Ágnes
  • HUF: 357.20
  • USD: 1.21
  • 5 °C
  • 12 °C
Kultúra

A komáromi Lehár Ferenc Emlékévről – dióhéjban

Komárom városközpontjában egy kültéri kiállítást hoztak létre, mely február közepéig lesz látható.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án Komárom városban látta meg a napvilágot. 2020-ban a jeles zeneszerző születésének 150. évfordulójára emlékeztünk, melynek tiszteletére szülővárosa egész évre kiterjedő kulturális programsorozattal készült. Sajnos mindnyájan megtapasztaltuk, hogy a világjárvány keresztülhúzott számos tervünket, így a Lehár Ferenc-emlékév eseményei is csupán hézagosan valósultak meg. Persze néhány rendezvény azonban teret kaphatott.

 

November végén a helyi Touristinfo munkatársai Komárom városközpontjában egy kültéri kiállítást hoztak létre, mely február közepéig lesz látható. Tehát, amikor majd nem korlátoz bennünket kijárási tilalom, érdemes egy séta erejéig megtekinteni a világhírű zeneszerző életútjának összefoglalóját, melyet 5 panelen láthatunk.

 

Az első panel témaköre általános jellegű, a komáromi Lehár-kultusz kialakulásának kezdeteit mutatja be, ami tulajdonképpen a zeneszerző egykori szülőházához kötődik. Sajnos a ház ma már nem áll. A hetvenes évek nagy városrendezése idején ezt is lebontották, mégpedig egy egész utcasor részeként. Igaz, hogy a házak helyén azóta egy szép park látható, benne 1980-tól Lehár Ferenc bronzszobra, mely a zeneszerzőt karnagyként, karmesteri pálcával ábrázolja.

 

 

Az operett-komponista szülői házára az idősebb korosztály még frissen emlékszik. A hetvenes években egy sarki élelmiszerbolt működött az épületben, ám egyik falán kétnyelvű márvány emléktábla hirdette Lehár Ferenc születésének színhelyét. Sajnos a szocializmus értékromboló idejében nem gondoltak rá, hogy a pusztulásra ítélt utcasorból legalább ezt az egyetlen házat megóvják, és a kiépítendő park szerves részévé tegyék. Szerencsére legalább az emléktábla megvan, ezt a múzeumban őrzik.

 

A kültéri kiállítás második panelje a zeneszerző gyermekkorát mutatja be. Lehár Ferenc édesanyja egy komáromi kereskedőcsalád lánya volt, aki férjhez ment egy éppen itt állomásozó katonazenekar karnagyához, az észak-morva származású, egyébként Ausztriában született idősebb Lehárhoz. Bár a nyelvi kommunikáció a fiatal pár között kissé nehézkesnek bizonyult, ez nem képezte akadályát annak, hogy a későbbiekben hat gyermekük szülessen, elsőként a hírességgé növekvő Ferenc Kristóf.

 

 

Származása tekintetében, a fentiek kapcsán Lehár Ferencet több nemzet is a sajátjának szeretné tudni, azonban tény és való, hogy édesanyjától a magyar anyanyelvet sajátította el, és 12 éves koráig kizárólagosan magyarul beszélt.

 

 

Lehár Ferenc már ifjú éveiben zenésznek készült, számos hangszeren kiválóan muzsikált, húszéves korában pedig már a losonci gyalogezred katonazenekarának karmestereként tevékenykedett. A városközpontban installált kültéri kiállításon az 5 panel közül három részleteiben mutatja be a világhírűvé vált operett-komponista nagyívű zenei útját,
A mundértól az első sikerekig, A bécsi operett megújítója, valamint A világhírű zeneszerző címmel.

 

 

Érdemes még szólni arról is, hogy Komáromban már 1986 óta rendszeresen tartanak Lehár Ferenccel kapcsolatos zenei eseményeket, 2012 óta pedig a Lehár Ferenc Polgári Társulás külön gondot fordít a Lehár-kultusz ápolására. A jubileumi emlékév kapcsán a múzeum munkatársaival karöltve ők is egy nagyon mutatós, és értékes időszaki kiállítást rendeztek A komáromi operettkirály címmel, melyet sajnos a jelen körülmények miatt kevesen láttak. A tárlat a Duna Menti Múzeum kiállító termében február végéig tekinthető meg. Tehát ha a kijárási tilalom majd nem korlátoz bennünket, kisebb csoportokban érdemes időt szánni e múlt század elejére visszarepítő mesés világba.

 

 

Szintén a témával kapcsolatos egy könyvújdonság. Ez év októberében jelent meg Klemen Terézia és Margitay Zoltán közös műve, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címmel, mely sok új ismeretet, érdekességet tár az olvasó elé.

 

A múzeumban elhelyezett Lehár-emléktábla.

 

Tehát ha kulturális feltöltődésre vágyunk, a kül- és beltéri kiállítások, valamint a könyv is tartalmas formát nyújt ehhez. Bizakodjunk, hogy előbb vagy utóbb, de megteremtődnek hozzá a feltételek is …

 

Buday Mária

 

A képek a szerző elvételei.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket