A tábornok lánya – Választások Dél-Koreában

2012. december 19-én jelentős eseményre került sor Dél-Koreában: először az ország történetében egy nőt választottak meg az ország elnökévé. A konzervatív színekben induló Pak Gun Hje-t az idősebb koreaiak támogatták főleg, mivel az édesapja 1961 és 1979 között az ország diktátora volt, akinek a hatalma alatt indult meg az ország Kis Tigrissé válása. Cikkünk a választásról, Pak Csong Hi diktatúrájáról és az új elnök előtt álló feladatokról szól.

A választási győzelem

Kövesd a Körképet a Facebookon. Csatlakozz!

A decemberi választást nagy várakozás előzte meg. 15 év óta először hihetetlenül magas – a hivatalos adatok szerint 76 %-os – volt a részvételi arány. A konzervatív párt (Szaenuri) vezetője, az immáron hatvan éves Pak Gun Hje 51,6 %-al megnyerte a választásokat. A kampány során megígérte: harcolni fog a széleskörű korrupció ellen, segíti a kisvállalkozókat, csökkenti a jövedelmi különbségeket. A balközép oldalhoz tartozó Mun Dzse In ember jogi aktivista 48 %-ot gyűjtött. Elismerte vetélytársa győzelmét és elfogadta a választások eredményét. A még hivatalban lévő elnök, Ri Mjong Ba az elsők közt gratulált leendő utódjának. Pak Gun Hje hivatalosan 2013 februárjától tölti majd be az elnöki posztot Dél-Koreában. A  politikai kihívásokon kívül azonban szembe kell nézni édesapja örökségével is.

Korea önzetlen lánya

Kevésbé közismert, de Dél-Koreában kezdetben, akárcsak Észak-Koreában, diktatúra működött. Igaz enyhébb volt az északi rezsimnél, de ugyanúgy üldözték az ellenzéket, erős cenzúra működött az országban, miközben a hadseregnek és az USA-nak óriási befolyása volt a belpolitikára. Gazdasági téren a hatvanas években Ázsia egyik sereghajtó országának számított. Ugyanakkor már az ötvenes évek végén megindult egyfajta demokratizálódási folyamat. A hadseregnek azonban ez nem tetszett.

Pak Csong Hi, a megválasztott elnöknő édesapja, 1961-ben puccsot hajtott végre, s megdöntötte az akkori fiatal demokratikus kormányt. Uralma alatt jelentős, főleg az iparra épülő gazdaságpolitikát folytatott, amelynek köszönhetően Dél-Korea később a Kis Tigris egyik országává vált.

   

1974-től diáklázadásokra és ellenzéki tüntetésekre került sor, mígnem 1979-ben a dél-koreai hírszerzés főnöke megölte őt egy banketten. Habár több mint harminc éve halott, Pak Csong Hi személye továbbra is komoly vita tárgyát képzi Dél-Koreában. A hadsereg, az idősebb generáció és a munkásság inkább megmentőként, nagy államférfiként, mintsem diktátorként tekint vissza rá. Számukra Dél-Korea akkor a biztonság, a stabilitás és a fejlődés időszakát jelentette.

Több mint valószínű, hogy ezek a nosztalgikus emlékek járultak hozzá Pak Gun Hje győzelméhez. Az elnöknő hatalmas energiát és összegeket fordított a kampányra és a külsőségekre, ugyanakkor próbálta  magát függetleníteni édesapja politikájától. Bocsánatot kért a diktatúra áldozataitól és az utódaiktól.

Pakot Korea önzetlen lányának nevezték. Szakmát is aszerint választott, hogy országát mivel tudja a leginkább segíteni. Így lett villamosmérnök. 2006-ra a konzervatívok egyik legjelentősebb politikusává vált. Ekkor – egy kampányrendezvényen – egy korábbi elítélt megtámadta Pakot és megvágta a politikusnő arcát.

Kihívások sokasága

Dél-Koreában most először fordult elő, hogy nőt választottak meg  az ország élére. Ez azért nagyon fontos lépés, mert Dél-Korában az egyik legnagyobb a nemek közti különbség. Ez nemcsak a két nem közötti magas fizetési különbségekben figyelhető meg, hanem a nők társadalomban betöltött  szerepében is. A vezetői pozíciókat eddig mindig férfiak töltötték be, legyen szó politikai pártról, kulturális szervezetről vagy  vállalatról.  A  választások után Dél-Koreában a nők helyzetének megváltozásában reménykednek, s nőpolitikai programok elindítását tervezik.

Az elnöknőnek a munkások között is jelentős támogatója akadt, mivel többször tanúságot tett szociális érzékenységéről. A Dél-Korea nemzeti össztermékének közel kétharmadát adó chaebolok csoportot – a Hyundai, az LG, a POSCO, a SK Group és Samsung – arra kérte, kétszer is gondolják meg, mielőtt elbocsátásokba kezdenek. A dél-koreai gazdaság egyébként tavaly 2,2%-kal gyarapodott, az idei előrejelzés 3,4 százalék.

A legfontosabb külpolitikai kihívást az új elnök számára kétségtelenül az ország északi szomszédja jelenti. Észak-Korea ugyanis sikeresen fellőtte az első műholdját, letesztelte saját  IBM rakétáját, amely komoly feszültséget teremt a térségben. Az észak-koreai propaganda szerint Pak Gun Hje édesapja politikáját követi, és fasiszta diktatúrát akar létrehozni Dél-Koreában. Az elnöknő hajlandónak mutatkozik a tárgyalásokra és a diplomáciai megoldásra,  mindezt azonban akkor, ha Phenjan lemond a nukleáris fegyverfejlesztésről.

A két ország között komoly feszültségeket teremtett, amikor a dél-koreai Presbiteriánus Egyház karácsonyi fényeket gyújtott a két Korea határán. Az észak-koreai rezsim ezt erőszakos hittérítésként könyvelte el.

A másik fontos külpolitikai kihívás a Japánnal való konszolidáció. A két ország közti kapcsolat sohasem volt felhőtlen, legutóbb augusztusban a kínai-japán szigetvita árnyékolta be őket. Ri Mjong Bak, korábbi dél-koreai elnök ellátogatott a Dokdo-szigetekre, amely Takesima néven Japánhoz tartozik. Ezek után a felek történelem-értelmezési vitákba keveredtek. Pak Gun Hje hajlandónak mutatkozik a viszony javítására, s az együttműködés elősegítésére. Kérdés azonban, hogy erre mennyire lesz vevő Abe Sindzó, Japán december 16-án megválasztott új elnöke. A Liberális Demokrata Párt vezetője ugyanis a Távol Keleten széles körben ismert  nacionalizmusáról.  A párt koalíciós partnerével a szavazatok 67 %-át gyűjtötte be,  kétharmados többséget szerezve ezzel a parlamentben.

2012 decemberében Japánban és Dél-Koreában a választások meglepő eredményeket hoztak, amelyek új korszakot is jelenthetnek Kelet-Ázsia történelmében. A gazdasági fellendülések, a nacionalizmus térnyerése, Kína egyre növekvő ereje és Észak-Korea miatt a jövőben egyre fontosabbá válik nemcsak a gazdasági, hanem a szorosabb politikai együttműködés is a térség országai között.

Krajčír Lukács

Felhasznált források: itt, itt és itt

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!