Az Európai Bizottság, élén Jean-Claud Junkckerrel 5 forgatókönyvet dolgozott ki az Unió jövőjével kapcsolatban, és szerdán már ki is szivárogtak a dokumentumok. Szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen változás, de kérdés, hogy milyen irányba mozdulhat el az Unió jövője. Az egyes alternatíváknak a következő címeket adták:
„Folytatva az eddigieket”
„Semmi más, csak a közös piac”
„Akik többet akarnak, tegyenek többet”
„Kevesebbet nagyobb hatékonysággal”
„Tegyünk többet együtt”
Az öt forgatókönyvet tartalmazó dokumentum a Brexit utáni sokkra adott lehetséges válaszokat hivatott összegyűjteni, persze abból kiindulva, hogy Nagy-Britannián kívül az összes többi tagállam bennmarad az Unióban. Erre viszont semmi garancia nincs. Az EU számára kedvezőtlen eredmény várható a francia elnökválasztáson, az olaszoknál pedig enyhén szólva is ingatag a kormányzat.
Másrészt, akármelyik forgatókönyv is valósul meg, a probléma az, hogy arra mindegyik tagállamnak rá kell bólintania – egy olyan környezetben, ahol még a migrációs politikáról sem képesek megegyezni.
Válaszúton
Az első forgatókönyv szerint a nemzetállamok folytatják az egyre mélyebb integrációt a közös piacba, mindemellett a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek a külpolitikai és a védelmi (hadügyi) kérdésekben. Más feladatokat azonban, mint a határellenőrzések, visszakerülnének a nemzeti államok hatáskörébe (mint ahogy valójában a gyakorlatban most is működik). Ennek a forgatókönyvnek még megírói szerint sincs sok esélye a sikerre.
A második forgatókönyv a minimális együttműködésről szól, ami szerint maradna az egységes, közös piac, és a törvények szinkronizálása elsősorban gazdasági, kereskedelmi és fogyasztóvédelmi területeket ölelne fel, a közös döntéshozás intézményét jelentősen visszavágnák.
Többsebességes Európa, vagy totális központosítás
A harmadik forgatókönyv a többsebességes Európáról szólna, ahol a tagállamok „készséges koalíciói” adott területeken együttműködnek, és közösen hoznak döntést, de fő célkitűzésük a közös piac fenntartása. Ez a rendszer lehetővé tenné, hogy tagállamok adott csoportja mélyebben integrálódjon adott területen (adózás, hadügy, kereskedelem, stb.). Több tagállam alapvetően elutasítja ezt a lehetőséget, mert attól félnek, hogy másodrangú tagállamokká válnak.
A negyedik elképzelés szerint kevesebb területet érintene csak a közös döntéshozás, mint a biztonság és védelem, kereskedelem, innováció, kutatás és fejlesztés.
Az ötödik forgatókönyv a totális köpontosítás politikáját írja le. Maximalizálnák azokat a területeket, ahol közös döntéshozást vezetnének be, több forrást fordítanának a brüsszeli intézmények megerősítésére – persze, mindez a nemzeti kormányok kompetenciáinak csökkentésével járna. Ez a szcenárió egy közvetett föderalista, európai államalakulat létrejöttét jelentené. Az összes többit figyelembe véve, ez a verzió a legkevésbé reális mind közül.
Körkép.sk, Stratfor.com
Nyitókép: geopolitics.co
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
