Merkel célkeresztben – politikai belharc Németországban

Nagyobb politikai belharc alakult Németországban Angela Merkel és a migrációs politikáját bírálók között. Merkel pozíciója meggyengült, de a legutolsó hírek szerint még mindig kitart migrációs politikája mellett. Elemzők szerint a német belpolitika válaszúthoz közeledik, ahol már mindenképpen dönteni kell. Közben a mai nappal Ausztria visszaállította a határzárat déli határainál.

EU-s különadó a migránsválság finanszírozására

Január 17-én a német kormánypártok elutasították Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter felvetését, miszerint a menekültválság kezelésének költségeire különadót vezessenek be. Schäuble az Angela Merkel kancellár által vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt tagja, és a különadók tekintetében korábban úgy nyilatkozott, hogy azt minden EU-tagországban be kéne vezetni, és ebből a forrásból kéne fedezni a menekültválság költségeit.

   

Alig néhány órával Schäuble szavait követően a CDU alelnöke, Julia Klöckner azután, hogy egyeztetett Angela Merkellel, közölte a sajtóval, hogy a német kormány nem vezet be ilyen adót.  Klöckner egyébként a Rajna-vidék-Pfalz tartomány miniszterelnök-jelöltje a márciusi helyi törvényhozási választásra, nem meglepő tehát, hogy nem csak elutasította, de éles szavakkal bírálta a Schäuble felvetését.

Gyorsított kitoloncolási folyamatot tervez Merkel a bajor miniszterelnökkel

Szintén ezen a napon látott napvilágot a hír, hogy az észak-afrikai térségből származó menekültkérőket gyorsított eljárásban kitoloncolják Németországból, legalábbis ezt tervezi Angela Merkel és a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer. Korábban Seehofer élesen bírálta Merkelt, és követelte, hogy vessen véget a menekülthullámnak Németországban. Seehofer korábbi javaslatát, ami 200 ezer főben limitálta volna a Németországba érkező migránsok számát, Merkel elutasította.

A szövetségi bűnüldöző hivatal (BKA) adatai szerint a Németországba érkezett menekültek között veszélyes csoportokat is azonosítottak. A BKA tapasztalatai szerint a menekültkérőket alkotó túlnyomó részt szírek és irakiak kriminológiai szempontból nem „feltűnőek”, de az észak-afrikai, felnőtt kísérő nélkül érkező fiatalkorúak gondot jelentenek. Köztük vannak „nagyon-nagyon feltűnő” személyek, „utcagyerekek, akik megtanulták, hogy napról napra valahogy fenntartsák magukat, bűnözés révén is” – mondta a BKA vezetője.

Gondoskodni kell arról, hogy migránsprobléma ne csak német probléma legyen…

Élesen bírálta Merkelt a volt bajor kormányfő is, Edmund Stoiber, egy hétfői lapinterjúban, aki szerint a német kancellárnak márciusig van ideje rendezni a menekültválsággal kapcsolatos problémákat. Stoiber szerint az európai országok úgy gondolják, hogy a migránsválság német probléma, mert a legtöbb menekült Németországba akar menni, ezért „gondoskodni kell arról, hogy a német problémát európai problémaként kezeljék”.

Stoiber értelmezésében a teljes német határzár bevezetésével „a többi európai nagyon gyorsan meglátja majd, hogy európai problémáról van szó”. Stoiber azt is kifejtette, hogy Angela Merkel szerint a határzár veszélybe sodorja az EU-t és Schengent, ugyanakkor a német határok lezárásának híre szerinte csökkenti a menekülthullám intenzitását.

Merkel kitart

Hétfőn a német kormány szóvivője jelezte a sajtó felé, hogy Angela Merkel kitart menekültpolitikája mellett, és nem enged az irányváltást sürgető követeléséknek. Úgy fogalmazott, hogy a kancellár tovább folytatja „teljesen világos programja” megvalósítását.

Dominóeffektus – hol a vége?

Péntektől érvénybe lép az osztrák határzár, az előzetes tervek szerint 500 katonát is kivezényelnek a határ védelmére.

Kiszely Zoltán politikai elemző a Kossuth rádióban kedden úgy nyilatkozott, hogy elindult egyfajta dominóhatás, miután Svédország Dánia felé, Dánia Németország felé zárta határait, és egy ország sem szeretné, ha nála torlódnának fel a migránsok. További okként jelölte meg az osztrák határzár létrejöttével kapcsolatban a kötelező kvóták ügyének eredménytelenségét, és a közvélemény változásából adódóan a migrációellenes pártok erősödését.

Merkel támogatottsága saját pártja körében jelentősen gyengült

Kedden a kormányon lévő CSU/CDU – frakció nagyjából egyharmada, tehát 100 tagja követelt levélben irányváltást Angela Merkeltől a migrációpolitikát illetően.

Merkel számára közeleg a végkifejlett – sosem volt ilyen közel a bukáshoz

Michael Spreng neves politikai tanácsadó a német közszolgálati rádióban adott interjújában kifejtette, Merkel komoly dilemma elé került, elveszítheti hitelességét, ha engedve a nyomásnak megváltoztatja politikáját, ellenkező esetben viszont pozícióját veszítheti el.  Az elemző szerint valós lehetősséggé vált, hogy Angela Merkelt leváltják, és 50 százalék az esélye annak, hogy év végén már más ül a kancellári székben Németországban.

Hatalmának megtartása azon múlhat, hogy sikerül-e hitelvesztés nélkül engedni a változást sürgető követeléseknek. Erre kínálhat lehetőséget a határigazgatási együttműködés Ausztriával a szlovén vagy a horvát határon, vagy a biztonságos származási országok körének további kiterjesztése.

MTI, Körkép

Nyitókép: hirado.hu