Öt másik dominó is dőlhet Trump győzelme után

A brit és amerikai populisták sikerei után Európán a sor, hogy megmérettessen. Öt országban ugyanis kevesebb mint egy éven belül nagy horderejű népszavazásokra vagy választásokra kerül sor – írja a Bloomberg.com szerdai elemzésében.

Olaszország, Ausztria, Hollandia, Franciaország és Németország lehetnek a Brexittel  kezdődő és Trump győzelmével folytatódó  elitellenes lázadások következő megállói, melyeknél az előzőekhez hasonlóan az egyenlőtlenség és a bevándorlás alakítja majd a szavazatok megoszlását.

„Nos, azt hiszem, kezdjük megtanulni, hogy a közvélemény-kutatások mindig alábecsülik a szélsőséges, nacionalista jelölteket”

Idézte a Bloomberg Bob Jinjuah-t, aki a Nomuránál (japán brókercég és befektetési bank) független tanácsadó.

   

Brit nyitány

A populisták először a Brexit-népszavazás alkalmával törték át a politikai elit rendíthetetlennek hitt ideológiai falát. Június 23-án Nagy-Britannia lakosságának nagyobbik fele úgy döntött, nem kíván tovább az Európai Unió tagja lenni. A kampány során a választók nem kívánták megfogadni sem a brit elit, sem a nemzetek feletti intézmények tanácsait, legyen szó akár az IMF-ről akár a NATO-ról.

Donald Trump győzelmén felbuzdulva a brit Leave-kampány egyik vezető politikusa, Nigel Farage azt nyilatkozta:

„A nagyvállalatok, a nagybankok és a politikai elit ’istentelen’ szövetsége úgy hiszem, véget ér”

Olasz referendum

Az európai Tűzkeresztség első helyszíne Olaszország, ahol alig egy hónap múlva, december 4-én tartanak népszavazasát Matteo Renzi kormányfő alkotmánymódosító javaslatáról. Renzi korábban kijelentette, ha a népszavazáson elbukik a módosítás, lemond hivataláról, ezzel a kormány sorsát a referendum eredményéhez kötötte. Ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak, Renzi kis különbséggel ugyan, de vesztésre áll, ami azt jelenti, hogy egy éven belül előrehozott választások lehetnek Olaszországban.

Márpedig ez várhatóan a humoristából lett politikus, Beppe Grillo által alapított az Öt Csillag mozgalom előretörését hozhatja magával. Grillo Trump győzelmét az információs rendszer, a tévéadók, a sajtó, az elemzők és az újságírók apokalipszisének nevezte.

A volt olasz miniszterelnök arra szólította fel a standard politikusokat, hogy értékeljék újra a Clinton-modell szerinti kapcsolatukat a választóikkal, szerinte ugyanis az „általunk ismert tradicionális pártoknak befellegzett”.

Osztrák elnökválasztás

Az olasz népszavazás napján, december 4-én választják meg idén már másodszor az osztrák elnök személyét. A korábbi választás eredményét szavazatszámlálói visszásságok miatt érvénytelenítette a bíróság.

Bár az osztrák elnök hatalma a szlovákiai államfő jogköreihez hasonlóan elég korlátozott, mégis nagy figyelmet kaphat, mert a második világháború óta először kerülhet nyugat-európai ország vezető pozíciójába szélsőjobboldali politikus.

Májusban a Zöld Párt jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte az elnökválasztás második fordulóját az Osztrák Szabadságpárt jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben. Az urnákhoz járulók voksai csaknem egyenlően osztódtak meg a két jelölt között, mindössze 3000  szavazatnyi különbséggel vezetett van der Bellen. Végül a levélben leadott szavazatok döntötték el a választást (cca. 30 ezer voks), ám az alkotmánybíróság egyes választási körzetekben visszaéléseket állapított meg, ezért annulálta az eredményt.

Holland választások

Hollandiában március 15-én tartják a parlamenti választásokat. Ráadásul várhatóan 13 párt jut majd be a parlamentbe, ami eleve megnehezíti a kormányalakítást. Az élen a Liberális Párt és az iszlámellenes Szabadságpárt halad fej-fej mellett. A liberálisok már kizárták a kormányalakítást a Szabadságpárttal, amely ha meg is nyerné a választásokat, aligha tud életképes koalíciót kialakítani a többi, kisebb párttal együttműködve.

Francia elnökválasztás

Az erőteljesen unió- és migráció-ellenes Nemzeti Front, élén Marine Le Pennel, nem elhanyagolható eséllyel indul a május 7-én esedékes francia elnökválasztás második fordulóján. Trump győzelme világossá tette, hogy Le Pen esélyei jóval nagyobbak is lehetnek a vártnál.

Franciaország történetének legnépszerűtlenebb elnökével, Francois Hollandeval a szocialisták gyakorlatilag kiütötték magukat a játékból. A korábbi francia államfő, Nicholas Sarkozy egyelőre hat másik konzervatív elnökjelölt-aspiránssal küzd a konzervatív jelöltségért.

Német zárás

Németországban, ami történelmi tapasztalataiból kiindulva talán a leginkább ellenállóbb a populizmussal szemben a felsorolt országok közül, szeptemberben lesznek parlamenti választások. Ugyanakkor a migránsválság eszkalálódása során igencsak megerősödött a bevándorlás-ellenes  AfD (Alternatíva Németországért).

Persze, nem szabad alábecsülni Angela Merkel német kancellár népszerű(tlen)ségét sem.

Körkép.sk

Nyitókép: althe2048.com