Nyitókép: Buday Mária
Komáromban, a Tiszti Pavilon udvarán ismét megrendezésre került a már hagyományosnak tekinthető Népművészet Ünnepe.
A rendezvényt Szent István államalapító királyunk előünnepének is tekinthetjük, mely 2023. augusztus 19-én valósult meg Komárom város szervezésében.
A műsor elsősorban a gyermekeket és az ifjúságot célozta meg szórakoztató, ám tartalmas programokkal, megvillantva előttük a magyarság ősi értékeit.
A Tiszti Pavilon elegáns udvara élénk színtérré vált a kézműves foglalkozásokba bekapcsolódó gyermekek nyüzsgésétől; volt itt kovácsolás, nemezelés, zsinórfonás, agyagozás, bábu-, ékszer- és babakészítés, de nem maradtak el az ügyességi játékok sem, mint például a gólyalábazás, karikadobás, csigafuttatás.
A meseszínház rajongói is gazdag élményt szerezhettek, elmélyülve Écsi Gyöngyi előadásában A világ kenyere címmel, amely megerősíti nézőközönségét annak reményében, hogy a legnehezebb kiúttalanságból is van kiút.
A népzene és néptánc rajongói is megtalálhatták saját kedvtelésüket, hiszen a Hárompatak zenekar olyan pergős-pattogós talpalóvalót húzott, hogy Angyal Réka vezetésével csudajó hangulatú gyermektáncház kerekedett.
A fölös energiát leadó gyermekek ezt követően ismét megpihenhettek egy meseszínházban Badin Ádám Juhfia Jankó című előadásán, amely egy nagyon szép népmese feldolgozása.
A kézműves foglalkozások körében a fiúgyermekek nagy érdeklődést mutattak a kovácsolás iránt, amely rendkívül látványos, érdekes és igazán férfias munka. Mindezt Gulyás László diószegi művészkovács mutatta be, és a vállalkozó szellemű gyerekek ki is próbálhatták e tüzes foglalkozást.
Ugyanilyen nagy érdeklődés övezte Szabó Ádám tojáscsipkéző népművészt, aki először mutatkozott be nyilvános színtéren ezzel az ősi magyar kézműves dekorációs elemmel. A tojáscsipkézés tulajdonképpen a tojáspatkolással rokon foglalatosság, de itt nem vernek a tojásra apró fém elemeket, hanem pici lyukakat fúrva, népi motívumokkal díszítik a tojás felületét, amely leginkább csipkemintára emlékeztet. Ennek azonban semmi köze sincs a textil csipkéhez.
Szabó Ádám tojáscsipkéző mestert leginkább hölgyek vették körül, akiknek elmagyarázta a munka menetét. Először ceruzával, mértani pontosságú rajzokkal viszi fel a kívánt mintát, majd nagyon apró fúrókkal (fogorvosi fúrókkal is!) többezer lyukacskát fúr a tojás felületére. Ezek adják aztán ki a mintát. Dolgozik tyúktojással, lúdtojással, de strucctojással is, amit megrendeléssel szerez be. A bátor, kíváncsi kreatív gyerekek a tojások fúrását is kipróbálhatták.
A késő délutáni órákban a muzsikáé lett a főszerep, amelyben hatalmas sikert aratott Lakatos Áron és zenekara a Generáció táncműhely közreműködésével. Széles körű repertoárjukban elsőként Bodrogközi táncokat és muzsikát láthattunk-hallhattunk, ezt követték a Vág és Garam közti táncok, Érsekújvár, Komárom és Párkány háromszögéből, majd pedig számos távolabbi tájegység dallamai, ritmusa. A közönség minden egyes produkciójukat hatalmas éljenzéssel, vastapssal jutalmazott.
Az estébe hajló órákban a Feszty Árpád Néptáncegyüttes és a Pósfa zenekar fokozta a hangulatot, és a nagyközönség boldogan nyugtázhatta, hogy jó magyarnak lenni. Mert létünk, s ittlétünk gazdag hagyományokon nyugszik, és erős, tápláló gyökereinknek tudatában bátran tekinthetünk a jövőbe.
Buday Mária
Megosztás:
Címkék: Buday Mária Komárom népművészet ünnepe
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
