Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Sokan minden évben más formájú vagy színű adventi koszorút készítenek, de aki ragaszkodik a szimbólum valódi jelentéséhez, annak három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti a koszorúját.
November 28-án lesz advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza.
Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.
Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet „édesgessenek” maguknak.
MTI/M1
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Dr.Fikker János
2021. nov. 28. 09:27Fikker János: ADVENT ... Hát várakozz! Mert várni, érdemes. Akire vársz, bizonnyal jönni fog. Kering a Nap, a Föld forog. Hisz, csillagok közt van az otthonod.... Mindenki vár. A titokzatos űrben, Születésétől reszket a halál. Mert, jön a Fény: Ő ide vissza jár. És megsimogat, amikor rád talál.... Igyekezz hát, ha sötétben éltél. Legyen ünneped, több napod. Ha bűneidet rendre elhagyod, az ajándékot, Te is megkapod....Csendet, nyugalmat, felszabadulást. Lelked béklyói összetőrnek. Súly alatt a kavargó Időnek, hírnökök, angyalok jönnek....Nagy fényességben, Akire vártál. Szelíden szólít "Térj meg ember!"....Élj tisztességben, szeretetben. Ne légy kerékkötő, az ÉGI RENDBEN... az ajándékot, Te is megkapod....
A kommenteket lezártuk.