Nyitókép: Feszty Dániel (Körkép.sk)
2022. május végén egy nagyszerű ember csodálatos alkotásaiból nyílott emlék-kiállítás ÉLETMŰ címmel, a komáromi Limes Galériában. Az Amerikából hazatért Vitéz Nagy János Lászlót unokaöccse, s egyben keresztfia Feszty Zsolt „ritka magyarként” mutatott be, mert e sokoldalú művészembernek nem mindennapi sors jutott osztályrészül.
1945-ben született egy németországi fogolytáborban, de édesanyjával visszatért a Felvidékre, innen azonban 1947-ben kitelepítették családjukat, a magyarországi Mór községbe. Itt nevelkedett 11 éves koráig, amikor az 1956-os forradalom idején szüleivel Kanadába disszidáltak. Itt élt közel fél évszázadon át, a Felvidékről hozott feleségével, Sárával, akivel sok évtized után visszavágytak a szülőföldre, és 2004-ben otthagyva Torontót, Ógyallára költöztek. Ritka magyar.
2018 karácsony másnapján azonban végleg távozott közülünk, ám fafaragásaival gazdag szellemi értéket hagyott az utókorra.
Feszty Zsolt a tárlatra megjelent kiadványban így írt Nagy János László fafaragó művészről:
„Én azt hiszem, vannak emberek, akiket a Jóisten nem csak porból és lélekből formáz … hanem játékos jókedvében beléjük csempészi a napfényt. Onnan lehet felismerni őket, hogy a környezetükben melegség van, sok mosoly, derű és valami örökös gyerekes csibészség, ami jókedvet teremt. Így kell lennie, mert hogy nem az életkörülményeik teszik ilyenekké őket, az biztos.”
A Limes Galériában megrendezett kiállítást Farkas Veronika művészettörténész nyitotta meg, üdvözölve a szokottnál sokszorosan nagyobb létszámú közönséget, amely a komáromi magyar értelmiségi réteg színe-javából tevődött össze. Az emlékünnepség védnöke Nagy Sára asszony, a fafaragó művész özvegye volt.
A nagyszámú érdeklődés a közkedvelt és tisztelt, ám tragikus hirtelenséggel eltávozott
fafaragó által képviselt eszmeiséghez köthető, amelyet minden tiszta lelkületű magyar ember szintén a sajátjának érez.
Vitéz Nagy János László a magyar történelem legjelesebb személyiségeit, s legnevezetesebb eseményeit faragta fába, örökül az utókornak, a magyarság régi dicsőségét és tragikus történelmi eseményeit egyaránt megformázva.
Mivel 2018 karácsonyán magához szólította őt a Mindenható, ÉLETMŰVÉNEK kiállításán fizikai valóságában már nem lehetett jelen, így a hozzá legközelebb álló személyek, időskori barátja, Szekeres Tamás és unokaöccsei, Feszty Dániel, valamint Feszty Zsolt idézték vissza a vele töltött legemlékezetesebb pillanatokat.
Nagy János László gyermekkorában 11 évet, és túl élete delelőjén mindössze 13 évet élt szülőföldjén, ám ez utóbbi lett életének legtermékenyebb korszaka. Kanadában grafikusként tevékenykedett, számos kiváló karikatúrát is készített, valamint nagyon szép akvarelleket.
Visszatérve a Felvidékre fogott hozzá a fafaragáshoz, amelyeken a magyar történelem meghatározó, sorsfordító eseményeit örökítette meg. Ilyen például az Árpád születése, amikor a kisdedet felvitte Álmos egy magaslatra, a nap felé tartva, a Hazatérés, amikor Árpád vezér és a magyarok átkelve a Vereckei hágón bejöttek a Kárpát-medencébe, a Vérszerződés, annak jeléül, hogy a hét törzs egy nemzetté alakult.
István királyunkat gyönyörű akvarellen láthatjuk, de számos történelmi személyiség jelenik meg ismét fafaragványon, például Mikes Kelemen, Damjanich János, Klapka György,
Horthy Miklós.
Aztán sorakoznak a tragikus események képei, mint a Viharfelhők, a 6. sz. komáromi Fogatolt Tüzér Ezredről, akik megjárták a Don-kanyart, a Gyilkos hómezők, a 2. Magyar Hadseregről, a Mert mertek magyarnak maradni, a kitelepítésekről, 1956, mementóként a forradalom 50. évfordulójára.
A vizualitás eszközével ható, esztétikai élményt nyújtó tényismertetés nemcsak felnőtteknek, de felső tagozatos alapiskolai tanulóknak, valamint középiskolai diákoknak is rendhagyó irodalom és történelem óra, ugyanígy képzőművészeti nevelés keretében mélyreható tudást nyújthat.
A kiállítás június 19-ig tekinthető meg, hétköznapokon 14.00 – 17.00 óra között, egyéb időpontokban pedig telefonos egyeztetés alapján, a +421 903 71 94 93-as telefonszámon, Komáromban, a Ferences barátok utcai Limes Galériában.
Nagy János László sokoldalú művészember volt, az alkotóművészet mellett két komáromi énekkar, a Concordia, valamint a Gaudium lelkes tagjaként is tevékenykedett. Így az ÉLETMŰ kiállításon az ünnepi hangulat emeléseként a Gaudium énekelte el az ő legkedvesebb számait, jelezve a szeretetbe kötött barátság örökérvényűségét.
Nézz rám, és lásd: csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, hisz végül hazatérsz.
(Demjén Ferenc: Honfoglalás)
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
