Hodossy Gyula könyvbemutatója Rimaszombatban

Nyitókép: Körkép.sk/Mede Géza

Mottó:

„…A semmi hatalma határtalan…”

(Hodossy Gyula)

Rimaszombatban, a Csillagházban került sor Hodossy Gyula: Veletek egyedül című verseskötetének a bemutatójára. A bemutató a Rákóczi Szövetség Gömörben PT szervezésében valósult meg, a moderátor szerepére Hizsnyan Géza szinikritikus vállalkozott.

Gál Lajos a cserkészek nevében üdvözölte a költőt Rimaszombatban, szólt néhány szót a városhoz való kötődéséről. Kiemelte, hogy ő volt a cserkészet egyik megalapítója a városban, ami olyan jól sikerült, hogy a mai napig működik.

   

Hizsnyan Géza és Hodossy Gyula beszéltek a költő életútjáról, amelyre jellemző az az egyfajta nyughatatlanság, amely az embert mindig az előrehaladás, a fejlődés, a progressz felé hajtja. Sok szervezetet, társulást hozott létre, ahol a korabeli fiatal művészlelkek érvényesülni tudtak. Egyik legnagyobb fegyverténye a Lilium Aurum kiadó létrehozása. 

Természetesen az ilyen igyekezet sok akadályt szült, amelyet mindig-mindig le kellett győznie. Sokat megtudtunk dacos gyerekkori harcairól a családban, az iskolában, de főleg a Csallóközben – a helyi lap szerksztőségében azért, hogy őt költőnek ismerjék el. Megmosolyogták, de kitartása eredményt hozott, megtanulta a versírás szabályait – költő lett.

Legújabb verseskötete kissé rendhagyó. Nem rendkívüli persze, ha egy költő egyik-másik verséhez az általa tisztelt alkotóktól, gondolkodóktól választ mottót. Ez esetben is ez történt.

„Bizonyára ismerik azt az érzést, amikor egy vers megfog bennünket. Megrezegteti bensőnket és érezzük, tudjuk, hogy ez az igazi. Nekem ez meríti ki a szép vers fogalmát. A világirodalom és a magyar irodalom sok ilyet teremtett számomra. Amikor jött az ötlet, hogy olyan verseket írjak, amelyek ezekre kötődnek, összejött mintegy hatvan költő, akik tetszettek, lelkük egy szelete bennem égett „szép vers” formájában. Innen már nehezebb volt eljutnom harminc kiválasztásához, de a visszajelzések alapján úgy érzem sikerült. Hogy csak néhány nevet említsek, kiválasztottam Heinét, Puskint, Rilkét, a magyarok közül pedig Illyés Gyulát, Madách Imrét, Szőcs Gézát. No és persze itt vannak a „mieink”, Grendel Lajos, akit mindig személyes barátomnak tekintettem, Márai Sándor, akinek kötete nélkül egy lépést se tettem, bárhova mentem életemben. Márai mindig rendbetett, helyrerakott”

ismertette verseskötetbeli szándékát a jelenlévőkkel a költő.

Illusztrációként felolvasta egyik költeményét, amely megszületésének motivációja a szanszkrit líra gyönyörű sorai voltak:

Fennkölt ének a vak semmihez

„Nem volt semminek nemléte, se léte,

  nem volt levegő és fölötte kék ég.”

Rig-véda (szanszkrit lira): A teremtés himnusza

A semmi rátelepedett a tájra, a folyó vizére, 

a partról leszivárgott a víz fenekére,

nem vette észre senki, hiszen senki sem volt,

lét sem volt, csak a semmi,

amit nem nomád árja hóditók hoztak magukkal

ősi lakhelyükről, itt teremtődött, a semmi a semmiből, 

hogy a főisten akaratából akármi lehessen,

akármi képében megjelenhessen,

hangtalan ússzon, fusson, szálljon,

majd mantraként szóljon, szóljon az istenekhez,

a mindenek teremtőjéhez, az éjszakához, a szélhez,

az erdő asszonyához, akit sosem fog el a félelem,

táncol, énekel, ő a vadon ura, a vadállatok anyja,

csak a vadon fél a semmitől, 

mert a semmi folyton-folyvást újra teremti önmagát,

és rátelepszik a tájra, a folyó vizére, s nincs levegő, s kék ég.

Amikor az áldozati szertartás elkezdődik,

a semmi ott is ott van,

majd unottan odébb áll, nincs isteni kegyelem, feldolgozás,

szerelem sincs, csak a minden ösztönök ura bujálkodik,

semmi a lelke, szeme helyén semmi, semmi után sóvárog.

Ez itt a rend, vak vezet világtalant, az istenek háborút szitanak,

a semmiért, mind őt akarják, a tűz istene, 

a vihar istene, a halál ura, az ima istene,

mind-mind, mert a semmi hatalma határtalan,

mert ő az egyetlen,

aki tudja, mi végre e földi lét, vagy ő sem, a semmi sem,

mert talán nincs, nem is volt soha a semminek nemléte, se léte.

Az érdeklődők a kötetet beszerezhetik a költőnél, vagy a TM Könyvesboltban lehet megrendelni.

Mede Géza

A képek a szerző felvételei