Hétfő este aláírta a felsőoktatásról szóló törvénymódosítást Áder János, magyar köztársasági elnök, aki szerint kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal megvalósítható a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatása – írja a Hirado.hu.

 

Áder János hangsúlyozta: megvizsgálta a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését és megállapította, hogy a módosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvényben rögzített szabadságát nem sérti, mint ahogy a felsőoktatási intézmények önállóságát sem.

 

A Közép-európai Egyetem (CEU) helyzetét megnehezítő Lex CEU előtt elhárult az utolsó lényeges akadály, és az egyetemnek, valamint a magyar és az amerikai kormányoknak fél évük van arra, hogy a működőképesség feltételeit biztosítsák. A jogszabály ugyanis nem az egyetem megszüntetéséről rendelkezik, csupán arról, hog nem működhet államközi egyezség keretein kívül.

 

 hirdetes_300x300  

„A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek.“

 

„A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. Ezért mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.“

 

olvasható az elnöki állásfoglalásban.

 

Tüntetések az CEU mellett Budapesten, április 9-én. Fotó: Bloomberg.com

 

A magyar Országgyűlés által múlt héten megszavazott felsőoktatási törvénymódosítás szerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik, illetve ha a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül.

 

A törvény miatt egyébként maga a CEU is nyilatkozattal fordult a magyar államfőhöz, amelyben kijelenti, a Lex CEU sérti az alaptrövény azon pontját, ami kimondja, hogy „Magyarország független, demokratikus jogállam“. (Azt, úgy tűnik, nem vették figyelembe, hogy ha valóban a CEU az új törvény célpontja, azt valószínűleg Soros György kiterjedt civil szervezetekből álló hálózatának nyílt vagy rejtett politikai tevékenysége miatt hívták életre, így a döntéshozókat épp a szuverenitás – vélt vagy valós veszélyekkel szembeni – megőrzésének szándéka hajtja.)

 

A nyugati sajtó közben össztűz alá vette a magyar kormányt és Orbán Viktort a törvény kapcsán, sokat idézve azokat a neves személyiségeket, brüsszeli politikusokat és amerikai tisztviselőket, akik ellenezték a Lex CEU elfogadását illetve azt követelték a magyar kormánytól, hogy vonja vissza javaslatát. Az érem másik oldala, hogy például Szlovákia sem várja tárt karokkal Soros egyetemét, és bár a cseh pénzügyminiszter, Andrej Babiš is meghívná Prágába a CEU-t, ha Budapestről távozni kényszerülne, Miloš Zeman cseh államfő ezt nem támogatná – épp Soros György miatt.

 

Körkép.sk, Hirado.hu

Nyitókép: 24.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!