A Széchenyi István Polgári Társulás szervezésében KÜZDELMEINK AZ ÖNRENDELKEZÉSÉRT címmel április 18-án a pozsonyi könyvbemutatót és egyéb helyszíneket követően Komáromban is ugyanazon mű bemutatására került sor a Csemadok székház nyugdíjas klubjában.
A szóban forgó könyv címe „A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért”, amely eredetileg francia nyelven jelent meg „Au service du dialogue interjurassien” címen, s melyet Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem nyugalmazott tanára fordított magyar nyelvre. A kötet Dr. Hévízi Józsa, valamint B. Szabó Péter szerkesztésében jelent meg az Erdélyi Szövetség kiadásában.
A komáromi rendezvényt Tarics Péter újságíró, politikai szakértő nyitotta meg, üdvözölve a jelenlévőkét, elsőként a kötet egyik szerkesztőjét, B. Szabó Pétert, aki Naszvad községből származik, és 1969-ben emigrált Svájcba, s mellette további neves személyiségeket.
A mű szerkesztője a „A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért” kötetet minden érdeklődő mellett határozottan ajánlja a kisebbségi népcsoportokat képviselő politikusoknak, mert az útmutató irányadó lehet számukra. Jó példa arra, hogyan is lehet a kisebbségek számára békés úton elérni az önrendelkezést.
A könyv ugyanis nem csupán betekinteni enged a svájci demokrácia és föderalizmus gyakorlati kérdéseibe, de tanulságként szolgálhat, amint az ottani kisebbség (Jura népe) korábbi, időnként erőszakos küzdelmeitől eltérően, a közelmúltban békés, demokratikus úton nyert autonómiát, mégpedig minden érintett javára. Tehát az intézkedésekkel a többségi nemzet is elégedett.
Ennek megértéséhez érdemes kissé betekinteni a Jura kanton történetébe:
„A Jura-hegység vidékén élő 150.000 lelket számláló francia nyelvű népesség
egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a német
nyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. A kisebbségi népcsoportok
radikális szervezetei az 1970-es években többnyire merényletekkel, gyújtogatásokkal
akarták kikényszeríteni az autonómiát, mire Bern rendőri túlkapásokkal, megtorló
intézkedésekkel válaszolt. A „parázs éveket” követően győzött a józan ész, és
konszenzusteremtő tárgyalássorozat, valamint népszavazások útján napjainkra
létrejöhetett, létrejött a francia nyelvű lakosság számára az önálló JURA kanton, az
autonóm státusszal, saját címerrel rendelkező Berni Jura.”
A szerkesztő fölteszi a kérdést, hogy milyen tanulságot vonhatunk le a közelmúlt svájci példájáról. Rámutat, hogy az autonómia esélye függ a többség és a kisebbség politikai kultúrájának érettségétől, együttműködési hajlandóságától, kompromisszumkészségtől, a demokratikus hatalomgyakorlás hagyományaitól.
A könyv pontosan rámutat arra is, hogy az autonómia létrehozásakor mely tényezők a meghatározóak, ám amennyiben a szükséges kritériumokat egy autonómiára vágyó közösség nem határozza meg, egyszerűbben szólva, ha nem tudja pontosan, hogy mit akar, addig fölösleges autonómiáról beszélni. Ehhez az adott nemzeti közösségnek egy pontosan, precízen tételesen kidolgozott tervre van szüksége.
Persze, azt is tényként mutatja fel a szerkesztő, hogy Jura népének szerencséje (is) volt, hiszen Bern föderalista szövetségi állam kantonja lett, ahol Európában elsőként állandósult a demokrácia. Ilyen szerencsében nem volt részük például a katalánoknak Spanyolországban, de a Kárpát-medencében élő magyaroknak sem Trianon után.
A jelenlévő közönség, melyet Komárom értelmiségi rétegének színe-java alkotott, nagy érdeklődéssel hallgatta a tartalmas előadást.
A könyvbemutató végén az érdeklődők számára B. Szabó Péter szívesen dedikálta a kötetet.
A szervezők együttgondolkozásra buzdították a jelenlévőket, hogyan tudnánk békés úton, párbeszéd formájában tárgyalásokat folytatni az önrendelkezésről.
Buday Mária
Megosztás:
Címkék: B. Szabó Péter Dr. Hévízi Józsa JURA kanton Komárom könyvbemutató Svájc tarics péter Tolnay István
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
