Nyitókép: Körkép.sk
Dresszkód: Szecesszió címmel érdekes és mutatós kiállítás nyílt Rimaszombatban, a Gömör-Kishonti Múzeumban (GKM). A kiállítás a 19–20. század fordulóján élő nő gardróbjába és életmódjába nyújt betekintést a budapesti Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményéből válogatott tárgyak segítségével.
A kiállítást Kerényi Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatónője nyitotta meg. A megnyitón részt vett Halász Attila, Rimaszombat városa alpolgármestere és a budapesti Iparművészeti Múzeum küldöttsége, Jékely Zsombor vezetésével.
Kerényi Éva üdvözölte a nagyszámú résztvevőt. Kiemelte, hogy nagyon jó és gyümölcsöző együttműködést sikerült kialakítani a GKM és a budapesti Iparművészeti Múzeum között, amelynek az eredménye itt látható. Elmondta még, hogy a kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap magyarországi támogatásával és a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat anyagi támogatásával valósult meg, az érdeklődők november 23-tól, április 7-ig látogathatják.
A továbbiakban Csepregi Noémi kurátori tárlatvezetés formájában bemutatta a közönségnek a kiállítást, annak egyes darabjait. Szólt arról, hogy a korabeli öltözékek és kiegészítők bemutatásával felidéződik a szecesszió alkotta új, légies nőideál, amely már nemcsak a megjelenést, hanem a társadalmi helyzetet is magában foglalta.
Megtudtuk tőle, hogy a városegyesítést (1873) követően Budapest soha nem látott ütemben fejlődött és a század végére Európa egyik legelegánsabb fővárosává vált. A hölgyek ruháikon és ékszereiken keresztül fejezték ki társadalmi helyzetüket, vagyonukat, rangjukat.
A 19. század folyamán szigorúan megkülönböztették az egyes alkalmakhoz illő ruhákat. Más-más öltözék állt rendelkezésre vendégfogadáshoz, teázáshoz, vacsorázáshoz, nem is beszélve a fogadásokon, a szalonokban, vagy a korzón viselt ruhákról. Például délben egy magára adó úriasszony akkor is átöltözött, ha nem várt vendéget, mert bármikor betoppanhatott valaki. Délutáni eseményekhez látogatóruhát, este színházba, vacsorára hosszú ujjú, de kivágott ruhát, bálba ujjatlan, mélyen kivágott toalettet illett viselni.
Sokat adtak a női szépségideálra, amelyhez a sajtó egyik értekezése a női test méreteit is leírta, még a körmök kinézetére is kitért. De a végén hozzátette: „Az olyan tökéletesen szép nő, akiben mindezek a tulajdonságok harmonikusan egyesülnek, akin a művész és az anatómus szeme semmi kifogásolni valót nem találna, nagy ritkaság.”
A hölgyek például a fűzőhöz való ragaszkodásukkal gyakran egészségükkel fizettek a szépségükért, elfáradtak a séta alatt, de nem mondtak le a magas sarkú cipőről. Mindenhez ragaszkodtak, ami emelte a szépségüket.
A 19. század végére kialakult szecessziós divat új nőideált, vékonyabb, légiesebb formákat hozott az öltözködésben. A felhasznált anyagmennyiség egy ruhánál a korábbi 25-30 méterről, 3-4 méternyire csökkent.
A női öltözködés elengedhetetlen részei voltak a különböző kellékek. Például egy báli öltözék kiegészítői voltak a könyékig érő kesztyű, a drágakövekből készült ékszerek, valamint a báli frizurát ékesítő fejdísz. Ott voltak ezeken kívül még a legyezők és a táncrend.
A kurátor a tárlat egyes darabjait hozzájuk fűződő – gyakran pikáns – történetek segítségével mutatta be a résztvevőknek. A tárlatvezetés szlovák nyelvre való fordításról Kerepesi Igor, a GKM munkatársa gondoskodott.
A Körkép.sk megkérdezte Halász Attila alpolgármestert, mi a véleménye a kiállításról?
„Őszintén örülök, hogy az új igazgatónő ilyen sikeresen dolgozik, építi a kapcsolatokat és együttműködik a múzeumokkal, még nemzetközi szinten is. Úgy látom, a mai megnyitóján sokan vannak, remélhetőleg a továbbiakban is sokan nézik majd meg ezt az érdekes kiállítást. Csak gratulálni tudok.”
Jékely Zsombor főigazgató-helyettes Budapestről a következőket mondta a Körkép.sk kérdésére:
„A megnyitóról csak jót tudok mondani, nálunk Budapesten sikeres volt a tárlat, bizonyára sikeres lesz itt is. Sokat dolgoztak érte a rimaszombati kollégák. Amennyiben azt kérdezi, hogy mi a váleményem Rimaszombat városáról, igen, láttam a várost és őszintén elmondhatom, hogy nagyon tetszett. Rimaszombat szép kisváros.”
Megkérdeztük Ádám Sándor, rimaszombati polgárt is, aki részt vett a megnyitón, hogy mi a véleménye a tárlatról?
„Nagyon szép kiállítást láthattunk, szép ruhákkal. Ezekben a ruhákban a korabeli nők is csak szépek lehettek. Örülök, hogy ma ilyen sok érdeklődő jött el a múzeumba”
– mondta nekünk Ádám Sándor.
Mede Géza
Képek: a szerző felvételei
Megosztás:
Címkék: Csepregi Noémi Dresszkód: Szecesszió Gömör-Kishonti Múzeum Halász Attila Kerényi Éva kiállítás Nyéki Zsombor Rimaszombat
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
