Tartalmas könyvet jelentetett meg a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület

Nyitókép: Körkép.sk

A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szeptember 8-án Komáromban a Kultúrpalota dísztermében sajtótájékoztatót tartott az egyesület megalakulásának 110. évfordulója, valamint újraindulásának 20. évfordulója kapcsán. Ennek keretében bemutatásra került azszervezet tevékenységét összefoglaló könyv, mely a „Mégis élünk” címet viseli.

A kiadvány megalkotói a tájékoztatón jelen lévő egyesületi tagok:  Keszegh Margit jogász, az egyesület elnöke, Kustyán Ilona magyar-latin szakos nyugalmazott gimnáziumi tanár – alelnök, valamint Szénássy Tímea – a könyvkiadás technikai részét felvállaló munkatárs, egyesületi tag.  A könyvet a KT Könyv- és Lapkiadó kft. adta ki.

   

Keszegh Margit elnök megnyitójában köszöntötte a jelenlévőket, és rátért a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület történetének rövid összefoglalójára, amely az 1911-es évvel kezdődik.

A Beneš-i dekrétumok következtében, az 1947. január 14-én kelt végzéssel feloszlatott és némaságra ítélt egyesület több évtizedes kényszerszünet után, az ezredforduló évében kezdte el újra működését.

Jókai Mór születésének 175. évfordulóján tartott emlékünnepen dr. Szénássy Zoltán indíttatásával, valamint számos komáromi polgár kezdeményezésére a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 2000. júliusában hivatalos bejegyzésre került a Szlovák Belügyminisztériumban. Az alakuló közgyűlésre 2000. szept. 2-án került sor a Jókai Színházban.

Az eltelt 20 év alatt több száz szereplő működött közre az egyesület rendezvényein, és több száz érdeklődő tekintette meg az ünnepi műsorokat, előadásokat, megemlékezéseket.

A 2020-as évre tervezett jubileumi ünnepséget a világjárvány okozta korlátozások miatt sajnos nem tudták megtartani, viszont a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a Duna menti Múzeum Zichy Palota kiállítótermében az egyesület munkájáról több hónapon át egy kiállítás volt látható, ezen kívül a most kiadott könyv nyújt betekintést az eltelt 20 év tevékenységébe.

Kustyán Ilona alelnök a könyv tartalmát foglalta össze, melynek szerkezete az egyesület történetiségére épül fel.  Az előszóban „Tisztelt Olvasó” megszólítással maga vezeti be az érdeklődőt a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület múltjába és jelenébe, s emellett kiemeli annak küldetését és fő céljait, amely egyetlen szóval jellemezve maga a közművelődés.

„Az 1825-ben indult reformkor egyben a magyar romantika kezdetét is jelentette, amely feladatának tekintette a nemzeti függetlenségi és polgárosodási törekvésekkel párhuzamban a nemzeti irodalom és az irodalmi nyelv megújítását, fontos lett a magyar történelmi múlt kutatása, értékeinek feltárása a nemzeti identitás kialakítása céljából. A romantika széles közönséghez szólt, ennek hatására kezd kialakulni Európa-szerte a közkultúra, majd a közművelődés iránti igény.”

Ebben a korszakban tölt be nagy szerepet Jókai Mór írói munkássága, hiszen az ő nevéhez kapcsolódik a magyar nemzet olvasóvá nevelése. Az író ennek érdekében rendkívül sokat tett, ennek kapcsán elmondható, hogy „az egyesület története tulajdonképpen egy kicsit Jókai története is.”

Kustyán Ilona a történetiségben kiemelte Alapy Gyula, Beöthy Zsolt, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Szijj Ferenc nevét.

Kitért rá, hogy a nehéz időkre jellemzően a Trianon utáni évek jelentik az egyesület fénykorát. A húszas években teljesedik ki az egyes szakosztályok tevékenysége, melyek rendszeresen jelentkeztek tárlatok, kiállítások, hangversenyek, irodalmi és előadó estek formájában, igazi művészeti élményt nyújtva nagyszámú közönségüknek.

1945-ben egy végtelen szomorú időszak következik, az 1911-ben alapított egyesület egyik pillanatról a másikra egy tollvonás következtében megszűnik.

„1943 áprilisában készült a Jókai egyesület üléséről az utolsó jegyzőkönyv. … Ki sejthette akkor, hogy 1945 után évtizedekig üres lap jelzi ennek az intézménynek a történetét? A Szlovák Nemzeti Tanács határozata értelmében valamennyi magyar intézményt, iskolát, egyesületet feloszlatják, azok vagyona állami kézbe került. 1947-ben dr. Szíjj Ferenc elnöknek … a lakására kézbesítik a feloszlatást kimondó végzést, aki azt nem veszi át. Őt még abban az évben kitelepítik.

Erről a korszakról nézzük, hogyan ír dr. Szénássy Zoltán az egyesület 100 éves történetét feldolgozó könyvében.

„A Jókai egyesület úgy elnémult, mintha sose lett volna. Csak mi, régi komáromiak tekintettünk fájó szívvel a legendás Kultúrpalotára, amely fiatalságunknak, eszméinknek, reményeinknek színhelye volt.”

A Jókai Egyesület sorsa megpecsételődött.

Szerencsére a mai kor kultúrakedvelői már nem sokat tapasztalnak e szomorú időből, hiszen a Szénássy Zoltán tanár úr által csiholt szikra újjáélesztette a szunnyadásra kényszerített egyesületet, és a legutóbbi 20 esztendő nagyon gazdag tevékenységről tanúskodik.

2018 óta rendszeresen megszervezik a Magyar Széppróza Napját, melynek gondolata 2017 őszén fogalmazódott meg a Magyar Írószövetség választmányi ülésén. Ennek időpontja Jókai februári születési dátumához kötődik. A rendezvény magában foglalja az általuk szervezett a Jókai-pályázatok értékelését is.

De beszélhetünk a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület által magas színvonalon megrendezett Szent István napi, aug. 20-i ünnepségekről, az aradi vértanúk októberi megemlékezéséről, Jókai Mór személyéhez kötődő ünnepségekről, és nem utolsó sorban az egyesület által elhelyezett számos emléktábláról. Mindezeket a jelen kiadvány részletesen taglalja.

És végezetül a sajtótájékoztató lényege:

A „Mégis élünk” kiadvány 500 példányban jelent meg. Az egyesület 100 példányt ajándékba bocsát a szervezetet támogató komáromiak számára, akik szereplésükkel, adományaikkal, érdeklődésükkel hozzájárultak annak tevékenységéhez. A könyvet szeptember 15-től bárki átveheti Komáromban, a Jókai utcai Madách könyvesboltban, egészen addig, amíg a készlet tart.  Az iskolák az egyesület által szintén ajándék-könyvcsomagban részesülnek.

A könyv nagyon szép, precíz, krónikaszerűen összeállított kordokumentum, örömét lelheti benne, s gazdag tartalomra talál, aki belelapoz.

Érdemes még megemlíteni Alapy Gyula (1926-ban írt!) könyvzáró gondolatát:

„Adja a Gondviselés, hogy ebben a munkában zavarok és hiányok elő ne álljanak és a Jókai Egyesület legyen messze magyar vidéknek szellemi vezetője. Álljon új nemzedék a kidőlt helyébe, amely folytatja és befejezi az elődök nagy lelkesedéssel megkezdett, tisztes munkáját”.

Reméljük, így lesz …

Buday Mária

A képek a szerző felvételei