Közös rendezvényen lépett a közönség elé Kocsis Orsolya képzőművész, valamint a Borostyán zenei együttes

Nyitókép: Körkép.sk

A komáromi Szinnyei József Könyvtár emeleti előtere, valamint multifunkciós nagyterme 2024. április 10-én Kocsis Orsolya képzőművészeti kiállításának adott teret Válaszd az életet címmel és ennek keretében a Borostyán együttes költészetnapi koncertjére is sor került. 

Kocsis Orsolya képzőművész medvei származású fiatal pedagógus, akinek szakmája mellett lételeme az alkotás. A könyvtárban nyílt kiállításon helyet kaptak olyan képei is, amelyek most először kerültek a nyilvánosság elé, s ezeket írásos kommentárral – magyarázattal is egészítette, melyek sok esetben bibliai idézetekre épülnek.

Az ifjú művészt Kocskovics Reczai Lilla könyvtári dolgozó mutatta be; akinek életrajzi ismertetőjéből megtudhattuk, hogy Kocsis Orsolya az alapiskola elvégzését követően a győri Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnáziumban folytatta tanulmányait, így adott volt a lehetőség, hogy alkotásaival már ekkor több kiállításon szerepeljen. Mindeközben kereste stílusát, azt a rá jellemző vonalvezetést, melyet leginkább magáénak érez. 

   

2013-ban beiratkozott a Selye János Egyetem Tanárképző Karának Óvó-és Tanítóképző Tanszékére. Az egyetem után Önkéntes Diakóniai Évet töltött a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezetnél, ahol időbeosztásában nagy mértékben helyet kapott a képzőművészet is. Ott születtek meg első istenes képei, melyeket alkotási stílusából adódóan meseszerűen ábrázol.

2016-ban vett részt először a Képzőművészeti Spektrum pályázatán, Dunaszerdahelyen, majd ezt követően számos kiállításon jelen volt, ahol képei mindig nagy sikert arattak. Jelentős alkotásai például a „A Macska, aki hátán hordta az egész világot” című akrilképe,a „Panka és a Sárkány”  vízfestménye, és  a „Sárkánycsalád” című akrilfestménye is.

Kocskovics Reczai Lilla a következőképpen jellemezte Kocsis Orsolya művészetét:

 Mindenféle anyaggal és eszközzel szívesen dolgozik, szívesen tanul új technikákat, kísérletezik azok ötvözésével. Alkotásaira jellemző az aprólékos túldíszítettség, a rengeteg szín és minta, az ölelés-motívum, a szürrealitás, a naivitás és az erőteljes szimbólumok. Legfontosabb kritérium számára minden darab megalkotásánál, hogy életet közvetítsen, hogy jelen legyen rajta a fejlődés folyamata, a mozgás, hogy a szemlélő számára felemelő üzenettel bírjon. Ezért gyakran szerepel képein valamilyen növény és égbolt égitestekkel, mert ezek számára a nagybetűs ÉLET-et jelképezik.

 

A jelenlegi kiállításon helyt kapnak olyan képek is, amelyek most először kerülnek kommentárral együtt a nézők elé. A festmények egy belső, lelki utat mutatnak be: egy traumatizált gyermekkorból indulnak és a teljes értékű élethez vezetnek. A látható művek célja, hogy elgondolkodtassa a nézőt, és reménnyel lássa el mindazokat, akik erre fogékonyak. Az alkotónak mindig célja volt a nehéz, fájó helyzetből kilépni, és kiléptetni másokat. A munkái is ezért születnek.

A rendezvényen fellépett a verséneklő Borostyán együttes – ilyen tekintetben a program a Költészet napjához is kapcsolódott – hiszen a zenekar nevével is a versek örökzöld értékét kívánja hangsúlyozni. 

A Borostyán együttes frontembere Nagy László, zenésztársaival céltudatosan kapcsolja össze a szép, gazdag tartamú verseket igényes dallamokkal. Évről-évre bizonyosságot nyer, hogy az általuk képviselt irányzat a kellemes szórakozás eszközeivel az általános művelődést is szolgálja.

Az együttes sokszínű zenei világát leginkább a líraiság jellemzi, amit dzsesszes és meditatív elemekkel is ötvöznek, hordozva a népzene és a világzene stílusjegyeit.

Többségében magyar klasszikusok és felvidéki költők verseit éneklik meg, emellett előszeretettel játszanak saját feldolgozású ír népzenét is. Zenei kiműveltségük sokrétű, játszanak gitáron, hegedűn, fuvolán, furulyán, ír furulyán, basszusgitáron, de nem hiányzik a dob, a bongó sem. 

A Borostyán együttes a költészet remekműveit a nagy klasszikusoktól viszik s színre, szeretettel adják elő Balassi Bálint, Babits Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Nagy László megzenésített verseit, melyek emberi érzelmeket, hangulatképeket közvetítenek. Elmondható, hogy náluk a dallam és a vers minden esetben összhangra talál, ami a verséneklő zenei rendezvénynek igazi értéket ad.

A zenekar vezetője, Nagy László gitáron játszik és énekel, további tagjai: Nagy Hollósy Zsuzsanna – hegedű, ének, Kántor Krisztina -fuvola, furulyák, Hántai Ferenc – basszusgitár, Horváth Ákos – dob, ütőhangszerek, cajon, bongó, ének.

Az előadásokat követően a nagyszámú közönség érdeklődéssel szemlélte a csodálatos, színgazdag alkotásokat, melyek egy mesebirodalomba vezetik el a szemlélőt és nehezen engedik szabadulni. Ugyanekkor a szépség élménye mellett a képek tartalmas gondolatokat is közvetítenek felénk:

Ahol Isten szeretete uralkodik, ott nem marad hely a félelem számára.

Buday Mária
A képek a szerző felvételei