Emmanuel Macron centrista elnökjelölt magabiztos fölénnyel nyerte a francia elnökválasztások második fordulóját, maga mögé utasítva Marine Le Pen szélsőjobboldali jelöltet, aki az érvényes szavazatok 34 százalékát szerezte meg. Ám ezeket az eredményeket aligha értékelhetjük úgy, mint a szélsőjobb bukását vagy az EU megmenekülését.
A Stratfor magán hírszerző ügynökség szerint Európa kapott még egy kis időt, mielőtt összeomlana saját súlya alatt. Franciaország pedig újabb kihívás előtt áll, ami újabb lehetőséget jelent Le Penéknek.
A győzelem édes íze után jöhet a keserű pirula
[stw]
Macron, a valaha megválasztott legfiatalabb (39 éves) francia elnök következő feladata a parlamenti választások kiírása lesz. Számára ez különösen nagy kihívást jelent majd, mivel pártja kizárólag az elnökválasztás céljából jött létre, ő maga centrista jelöltként egyetlen mainstreami politikai irányzat közé sem sorolható, azt leszámítva, hogy a globalizmus és az Unió mellett tette le voksát.
És bár győzelmi beszédében azt ígérte a franciáknak, hogy begyógyítja a megosztottság sebeit az országban, parlamenti többség nélkül erre aligha lesz képes. De bármilyen kormány is kerül hatalomra Franciaországban a nyár folyamán, Macron valószínűleg olyan intézkedések elé néz, mint a közszférában dolgozók számának csökkentése és a munkatörvénykönyv munkáltatók javára való módosítása, amelyek biztosan kivívják majd a lakosság elégedetlenségét – márpedig Franciaországban nem kell sok ahhoz, hogy az utcára vonuljanak a tömegek.
A francia választások első fordulójának eredményéből jól látható, hogy a szavazók nagyjából egyenlően oszlottak protekcionista intézkedéseket (frank bevezetése, határok lezárása, vámpolitika) pártolókra, és Unió-párti voksolókra. Így az EU-tagság, pontosabban az eurozóna-tagság kérdése még nem lejátszott meccs Franciaországban.
Párizs és Berlin
Macronnak nem feltétlenül kell a népszerűtlen intézkedések mellett döntenie, mégis ez a valószínűbb, hiszen az európai integráció és a francia-német együttműködés mellett kötelezte el magát választási kampányában, és ha ezt megtartja, az azt is jelenti, hogy továbbra is (a németek által megkövetelt) szigorú költségvetési politikát fogja folytatni, amelynek kellemetlen mellékhatásai közt szerepel a magas munkanélküliség. A francia munkanélküliségi ráta 10 százalék körüli, a 25 évnél fiatalabbak körében azonban elképesztően magas, 24 százalékos.
Persze Párizst és Berlint a közös külpolitika is összeköti, de az együttműködés formája és hatékonysága megint csak a közelgő parlamenti választásoktól függ (mindkét oldalon).
Így az ifjú centrista elnök könnyen Francois Hollande, hamarosan leköszönő jelenlegi francia államfő sorsára juthat, aki beiktatása után pár nappal hihetetlen népszerűségvesztést szenvedett el.
Première rencontre depuis la victoire de son ancien ministre pic.twitter.com/aCdWuMHoTK
— T Quinault Maupoil (@TristanQM) 2017. május 8.
Korai lenne a francia szélsőjobbot temetni
Marine Le Pent és a francia Nemzeti Frontot koránt sem szabad leírni. Marine Le Pen édesapja, a párt alapítója, Jean-Marie Le Pen 2002-ben Jacques Chirac-kal mérkőzött meg az elnökségért, és mindössze 4,8 millió érvényes szavazatot kapott (16,86 százalék), lánya ezzel szemben több mint 11 millió érvényes voksot gyűjtött be.
Jean-Yves Camus politikai elemző, a Párizsi Radikális Politikai Pártok Obszervatóriuma intézet munkatársa szerint Le Penék még nem végeztek:
„Nincs okunk azt feltételezni, hogy a munkaerő-piaci viszonyok jobbra fordulnak az elkövetkezendő években. Nincs okunk feltételezni, hogy a globalizáció káros hatásai megszűnnek az előttünk álló esztendőkben. Szóval, lehet hogy a Nemzeti Front elbukott a mostani választáson, de 2022-ben (a következő francia elnökválasztás éve – a szerk. megj.), újra erőre kaphatnak”
Le Penék következő célja, hogy a legalább 15 főre emeljék képviselőik számát az 577 tagú francia parlamentben, amivel saját frakciót alakíthatnak ki. Persze, a francia szélsőjobb is könnyen kerülhet olyan helyzetbe, mint Kotlebáék Szlovákiában, akik gyakorlatilag sem a kormányhoz, sem az ellenzékhez nem tartoznak.
Le Penék jó szereplésének esélyét növeli, hogy egy újszülött párt nyerte az elnökválasztást, aki kénytelen lesz együttműködni a hagyományos, jobboldali és baloldali pártokkal – ez utóbbiak esetében azonban kérdéses, mire lesz elég népszerűségük a közelgő parlamenti választásokon.
Körkép.sk, Stratfor.com, TheGuardian.com
Nyitókép: slate.com
Megosztás:
Címkék: emmanuel macron európai unió Főoldal francia elnökválasztás külügyek Marine Le Pen párizs parlamenti választások választások
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.