Nyitókép: Facebook/Cameofilm
A magyar kultúra napján, január 22-én mutatja be a Duna csatorna a Baska magyarul beszél című történelmi dokumentumfilmet, amely Baska József festőművész és családja személyes tragédiáján keresztül állít emléket a Felvidékről kitelepített magyarságnak.
77 éve, egy januári éjszakán szökött Magyarországra a rozsnyói Baska család. A földműves Baska György feleségével, Máriával, valamint négy gyermekével a felvidéki magyarságot sújtó intézkedések és a Szudéta-vidéki kitelepítések utolsó hulláma elől menekült, hátrahagyva mindenét. A négy gyermek egyike, az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált ez a sorsdöntő éjszaka: a későbbi festőművész alkotói világának visszatérő motívumává vált az a szénásszekér, amely új élete felé vitte a családot.Baska Barbara grafikusművész, operatőr, rendező édesapja, Baska József gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját elevenítette fel a Baska magyarul beszél című dokumentumfilmben, amelyet a magyar kultúra napján, január 22-én este mutat be a Duna csatorna.
„Ez nem csupán édesapám, hanem tízezrek közös története, amely a mai napig több százezer emberre – gyerekekre, unokákra, leszármazottakra – van hatással” – utalt Baska Barbara arra, hogy a második világháborút követő politikai döntések nemcsak szüleink és nagyszüleink generációjának életét határozták meg. A Baska József életútját bemutató alkotás ezért olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy képes-e a művészet egy generáción ejtett történelmi sebet gyógyítani, és hogy az utánunk következő nemzedéknek vajon csak kérdéseinket adjuk-e tovább, vagy válaszokat is kaphatnak tőlünk.
A Baska magyarul beszél annak a több tízezer magyarnak is emléket állít, akit 1945 után kitelepítettek Csehszlovákiából. A felvidéki magyarságra a második világháborút követően az anyanyelv használatának tiltása, állampolgári jogoktól való megfosztás, vagyonelkobzás, kényszermunka és kitelepítés várt: az Edvard Beneš nevével fémjelzett elnöki rendeletek magyarok százezreinek életét lehetetlenítették el, több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és rengetegen vesztették életüket kényszermunka-táborokban vagy menekülés közben.
A dokumentumfilm – amelynek létrejöttét a Nemzeti Filmintézet támogatta – premierjére 2023 novemberében került sor, ezzel egy időben mutatták be a Baska magyarul beszél című könyvet is. Gyermekkori visszaemlékezéseit és a család Magyarországra menekülésének történetét Baska József ugyanis naplóbejegyzésekben is megörökítette, amelyek 1993. augusztus 25. és szeptember 7. között folytatásokban jelentek meg az Új Magyarország című lapban. A Trend Kiadó gondozásában megjelent kötetet Baska Barbara állította össze, megtalálható a Libri és a Líra könyvesboltjaiban.
A film előzetese itt érhető el.
Sajtóhír
Megosztás:
Címkék: Baska József Baska magyarul beszél Beneš-dekrétumok felvidéki kitelepítések emléknapja jogtiprás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Fehér István
2024. jan. 20. 08:38Nagyon jó, hogy időnként (szerintem nagyon ritkán) láthatóak ilyen dokumentum értékű filmek a televíziókban. Bár nekem az a meglátásom, hogy csak kevés embert érintenek meg úgy igazából. Ha valaki kicsi korától az ilyen, saját, családi történeteken nőtt fel, abban mély és örökös nyomokat hagynak azok! Ezt saját tapasztalatból mondom. Apámék 6,5 évig éltek Csehországban, istállóban, mint deportáltak, anyám családjának felét pedig Magyarországra, Isztimérre telepítették át. Gyermekkorom felejthetetlen élményei a rokonoknál töltött nyarak, amelyek idején a kitelepítésekről hallgattam történeteket, ahogyan azt ők, a rokonaim élték meg. Életemet meghatározó történtekhez alakult a magyar öntudatom, az egész életem! Isztimér, ez a kicsiny, egykor sváb többségű falu a második otthonom!
Mede Ferenc
2024. jan. 20. 09:08És milyen liberomantikus is az, hogy mindmáig egy minket gyilkoló és irtó államgnómban kell élnünk.
Tóth László
2024. jan. 20. 09:52A legnagyobb baj, hogy a saját fajtánk nagy részének a lelkét ezek a dolgok nem érintik meg! Azoktól sokszor hallani, hogy hagyjuk már a múltat; a jövőbe kell tekinteni; Szlovákiában èlünk; stb. A megszálló hatalmak a saját fajtájukat arrogánsan magyarfóbiásnak oktatja, az elferdített történelmet sulykolja a tömegekbe... Tiszta magyar közegbe odatutajozott xy jólfizető munkakörökbe bele van ültetve /a tősgyökeres ottaniakat háttérbe szorítva, amivel az etnocídium sok fajtája csak emelkedik/, az otthoniak szeme meg a másodrendű szereppel van betakarva. Az odatutajozott sokszor pökhendi módra fogadja, ha nem az állam nyelvén szól hozzá valaki!!! Ezért is van közöttünk az a sok nemtörődi és Stockholm szindrómás egyén!!!
Bendegúz Ábrahám
2024. jan. 20. 13:54Hát igen, lehetne sorolni. Pl. Komáromban vagy Dunaszerdahelyen (egyesek szerint a magyarság bástyái) a vasúti pénztárban magyarul már jegyet sem lehet kérni. És még arogánsak is...
A kommenteket lezártuk.