Közösségszolgálat, közösségi értékmentés – Elindult a Csiliz Menti Népfőiskola

Nyitókép: Komjáthy Lóránt

A maga nemében kivételes kezdeményezés látott napvilágot a Csallóköz déli részén. Csilizköz települései, név szerint Csiliznyárad, Csilizradvány, Balony, Csilizpatas, Szap, Kulcsod és Medve, a mikrorégió keleti szomszédjával, Csicsóval kiegészülve létrehozták a Csiliz Menti Népfőiskolát. A kezdeményezés először október közepén mutatta meg magát egy kézműves találkozó és a Csilizmente Csodái rajzpályázat alkalmával (lásd beszámolónkat alább). A kezdeményezés elindítóit a népfőiskola céljairól és küldetéséről kérdeztük. 

„Arra jutottam, hogy történeteket kell mesélnünk, mert a történeteknek hatalmas erejük van. (…) Észre kell vennünk, hogy nekünk, a világban élő magyaroknak, Európában élő magyaroknak, Szlovákiában élő magyaroknak az egész világ el akar mesélni valami, míg mi elfelejtjük a saját történeteinket. (…) A Csilizköznek pedig van mit elmesélnie, és szerintünk ez egy jó történet. (…) El kell mondanunk, hogy évezrednyi generációk leszármazottjaként felelősségünk van elmondani a saját történeteinket”

reagált megkeresésünkre a Csiliz Menti Népfőiskola kapcsán Buchinger Péter.

Magának a népfőiskolának az ötletét a magyarországi Lakitelken található népfőiskola központja adta.

   

„Láttuk a munkájukat, szoros kapcsolatba léptünk velük és elkezdődött a munka a Csilizközben. Hét csilizközi falu és Csicsó lelkes emberei az alapítói és vesznek részt a szervezésében”

közölte kérdésünkre Lukács József, Csiliznyárad polgármestere, aki a távlati célokba is betekintést engedett.

„A következő években szeretnénk aktívan építeni a közösséget, megtartani magyarságunkat, felkutatni és bemutatni a csilizközi és csicsói értékeket, összekapcsolni a térségben élőket és tevékenykedőket, megismertetni őket és munkájukat”

fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy mégis miben különbözik a Csiliz Menti Népfőiskola a Felvidéken működő számos kulturális szervezettől, Lukács József kiemelte, hogy ebben a projekten tényleg csak azok vesznek részt, akik a térséget fontosnak tartják, látnak benne potenciált.

A csiliznyáradi faluvezető elmondta, hogy a Népfőiskola segíthet ismertebbé tenni a projektben résztvevő településeket, úgy véli, hogy egyfajta hozadékként egyfajta turisztikai előremozdulást is lehet kovácsolni belőle.

Bödők Károly, a Népfőiskola ötletgazdája szerint az elmúlt évek társadalomra mért negatív hatásai érezhetők a kulturális életben is, kevesebb a rendezvény, kevesebb a lehetőség a találkozásra. Úgy véli, hogy az embereknek új impulzusokra van szükségük, olyan rendezvényekre, amelyek lehetőséget adnak a találkozásra, hogy az emberek ismét együtt tudjanak lenni.

A szervezők tervei közt szerepel több hasonló találkozó megszervezése, de nem szeretnének csak a kézművesség területére korlátozódni – kulturális-, oktatási- és sportesemények, valamint táborok is várnak a térségben élőkre és érdeklődőkre.

Kézműves találkozó

Bár csak pár hete alakult meg a Népfőiskola, máris túl van első rendezvényén. Október 14-én Csicsón tartottak egy kézműves találkozót, melynek különlegessége volt, hogy több kézműves a helyszínen is bemutatta az érdkelődőknek, hogy miként készíti termékeit.

A szervezők kiemelték, hogy a környéken rendszeresen működő kézműves vásár helyett szerették volna inkább bemutatni, hogy Csilizköz milyen adottságokkal rendelkezik és a benne élők milyen sokszínű munkával tudják értékesebbé tenni a régiót.

A rendezvény házigazdája Csicsó község polgármestere, Mgr. Németh Andrea volt, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Népfőiskola megalakulása után ők adhattak otthont a szervezet első programjának, melyre a régió 20 kézművese érkezett, hogy bemutassa mesterségét.

Csiliz Mente Csodái

A bemutatkozó rendezvény része volt egy korábban meghirdetett rajzpályázat is, melybe a csilizradványi és csicsói alapiskolák, valamint a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskola növendékei kapcsolódtak be.

Kiss Klaudia, a rendezvény és a rajzpályázat egyik szervezője a Körképnek nyilatkozva elmondta, hogy ők maguk is meglepődtek azon, hogy mekkora érdeklődés övezte a kiírást. A rajzpályázatba a nyolc településről 120 gyermek kapcsolódott be, amit azonban fontosabbnak tartanak a szervezők, az az, ahogy a gyermekek meglátták és különböző technikák segítségével megjelenítették a körülöttünk lévő csodákat.

Kiss Klaudia kiemelte, hogy mivel a fogyasztói társadalom korát éljük, a fókusz eltolódott a fogyasztás felé, az árucikk és szolgáltatásbirtoklás lett az első számú törekvés.

„Sokan ezt tekintik az egyéni boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és sikerességhez vezető útnak. A másik dolog, ami korunkat jellemzi, hogy a gyerekek, a fiatalok rengeteg időt töltenek a virtuális térben. A valós kapcsolatok, valós élmények helyett sok esetben a virtuális élettér lett az elsődleges, aminek a következtében a valóságészlelés és a valóságélmény károsodik”

konstatálta Kiss Klaudia, majd kiemelte, hogy a rajzpályázat meghirdetésének célja főleg az volt, hogy a gyerekek meglássák, hogy a település, ahol élnek és annak környéke tele van gyönyörűséges dolgokkal.

„Vegyék észre, hogy a csodák, az igazi értékek gyakran karnyújtásnyira vannak tőlünk. A rajzokon számos ilyen csoda jelent meg: a táj, a természet, a fészkelő gólyák, a vadon élő állatok, a szántóföldek, a vizek, a nádasok madarakkal, vagy éppen a nagyszülők háza. S még a gyönyörűséges tündérek sem maradtak el”

fogalmazott Kiss Klaudia.

5 kategóriában hirdettek nyerteseket és egy különdíj is odaítélésre került, a szervezők köszönetet mondtak a pedagógusoknak és a szülőknek is, akik segítettek felkelteni a gyerekek érdeklődését, akik kibontakoztathatják tehetségüket és kísérletező kedvüket.

Körkép.sk/KPA