Macedón válság: Etnikai konfliktusok és nagyhatalmi játszmák

A macedóniai politikai feszültségek a tetőfokukra hágtak múlt héten, mikor a Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) tüntetői és szimpatizánsai megrohamozták a parlament épületét. A csaknem 100 sérültet követelő zavargások oka az volt, hogy a Szociáldemokrata Szövetség az albán pártokkal egy albán nemzetiségű házelnököt, név szerint Talat Xhaferit választottak meg.

A balkáni országok Nagy-Albániától való félelmükről korábban márt írtunk. Nem elrugaszkodott a feltételezés, hogy a macedón kormányválság könnyen etnikai villongásokba csaphat át. Pár nappal a macedón parlamenti események után Szerbia déli határainál a szerb hatóságok nagy mennyiségű fegyvert foglaltak le. A szerb média szerint Macedóniába szállították volna őket, hogy ott, ahol az albánok az összlakosság több mint egynegyedét teszik ki, fegyveres konfliktust robbantsanak ki.

Két éve egy észak-macedóniai városban, Kumanovóban fegyveres összecsapások alakultak ki a macedón rendőrség és a Koszovói Albán Felszabadítási Hadsereg fegyveresei között. Az incidensben 8 rendőr és 14 fegyveres halt meg, harminc embert őrizetbe vettek. A konfliktus a polgárháború szélére sodorta az országot és aláásták a demokratikus intézményrendszer hitelességét.

   

Kis közel-keleti káosz a Balkánon

A mostani kormányválság háttere sem épp egyszerű. A VRMO majd egy évtizedig volt kormányon az albán pártokkal, egészen addig, míg kormányfője, Nikola Gruevszki bele nem keveredett egy nagyszabású korrupciós botrányba, emellett választási csalással, valamint több mint 26 ezer politikus, hivatalnok és aktivista lehallgatásával is megvádolták.

A tavaly decemberi választásokat Gruevszki és pártja ugyan megnyerte, de nem tud kivel koalícióra lépni. A szociáldemokraták ugyanis szövetségre léptek az albán pártokkal. A két politikai csoport között azonban csak pár mandátumnyi különbség van, a patthelyzetről pedig nem történt elmozdulás december óta: kormányalakításra a macedón elnök, Gjorge Ivanov még senkinek sem adott megbízást.

Talat Xhaferi, akit kormányalakítás nélkül választott meg a parlament házelnökének (emiatt is fordultak zavargásokba a tüntetések április végén) május 4-én hivatalosan is értesítette az államfőt a szociáldemokraták és partnereinek parlamenti többségéről. Az elnök 10 napot kért a válaszadásra, tehát a VMRO számára ketyeg az óra.

Egymásnak feszülő nagyhatalmak

Az albánok elleni hangulatkeltésnek természetesen van némi alapja. Nemrég Edi Rama, Albánia miniszterelnöke a nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy nem zárja ki Koszovó és Albánia unióját, amennyiben elakadnának az uniós csatlakozási tárgyalások a Balkánon. A kijelentésre a szerb vezetés azonnal fegyveres konfliktus kilátásba helyezésével reagált, és felhívta a figyelmet, hogy az ilyen törekvések Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát sem hagyják hidegen – vagyis adott esetben belépnének a háborúba.

A kialakult konfliktusközeli helyzetnek vannak nagyhatalmi vonatkozásai is. Az Európai Unió, az USA és Oroszország érdekei is egymásnak feszülnek a térségben. Oroszország már bírálta az USA-t és az Uniót, amiért megbontja a macedón belpolitikai status quo-t, és beavatkozással vádolta meg a Nyugatot.

Az Európai Külügyi Tanács (ECFR) elemzése szerint emiatt elképzelhető, hogy Gruevszki és holdudvara, akiket most törvénysértéseik miatt bírósági eljárás fenyeget, megpróbálja kihasználni az oroszok támogatását a nyugati nyomás ellensúlyozására. Az ECFR ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy nem Oroszország Macedónia instabilitásának oka.

A kérdés, lesz-e a bővítés, és ha igen, mikor?

Sokat elárul az EU álláspontjáról, hogy a nem épp szabályosan megválasztott Xhaferit május 4-re meghívták Brüsszelbe, ahol az újdonsült macedón házelnököt Johannes Hahn, az EU bővítésért felelős biztosa és Federica Mogherini, az EU külpolitikai és biztonságpolitikai vezetője fogadta.

Ugyanakkor jelenleg az Unió elég sok belső (parlamenti választások, népszavazások, euroszkepticizmus) és külső (migráció) problémával küzd, így a bővítési tárgyalásokat egyelőre jegelte. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke korábban kijelentette, hogy az ő mandátumának ideje alatt további bővítésre biztosan nem kerül sor – ezzel, ha nem is szomorítva el, de vegyes érzéseket váltva ki a macedónokból.

Az Unió impotenciáját mutatja az is, hogy Macedónia már 2005 óta várakozási listán van, de Görögország folyamatosan elgáncsolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Macedónia nevet visel ugyanis egy észak-görögországi tartomány is, Athén pedig attól fél, hogy Macedónia igényt tart a területre, így mindaddig vétózni akar, míg az ország nem választ másik nevet magának.

A macedón politikai elit sem sürgeti minden áron a csatlakozást, a helyi politikusok szavával élve, nem akarják, hogy az EU „beleavatkozzon az üzletbe”.

Körkép.sk, IntelliNews.com, ecfr.eu

Nyitókép: ecfr.eu