Na, a komáromi tüntetéstől lényegében csak oda szerettem volna eljutni, hogy milyen fontos a jó marketing és a jó gondolatok, valamint a tettek prezentálása a szlovák nép felé. Mert egy dolog, hogy mi itt írogatunk, beszélgetünk és vitatkozunk az adott témákban, de egyik cikk sem olyan, amit ne lehetne elfelejteni egy-két hét múlva. Szóval ebből a szempontból ez csak időpocsékolás, és a szórakozáson kívül semmi más értelme nincsen. Nem beszélve arról, hogy egy igencsak zárt kis közegben vitatkozunk, ahol szinte majdnem mindenki mindenben egyetért, és azokhoz, akiknek szólnak a bejegyzések, és akiket jobban érdekelhetne a téma,  el sem jut.

Józsi szlovákul megírt cikke („Vedia Maďari po slovensky?”) jó időzítés volt a témában. De már régebben is publikáltunk cikkeket magyarul és szlovákul is. Jó példaként fel lehet hozni jürgen és nyomkereső bejegyzéseit, pl. „Ako ďaľej so slovensko-maďarským dialógom“, „Prečo má Peter Tatár guľe“, „Veľké klamstvo STV“, „Kedves magyarok, milí Slováci“, „Drahý pán minister“, stb. Az ötlet nem új keletű, mert nyitni kell a szlovák nép felé. Egyszerűen nincs olyan felvidéki magyar portál, amely mindkét nyelven publikálna, és párhuzamosan mindkét nyelven elérhetőek lennének a cikkei. Egy kettős nyelvezetű portál, amelyre magyar és szlovák bloggerek írogatnának, csak előre vinné a társadalom szekerét.

Mert mint Bara Zoltán is megjegyezte blogján, a szlovák és magyar nép nem ismeri egymást. Logikus. A szlovákok szlovákul publikálnak, szlovák oldalakat olvasnak, a magyarok magyarul publikálnak, magyar oldalakat olvasnak. Mi azért hébe-hóba lecsekkeljük a szlovák oldalakat is, mert nekünk megvan az az előnyünk, hogy mindkét nyelvet beszéljük, míg a szlovákoknak semmi esélyük sincs megismerni a magyarok véleményeit, csak szlovák újságokon keresztül szlovák riporterek és írók tollából. Azok meg vagy elhallgatnak dolgokat, vagy csak részben közölnek le, vagy csak saját szájízük szerint publikálnak. Kell nekik más nézőpontokat is adni. Fel kell nekik dobni a labdát, aztán tesztelni őket, hogy hogyan reagálnak a dolgokra. De szerintem sima ügy, ilyen tekintetben én optimista vagyok.

A szlovák és magyar nép kapcsolata és kölcsönös ismeretének javulása szempontjából mindenképp dicséretes és kiemelendő a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala háttérmunkája, amelyek mind magyarul és mind szlovákul publikálgatnak. A felvidéki magyar portálok közül ilyen tekintetben már elég gyér a kínálat. Mindenki csak egy célcsoportra koncentrál. Ezek többnyire regionális hírportálok, amelyek az adott régió olvasóit akarják kielégíteni, és nem életcél előttük a szlovák olvasótábor. Közösségünkben kivételt képez a Paraméter munkája, amely a „To Slovensko naše!” nevű szekciójában publikál államnyelven. Talán még a Presstige főiskolás lap adott ki régebben újságot közös magyar-szlovák szövegekkel, köszönhetően a vegyes szerkesztőgárdának. Mindkét említett dolog dicséretreméltó. Egyszerűen szlovákul publikálni kell!

Az egyik kommetelőnk „seboka” meg is jegyezte Józsi cikkének hozzászólásai között, hogy biztos már megfordult a fejünkben a kettős nyelvezet bevezetése. Igaza volt, meg persze tudta is a gyerek, hisz már beszéltünk vele korábban is négyszemközt a témában;) Akárcsak a Szótlan Szemtanúval, a Hírlapíróval, tán még Gerojnak és Tizedesnek is megemlítettük a dolgot. Mert ez az egyetlen út a szlovák-magyar kapcsolatok javulása felé. Nem várhatjuk el a szlovákoktól, hogy ők nyissanak, és tegyenek valamit a helyzetünk javulásáért. A helyzetünkön csak mi változtathatunk. A szlovákokat nagyon nem érdekli a kisebbség helyzete. Rá kell mutatnunk, hogy tudunk attraktívak lenni a számukra, és partnerek az együttműködésre. Hogy az az ország, amely több nemzetiséggel  rendelkezik, felelősséggel tartozik irántuk. Senkinek sem az életcélja viszálykodni és civakodni élete végéig. Mindenki az anyagi biztonságot, a harmóniát és az együttélést helyezi előtérbe. Nincsen ez másként nálunk sem és a szlovák nép többségénél sem. Állandóan a magyar kártyára játszani választásokkor pedig már egy kicsit fárasztó. Nem csak nekünk, hanem az értelmesebb szlovákoknak is. Viszont így sok mindent nem érünk el vele, ha csak állandóan magyarul publikálunk, egymás között vitatjuk meg a dolgokat, és nincs semmi output a szlovák nép felé.

Mint mondtam, a kettős nyelvezet ötlete nem új keletű. Már régebben is filozofálgattunk rajta, hogy bele kellene vágni, aztán meglátjuk, hogy „mit dob a gép”. Csak időigényes dolog szlovákul és magyarul is publikálni, amikor őszintén a magyar cikkre sincs az embernek ideje (meg kedve;). De az elszántságot és a kezdeti lelkesedést tett követte, és múlt év novemberében be is adtunk egy pályázatot a kulturális minisztériumhoz „Korkep.sk – kultúrno-spoločensko-politický multijazyčný webový portál“ címmel. Írtam nekik négy oldal tömény teóriát államnyelven, sör mellett. A pályázatból beérkező pénzből lényegében csak a tolmácsokat (3-4 magyar-szlovák szakos diák/diáklány, weboldalfejlesztés meg hasonlókat) szerettük volna finanszírozni, de ismerve a szlovmagyar valóságot, a honi hírportálok személyében való erős konkurenciát és a kisebbségek támogatására ítélt relatíve alacsony költségvetést, amelyből gazdálkodnia kellene az elbíráló bizottságnak, túl sok jóra nem számítunk… Sebaj, biztos nem lesznek tőle álmatlan éjszakáink. Mindenesetre, azért kíváncsi lettem volna rá, hogy milyen fogadtatásban részesülünk a szlovák médiában.

 hirdetes_810x300  

Mondjuk, az esély még mindig ott van, hogy más forrásokból sikerül összegyűjtenünk a kellő költségvetést, hogy beindítsuk a dolgokat. Akit megihletett az ötlet és lát benne fantáziát, az még mindig felkínálhatja  2%-os adóját a Vox Juventae polgári társulásnak, amely lényegében a Körképet működtető polgári társulás (szerverbérlés, webfejlesztés finanszírozása, stb). Én optimista vagyok. Ha nem jönne össze a dolog idén, akkor majd jövőre. Idővel ez kikristályozódik.

A célokról még annyit ki lehet szivárogtatni, hogy tervben van szlovák bloggereket is bevonni  a körforgásba. Ismeretség megvan, ebben nem látok semmi problémát. Persze ehhez azért jó lenne kibővíteni a weboldal struktúráját, és szétfuttatni a kettős nyelvezetet.

Na, ennyi kitárulkozás bőven elég volt. Nem kell túlzásba vinni. Kívánok mindenkinek további kellemes olvasgatást!

UI: a szerencsés nyertesünk nyereménye Ján Neruda: Prágai történetek című könyve sikeresen aláírva és postázva a rendeltetési helyére;)

pragai-tortenetek-1
pragai-tortenetek-1

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!