Harminc éve folyamatosan él a Széchenyi-emlékezet Révkomáromban

Nyitókép: Buday Mária

Ez év szeptemberében éppen harminc esztendeje, hogy Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás elnökének kezdeményezésére – aki abban az időben még a Csemadok Komáromi Alapszervezetének elnökségi tagjaként, mint kultúraszervező tevékenykedett – Halasy-Nagy Endre, a budapesti Széchenyi Társaság elnökségi tagja közreműködésével 1993. szeptember 21-én Széchenyi-emléktáblát avattak Komáromban, amely azóta a Zichy-palota falát díszíti.

Az emléktábla-avatást akkor összekötötték a muravidéki (Szlovénia) magyarság és a felvidéki magyarság közös szimpóziumával. A rendezvény ünnepi szónoka és díszvendége dr. Kálmán Attila, az egykori Antall-kormány Művelődési és Közoktatási Minisztériumának politikai államtitkára volt.

   

A domborműves emléktáblát azóta minden évben rendszeresen megkoszorúzzák gróf Széchenyi István születésének és halálának évfordulóján (1791. szeptember 21.–1860. április 8.).

Az idei szeptemberi rendezvényen jelen volt Széchenyi Géza (gróf Széchenyi István dédunokája, gróf Széchenyi Ödön unokája) feleségével, Villányi Gabriellával, illetve a most 19 éves Széchenyi Lili, gróf Széchenyi István ükunokája. A nevezettek már számos korábbi, komáromi Széchenyi-emlékünnepséget megtiszteltek jelenlétükkel.

A koszorúzó emlékünnepségen részt vett továbbá Keszegh Béla, Komárom város polgármestere is, valamint számos civil szervezet képviselője.

A rendezvény ünnepi műsorát Mózes Endre, a Marianum Egyházi Iskolaközpont magyar szakos tanára állította össze. Közreműködött Bató Lilla, a fent említett tanintézmény diákja, aki Arany János: Széchenyi emlékezete versének egy részletét szavalta el.

Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé fínomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.

A továbbiakban Mózes Endre és fia, Mózes Márton gróf Széchenyi István gondolataiból olvasott fel részleteket, melyek mind a haza szeretetét tükrözték imába foglalva, fohászként az ég felé.

A rendezvényen Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás elnöke mondott ünnepi beszédet, aki visszaemlékezett a 30 évvel korábbi történésekre, és kifejtette, hogy mi is adta a révkomáromi Széchenyi-emléktábla felavatásának ötletét.

„Mindenekelőtt gróf Széchenyi István rendkívül termékeny, sokoldalú, eredményes és hatásos nemzetépítő tevékenysége. S persze Széchenyi komáromi kapcsolatai, kötődései. Továbbá pedig az, hogy Széchenyi szellemiségét, életművét példaként állítsuk a magyar fiatalok elé. Hiszen sok tekintetben ma is szellemi szabadságharcunkat folytatjuk a Kárpát-medencében és Európában, és sok tekintetben ma is Széchenyiként kell kiállnunk és tevékenykedünk a politika és a közélet színpadán.

 

A Széchenyi-dombormű, amelyet Vetró András erdélyi magyar szobrászművész készített, nem a divatnak hódolt akkor sem, ma sem, nem is a rossz értelemben vett Széchenyi-kultusz egyik eleme, hanem komoly üzenetet hordoz magában. Azt a mondanivalót, hogy ha Széchenyi szellemében haladunk, hagyatékára építünk, a békés utat választjuk, gazdag és erős nemzet, illetve nemzeti közösség leszünk.

 

Az emlékmű nemcsak Széchenyi előtt tiszteleg, hanem szellemi örökségének lényegi elemei előtt is, miszerint például: egy nemzet akkor válik naggyá és elpusztíthatatlanná, ha tudásában, maradandó alkotásaiban és gazdasági szilárdságában mutatkozik meg ereje.”

Tarics Péter számos történelmi adatot, tényt sorolt fel a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István életművéből, magvas gondolatokkal megvilágítva e hatalmas történelmi személyiség tetteinek felbecsülhetetlen értékét, amely mind az összmagyarság érdekét szolgálta. Zárszavában kifejtette, a harminc évvel korábban felavatott emlékmű elérte célját, hiszen a révkomáromi Klapka tér nemcsak a kétségkívül katartikus Klapka-szobor miatt lett zarándokhely, hanem a Széchenyi-emléktábla miatt is.

Az ünnepség végén a jelenlévő közösség megkoszorúzta Széchenyi-emléktáblát a révkomáromi Zichy-palota falán.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei.