Külügyek

Ugrásra készen: A szír-török válság

2012. október 3-án az Akçakale nevű török településre, amely a szír-török határ mentén fekszik, Szíria felől tüzérségi töltetek hullottak, megölve egy nőt és négy gyereket. A támadásért a török kormány az alavita irányítás alatt lévő szíriai hadsereget – s Bassár el-Aszad vezette Baasz Pártot – tette felelőssé. A török-szír feszültség ismételten fellángolt, jelentősen megnőtt egy fegyveres beavatkozás esélye. Kérdés továbbra is az, hogy a Nyugat meg mer-e kockáztatni egy esetleges katonai beavatkozást Szíriában, amellyel teljesen új helyzetet teremtene a Közel-Keleten.

Akçakale - a szíriai bombázás után
Akçakale - a szíriai bombázás után

Az Akçakale települést ért tüzérségi támadás oka valószínűleg a szíriai határ mentén fekvő Tell-Abjad nevű településért folytatott harc volt, amely során a szíriai hadsereg aknavetőket vetett be. Ezek közül az egyik lövedék – véletlenül vagy szándékosan nem tudni – Akçakale lakótelepére pottyant.  A török válaszcsapás nem sokat késett: a nap folyamán a török légierő több szíriai katonai célpontot is bombázott, az emberjogi szervezetek jelentése szerint szíriai katonák vesztették életüket. A szíriai támadást a NATO és az Egyesült Államok is elítélte, szolidaritásukat fejezték ki Törökországgal. Törökország az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, és kérte a megfelelő intézkedések meghozatalát a szíriai erők ellenséges támadásának elhárítására, valamint annak garantálását, hogy Szíria tiszteletben tartja területi integritását. Mindkét nemzetközi szervezet nyugalomra intette Törökországot.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pénteken figyelmeztette Damaszkuszt, hogy Törökország nem fog visszarettenni a megtorló intézkedésektől, ha ismételten támadás éri. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szombaton azt mondta, hogy török részről erőteljes választ adnak minden török területet érő szíriai lövésre. A török parlament a múlt héten egy olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazta a fegyveres erőket, hogy Törökország, akár szíriai területen is, katonai műveleteket indítson a nyugati vagy a többi közel-keleti szövetségesek megkérdezése nélkül.

Hirdetés(x)

A válság már egy hete tart, s október 4-e óta többször is megismétlődött a szíriai tüzérségi támadás és a rá adott török válaszcsapás.  Legutoljára október 8-án szíriai lövedékek a déli Hatay tartomány egyik gyapotföldjére hullottak, a török légierő a támadás után ismételten szíriai célpontokat bombázott.

A török parlament megszavazza a török hadsereg külföldön való beavatkozásra vonatkozó törvénytervezetét

Újrateremtett feszültség

Törökország és Szíria között már 2011 óta feszült a viszony.  Erdogan  többször elítélte és bírálta Aszad-politikáját, s felszólította a demokratikus reformok bevezetésére. Ankara tagja a Szíria Barátai nevű csoportnak, sőt Szaúd-Arábia után ő a legnagyobb támogatója a szervezetnek.

A szíriai polgárháború miatt rengeteg – egyes becslések szerint 90 000 – szíriai menekült át Törökországba, ahol a török kormány menekülttáborokat létesített. A szír vezetés szerint a törökök segítenek a lázadók kiképzésben, fegyverekkel látják el a Szabad Szíriai Hadsereget. A nyugati sajtó szerint eddig tizenhárom magas rangú szíriai tábornok szökött át Törökországba és állt át a felkelőkhöz, miközben hadititkokat osztottak meg a török hadvezetéssel.

Ebbe a feszült légkörben aztán szinte bombaként robbant a hír: 2012. június 22-én a szír légvédelem lelőtt egy török vadászgépet.  A hivatalos török álláspont szerint a repülőgép őrjáratot hajtott végre a Földközi-tenger keleti része felett. Ezzel  szemben a szíriaiak azt állították, hogy a vadászgép megsértette az ország légterét és alacsonyan magasságban repült. Szerintük a vadászgép felderítő munkát végzett, s a megszerzett információkat a szíriai lázadóknak kívánták átnyújtani. Nem sokkal később egy másik török repülőgépet vett célba a szír légvédelem, de azt nem lőtték le. Ankara és Damaszkusz közötti kapcsolat ismételten feszülté vált, a NATO rendkívüli ülést tartott.  Válaszcsapás nem követte az incidenst, a szíriai és a török reakciók is arra utaltak, hogy egyik oldal sem akart katonai összecsapást.  Ez azonban a szíriai tüzérségi támadások hatására megváltozott, a török kormány büntető akciókat rendez, amelynek kimenetele kétséges lehet.

Török páncélosok - harckészültségben

Előreláthatatlan következmények

Kérdés, hogy a török hadvezetés és a politikai elit megelégszik-e a büntetőakciónak számító bombázásokkal, vagy esetleg komolyabb lépésre, egy esetleges szárazföldi támadásra szánja el magát.  Ez könnyen magával ránthatná az egész NATO-t. Viszont a NATO tagállamok – Líbiával ellentétben – nem akarnak fegyveresen beavatkozni Szíriában. Ennek elsődleges oka, hogy Oroszország (s vele együtt Kína is) még mindig jelen van az országban, Moszkva továbbra sem mondott le Tartusz kikötőjéről. Az oroszok folyamatosan szállítják a segélyt és a fegyvereket el-Aszadnak és a szír hadseregnek.

A másodlagos ok, hogy a szíriai lázadók korántsem egységesek, nincs garancia arra nézve, hogy az alaviták bukása után egy szélsőséges szunnita irányzat kerülne hatalomra. Szíria egy katonai beavatkozás következtében könnyen három részre szakadna: el-Aszad és az alavita kisebbség az ország nyugati részébe vonulna vissza, a lázadók kikiáltanának egy szunnita Szíriát, miközben a kurdok ismételten megpróbálkoznának egy független kurd állam létrehozásával. Ez utóbbi destabilizálná a Közel-Keletet, hisz a kurdoknak nincs saját országuk, szétszórva élnek Irak, Irán, Szíria és Törökország területén. Törökország számára ez roppant kellemetlen következményekkel járna, mivel újra szembesülnie kellene az ország területén élő kurdok autonómia követelésével és a Kurd Munkáspárt (PKK) terrorista akcióival. Nem utolsó sorban pedig maga Irán is beavatkozna az eseményekbe, hiszen Teheránnak Damaszkusz a legfontosabb szövetségese a térségben. Az iráni politikai vezetésnek rendkívül fontos el-Aszad, mivel rajta keresztül juttatja el fegyvereit a Hamásznak és a Hezbollahnak.

Hirdetés(x)

Folytatás következik

Sok szakértő szerint Törökország csak akkor avatkozna be a szíriai polgárháborúba igazán, ha a NATO teljes mértékben mögötte sorakozna fel. Kétségtelen, hogy még a régióban legerősebb és legfejlettebb hadsereggel rendelkező Törökország számára is sok áldozattal járna és nehezen kivívott győzelem lenne egy esetleges szíriai  hadjárat. Ezért sem avatkozott be még  aktívabban a szíriai eseményekbe. Ugyanakkor Törökország többször is önfejűen cselekedett az elmúlt években, ahogy azt Ciprus megszállása, vagy az iraki kurdok megtámadása során történt, figyelmen kívül hagyva a NATO-t és a nemzetközi jogot.

Krajčír Lukács

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket