rossz idők járnak 2016-ban kiadott novellagyűjteményéből olvasott fel részletet, majd pedig Kulinné, Pasztorek Cyntia magyar népi énekeket adott elő.

 

A közel négy órás műsor-folyam két részre tagolódott. A második részben került sor a 2019-es Jókai-díj átadására. Az elismerés régebbi keletű a tavaly útjára indult széppróza-ünnepnél: az anyaországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 2006-ban alapított irodalmi díja. Évente kerül kiosztásra egy megadott témát feldolgozó, több országból érkező, magyar nyelvű pályaművek között.

 

Tiszteletadás Jókai emlékének

 

A 2019-es téma Komárom irodalmi vonatkozásai a 18. és 19. században címmel került meghirdetésre. A versenyre összesen öt pályamű érkezett, a Jókai-díjat a kolozsvári Böjthe Pál nyerte el, de a többi versenyző is elismerésben részesült.

 

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Pomozi Péter az ELTE Finnugor Tanszékének egyetemi docense is, és bemutatta az általa szerkesztett Magyar nyelvű otthon című könyvsorozatát. Egy-egy példányával megjutalmazta a pályaművek szerzőit, valamint rövid előadást tartott a két éve útjára indított könyv-sorozatról. Eddig három kötet jelen, az első Magyarország, a másik két tájegység, Vajdaság és Székelyföld kulturális és nyelvi hagyományait mutatja be. A sorozat szerkesztői jelenleg a hamarosan megjelenő Felvidék kötetén dolgoznak, s ebből 2 500 példányt juttatnak majd el különféle intézményekhez, szervezetekhez. A könyvsorozat az össz-magyarságot szólítja meg, felmutatva közös kincseinket, ezzel is jelezve, hogy anyanyelvünk ereje által mindnyájan összetartozunk.

 

Pomozi Péter, a háttérben Keszegh Margit

 

A műsorfolyam végén Kustyán Ilona magyar-latin szakos nyugalmazott gimnáziumi tanár, és Tárkányi Imre író-költő értékelte a pályaműveket, továbbá Szarka Beáta a Selye János Gimnázium diákja részletet olvasott fel a győztes pályaműből.

 

A Komáromban megrendezett Magyar Széppróza Napja gazdag és színvonalas programjával eleget tett küldetésének.

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 14 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás