A Kikötő – Polgári Szalon októberi vendége – eddigi magas színvonalának megfelelően – jelen esetben is két illusztris személy volt, most a zenei élet világából. Az egyik vendég Korpás Éva, a Felvidék állócsillaga jelzőt kiérdemelt komáromi népdalénekes, és mellette Sebő Ferenc a magyar népzene országos hírű koszorús mestere.

 

A sokat ígérő rendezvény főszervezője és házigazdája, mint mindig, Bödők Gergely történész, a budapesti Clio Intézet munkatársa volt, aki helyi kötődései kapcsán vállalta fel, s indította útjára a kultúra, a tudomány, valamint a közélet témaköreivel foglalkozó műveltségközvetítő esteket, melyeknek témái a híd szerepét is betöltik az anyaországi és a felvidéki magyarság között.  Rövid felvezető beszéde után a két vendéget családi identitásukról, útjukat meghatározó gyermekkori emlékeikről kérdezte.

 

 

 hirdetes_300x300  

Korpás Éva, Külhoni Magyarságért Díjas népdalénekes és előadóművész Komáromban nagyon jól ismert, hiszen a város szülötte. Most megtudhattuk azt is, hogy értelmiségi családból származik, édesanyja tanítónő, a népi kultúra valódi gyökereivel pedig először anyai nagyszülei falusi portáján találkozott.

 

A többszörösen díjazott népdalénekes már gyermekkorában kitűnt tehetségével.  Alapiskolai zenepedagógusa felfigyelt a kislány abszolút hallására és nagyon szép énekhangjára, így nem véletlen, hogy már serdülőként is jelentős sikereket ért el a korosztályának meghirdetett énekversenyeken.

 

Tehetsége azonban nem inspirálta őt azonnal a népzene felé, gimnazista korában orvos, vagy színésznő szeretett volna lenni. Osztályfőnöke ébresztette rá, hogy teret adjon talentumának.  Ami végül igazán magával ragadta, az a Muzsikás együttes lemeze és Sebestyén Márta csodálatos énekhangja volt.

 

Bödők Gergely kérdésére azt is megtudtuk, hogy népzenei karrierjéhez nagyban hozzájárult testvérbátyja is, kinek invitálására tagja lett a Hajós Néptáncegyüttesnek, ahol rövidesen a csoport szólóénekesévé lépett elő.  A későbbiekben mesteréül Bodza Klára énekművész tanárt, a népdaléneklés egyik legjobb ismerőjét választotta.

 

A gimnáziumi érettségit követően, a korábban gondolatban elutasított pedagógiai pályát választotta, mert úgy vélte, ez a jól összeegyeztethető zenei képességei átadásának, s a kettő teret enged egymásnak.

 

Így egyetemi diákévei alatt sem hagyott fel az énekléssel, sőt, ebben az időben már a Nyitra-környéki, zoboralji falvakat járta az autentikus népzene nyomában.  Ugyanebben az időszakban az Ifjú Szívek Táncegyüttes lelkes tagjává vált.  Természetesen Erdélyben is többször járt, az autentikus éneklésben nagy hatást gyakorolt rá Papp Erzsi néni, és a Hideg Anna néni, a Mezőség jeles nótafája.

 

 

Már aktív pedagógusként és családanyaként kezdett énekelni a budapesti Tükrös Zenekarral, így az időkorlátok miatt kénytelen volt feladni a nagyon megkedvelt tanítói pályát, hogy a népdaléneklésnek szentelhesse idejét. Tizennégy éven át az említett zenekar énekeseként szerepelt, akikkel összesen hat lemezt készített.

 

2007-ben jelenik meg első önálló, gyermekeknek szóló lemeze Csalogató címmel, amelyben már a világzene felé is kitekint. Ennek oka, hogy a gyermekek nehezen akarták befogadni az autentikus zenét, s jónak látta ezt a kor igényeihez igazítani.  A magyar népzene hangszerei mellet, mint a hegedű, a nagybőgő, a brácsa, zenei kíséretében helyet kapott a gitár, sőt a dob is.  A kortárs hangszerelésnek köszönhetően közelebb vitte az autentikus zenét a ma emberének „pergősebb” műfajokhoz szokott füléhez.

 

Az azóta eltelt bő évtizedben a népdalénekesnek több önálló lemeze is megjelent, melyeket a fent említett világzenei stílus jellemez.

Korpás Éva a néptáncot, a népzenét két egymás mellett élő nemzet összekötő kapcsának is tartja, hangsúlyozva a magyarországi táncház-mozgalom jelentőségét, melyre Szlovákiában is felfigyeltek, és ennek hatására éppen most kezdik elindítani saját táncházi programjaikat.

 

Bödők Gergely azon kérdésére, hogy számos díja közül melyik a legkedvesebb, Korpás Éva elmondta, hogy mindegyik elismerés nagy örömet jelentett számára, ám a legutóbbi, melyet 2018. augusztus 20-án kapott, mégiscsak külön jelentőséggel bír, hiszen a Külhoni Magyarságért Díj a legmagasabb rendű állami kitüntetések közé sorolható, melyet az Országházban vehetett át.

 

Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, előadóművész és népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei- és táncház-mozgalom egyik elindítója, eredeti foglalkozását tekintve építészmérnök.

 

Bödők Gergely kérdésére, hogy hol gyökerezik mégis zenei indíttatása, elmondta, hogy a gyermekéveiből nem igazán maradtak zenei élményei, családjukat lekötötte a mindennapi élet küzdelme.  Hosszan mesélt édesapjáról, aki Gyimesben volt határvédő katona, főhadnagyként szolgált, végül amerikai hadifogságba került, ahonnan egy idő után hazajött.

 

 

Sebő Ferenc pár évvel a háború befejezése után született, érthető, hogy elfogulatlanul beszélt az akkori küzdelmes évekről. Édesanyja és nagynénje voltak azok, akik összefogták a családot, s mellettük nagyanyja, aki látva sokirányú érdeklődését, az építészmérnöki pályára tanácsolta őt.

 

Meg is fogadta e tanácsot, a zene iránt azonban már gyerekkorában nagy vonzalmat érzett. Klasszikus zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában végezte.  Az érettségit követően előbb az építészmérnöki diplomát szerezte meg, később jelentkezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakára, s jelen időben már címzetes egyetemi tanárként is tevékenykedik.

 

Énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon, és szinte ezzel egy időben bekapcsolódott a népzenekutatásba is. Halmos Bélával a magyar táncház-mozgalom életre hívóivá váltak. Erdélyi útjaik meghatározó élményt jelentettek számára, ennek hatására és eredményeként több ifjúsági, illetve egyetemi klubban tartottak előadást, és  megszerettették a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. Így vált fészkévé például a Kassák Klub a legendás hírű táncház mozgalomnak. Gyűjtéseik első időszakából a széki és a méhkeréki táncokat emelte ki.

 

Többször hangsúlyozta Martin György és Kallós Zoltán nevét, ők voltak, akik szisztematikusan felkutatták és összehasonlították a néptánc-hagyományt. Martin György és társai rendszerezték, elemezték és mindenki számára elérhetővé tették a rögzített anyagot.

 

A képen a következők lehetnek: 3 ember, , mosolygó emberek, ülő emberek és belső tér

 

Sebő Ferenc a zenét és a táncot a kommunikáció egyik formájának tartja, tehát ugyanúgy, mint a beszéd, sőt, néha azon is túl, az önkifejezés és a párválasztás kiváló nyelvezete. Megtudhattuk, hogy a társastánc a reneszánsz idején jött létre, kifejezetten európai vívmány, előtte a világon sehol sem létezett. A későbbi évszázadokban a hajózás által került át más világrészekre.

 

Aggasztónak találja, hogy ma a társastánc megy ki a divatból, pedig ez a párkapcsolatok kialakulását segítheti elő. A korábbi évtizedekben még a legtöbb szórakozó helyen volt táncparkett, ami megkönnyítette az ismerkedést. Helyén való lenne, ha a társastánc napjainkban is visszakapná társadalmi, kommunikációs szerepét, hiszen ez egymás megismerésének legjobb eszköze. A párok testi közelsége, érintése, jelzés a másik ember számára.

 

Sebő Ferenc egész életét a néptáncnak, népzenének szentelte, korábban a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként tevékenykedett, napjainkban az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója. Évek óta a Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató műsor zsűrijének az elnöke. Ennek kapcsán október végétől ismét rendszeresen találkozhatunk vele a televízió képernyőjén.

 

Sebő Ferenc számos egyéb díja mellett a legmagasabb rendű állami kitüntetések közül a Kossuth-díjat 2012-ben kapta meg.

 

A tartalmas beszélgetés végén a közönség soraiból néhány kérdés is elhangzott, melyeket Sebő Ferenc készséggel megválaszolt. Nem mellékes az a tény sem, hogy az eddigi beszélgető-estek jelentős részében teltházas közönség figyelte a műsort, és ez most is így történt.

 

A képen a következők lehetnek: 18 ember, , mosolygó emberek, ülő emberek és túra/szabadtéri

 

A Kikötő – Polgári Szalon szokásához híven a rendezvényt három kvíz-kérdéssel zárta, a kérdések az est folyamán felvetődött népzenei témákkal voltak összefüggésben. Bödők Gergely a leggyorsabb helyes válaszadókat a két vendég egy-egy lemezével jutalmazta.

 

A jelképes 1.- eurós belépési díjakból összeadódott pénzt ezúttal is jótékony célra, egy tehetséges fiatal népdalénekes, a nagymegyeri Zsoldos Viktória művészi fejlődésének támogatására ajánlották fel.

 

Bödők Gergely műsorvezető a rendezvény végére egy meglepetést is tartogatott. Örömmel tudatta, hogy a polgári szalon napra pontosan egy éves, és éppen 10. estjét tartja. Ennek örömére a két neves vendéggel megénekeltette a közönséget is. Egy szép válaszúti népdal hangzott el, mely nagyon kellemes bensőséges hangulatot teremtett.

 

Buday Mária

Képek: Kikötő – Polgári Szalon Fb-oldala

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.