Eltérő minőségű élelmiszerek: ilyen lenne a többsebességes Európa?

Hét százalékkal kevesebb halat tartalmazó halrudacskák, több mesterséges édesítőszerrel ízesített és ezért egészségre károsabb Sprite, alacsonyabb hústartalmú hústermékek és más, a nyugatitól rosszabb minőségű élelmiszerek miatt került szembe Közép-Kelet-Európa Brüsszellel.

A Politico.eu brüsszeli hírportál szerint a kettős minőségű élelmiszerek problémája nem újkeletű, de csak most érte el a nagypolitika ingerüszöbét. Leginkább talán azért, mert március elején az Európai Bizottság kilátásba helyezte a többsebességes Európa lehetőségét. Az egyelőre csak nagyvonalakban vázolt terv szerint a tagállamok eldönthetik, milyen mélyen akarnak integrálódni, vagyis mennyi hatáskört hajlandóak átadni Brüsszelnek.

Többről van itt szó

   

A Stratfor hírszerzőügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy eddig is többsebességes Európában éltünk: van olyan ország, amely már bevezette az eurót, és van olyan is, amely – bár teljesíti az euróövezethez való csatlakozás feltételeit – megtartotta saját valutáját (például Nagy-Britannia, Magyarország vagy Csehország). A szlovák uniós elnökség idején pedig megtapasztalhattuk, hogy maguk a tagállamok is különbséget tettek „alapítók” és később csatlakozott országok között.

Az sem véletlen, hogy az Unióból kiválni készülő Nagy-Britannia pótlására Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő előbb Olaszországot környékezte meg és tartott háromoldalú külön egyeztetést az Unió jövőjéről. Most pedig Olaszország után Spanyolországot is megszólították, és a hét elején Versailles-ban találkoztak, ami akár szimbolikus is lehet, mivel a Versailles-i alapokra épülő második világháború után kialakult világrend válságokkal küzd. Az így összeverődött négy ország járul hozzá legnagyobb mértékben az EU költségvetéséhez.

Mindenkinek van vesztenivalója

Kelet-Közép-Európa számára ez sok veszélyt rejt, de nem mindenki számára ugyanolyat. A többsebességes Európa lehetősége magában hordozhatja az olyan döntések gyakoribbá válását, mint a kötelező betelepítési kvóták elfogadása és kikényszerítése.

Ez főleg Magyarországot és Lengyelországot érinti, részben Szlovákiát, ahol azonban a kormányzat hozzáállása inkább neutrális és konfliktuskerülő.

Lengyelország és Románia számára azonban más veszélyeket is hordoz magában a többsebességes Európa koncepciója. Ha az Unió magját alkotó országok közösen határozzák meg az Oroszországgal szembeni politikát, és amennyiben esetleg enyhébb irány mellett köteleznék el magukat, az hátrányosan érintené nemcsak Varsót és Bukarestet, de a balti államokat és Finnországot is.

Milyen eredmény születik a legközelebbi csúcson

Az élelmiszerek ügyéhez visszatérve, a vita hátterében a Brüsszel és a közép-kelet-európai nemzeti kormányok közötti hatásköri harc áll. Ráadásul nem csak a Visegrádi Négyek buktak ki a minőségi eltéréseken, hanem Szlovénia, Románia és Bulgária is.

Az Európai Bizottság élén Junckerrel most valamiféle válaszon dolgozik a fiatalabb tagállamok kifogásaira. Az egyik megoldás egy központi Európai Fogyasztóvédelmi hatóság lenne, ami az egységes piacon felvállalná az ellenőrző szerepét.

A nemzeti kormányok azonban nem szívesen adnak még több hatáskört Brüsszel kezébe, ráadásul maga a német mezőgazdasági miniszter némi gúnnyal azt nyilatkozta, hogy „nincs szükség egy újabb Nutella-ellenőrző hivatalra”. A kérdés valószínűleg előkerül az e heti uniós csúcson, de a nyugat-európai országok a status quo-ra hivatkozva azzal érvelnek majd, hogy amíg az eltérések elhanyagolhatóak, nincs semmi gond.

Nem kizárt, hogy a csúcs valódi eredmény nélkül zárul le azzal, hogy előirányozzák egy fórum létrehozását, ahol a  „megtévesztő gyakorlat” orvoslása érdekében egy asztalhoz ültetnék a kormányok és a nagy multicégek képviselőit.

A multik szerint ez egy bevett üzleti gyakorlat

Florence Ranson, a hatalmas európai élelmiszeripari lobbicsoport, a FoodFrinkEurope szóvivője szerint az általa képviselt vállalatok nem látnak kivetnivalót az egyes nemzetközi márkájú termékek kettős minőségében. Szerinte a vállalatok csak a specifikus fogyasztói igényeket tartják szem előtt, amelyek országonként különbözhetnek.

„Néhány vállalat saját megfontolásból döntött úgy, hogy ugyanazt a receptet használja az egész európai piacon, mások pedig úgy döntöttek, hogy egyedi recepteket használnak a lokális piacokon. (…) Ez egy üzleti döntés”

A kettős mérce miatti felháborodás azonban Európa ezen részén nem hagy alább. Vĕra Jourová igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztos a hét elején a twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a kettős minőségű élelmiszerek gyakorlata

„tisztességtelen a fogyasztókkal szemben. (…) Ezt a kérdést nagyon komolyan kell venni. (…) A fogyasztókat nem szabad megtéveszteni”.

Körkép.sk, Politico.eu

Nyitókép: nak.hu