Egy szakértő szerint a szaúdi helyettes trónörökös állhat a térséget veszélyeztető elszigetelés mögött, ugyanakkor valószínűleg az USA kezességvállalása nélkül léptek. Mindenesetre a szakértők többsége szaúdi agressziót lát az események mögött.

 

Szaúd-Arábia 10 feltételt támasztott Katarnak, ezeket az emírségnek teljesítenie kell 24 órán belül a diplomáciai kapcsolatok helyreállításához Rijáddal – állította kedden a Sky News Arabia hírtelevízió saját diplomáciai forrásokra hivatkozva. Ugyanez a tévé egy órával később, egy “Öböl-menti országban tartózkodó” forrásra hivatkozva azt közölte, hogy Katar számára nem szabtak feltételeket.

 

A “nem létező” feltételek között a beszámoló szerint szerepel, hogy Doha szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, utasítsa ki az országból a Muzulmán Testvériség és a Hamász szervezetek összes tagját, valamint fagyassza be a radikális iszlamista szervezetek folyószámláit a katari bankokban.

 

hirdetes_starlux810x300

Ezen felül Szaúd-Arábia követeli, hogy a dohai székhelyű al-Dzsazíra hírtelevízió azonnal változtasson a szerkesztőségi politikáján, és cseréljék le vezetőségét.

 

A Sky News Arabia kedd hajnalban közölte azt is, hogy Mauritánia is megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral.

 

Trumpék nyakig benne

 

Donald Trump kedden több Twitter-üzenetben is foglalkozott a Katar körül kialakult feszültséggel. Az egyik bejegyzésben támogatni látszott Katar elszigetelését, azt hangoztatva, hogy pár nappal ezelőtti közel-keleti látogatása során, amikor a radikális ideológiák finanszírozásának beszüntetéséről beszélt, több arab ország vezetője Katarra mutatott.
Másik mikroblog-bejegyzésében pedig a Szaúd-Arábia és egyes Öböl-menti államok által Katar köré vont blokádról azt jegyezte meg: “lehet, hogy ezzel kezdődik a terrorizmus rémségeinek vége”. Hozzátette azt is, hogy szaúdi vizitje máris “kifizetődik”. Az elnök Twitter-bejegyzései után a kormányzat tisztségviselői – észlelve a bejegyzések esetleges diplomáciai károkozását – egymás után tették közzé nyilatkozataikat.

Donald Trump amerikai elnök az Öböl-menti országok egységét sürgette a szaúdi királlyal folytatott keddi telefonbeszélgetésében. A Fehér Ház közlése szerint Trump kedden, washingtoni idő szerint a kora délutáni órákban telefonon tárgyalt Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal.

 

Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető “a terrorista szervezetek finanszírozásának és a térség valamennyi országában a szélsőségesség terjedésének megakadályozása érdekében teendő alapvető lépéseket” vitatta meg.

 

Egymilliárd dollárt fizethettek emberrablóknak

 

Doha mintegy egymilliárd dollár (290 milliárd forint) összegű váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család tagjaiért – közölte a Financial Times című brit üzleti napilap az ügyre rálátással bíró katari kormányzati és katonai forrásokra hivatkozva.

 

A lap értesülései szerint a váltságdíjat a katari királyi család 26 tagjáért fizették ki, akiket még 2015 decemberében hurcoltak el egy vadászatról Dél-Irakban ismeretlen fegyveresek.

 

A pénz egy részét további mintegy 50, dzsihadisták által Szíriában elfogott személy kiszabadítására fordították.

 

A londoni újság tudni véli, hogy a váltságdíj az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szíriai fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be.

 

A szaúdiak éppannyira támogatják a terrorizmust

 

Ellentmondásos, hogy hétfőn Szaúd-Arábia és hét szövetségese arra hivatkozva szakította meg diplomáciai kapcsolatait Katarral, hogy az terroristákat támogat, amikor Szaúd-Arábiára ez éppannyira igaz – mondta Sógor Dániel arabista, történész az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

 

Az emberek elkezdtek élelmet felhalmozni Katarban Fotó: hirado.hu

 

Az Egyesült Államok a fegyvereladás apropójához az Arab-öböl menti országok Iránnal szembeni hagyományos érzékenységét használta fel, ebbe az “újabb kardcsörtetésbe” azonban Katar nem akart belemenni, ebből lett a konfliktus – tette hozzá Sógor Dániel.

 

Amerikát csak a fegyvereladás érdekli

 

Úgy folytatta: az Egyesült Államoknak a megállapodás csak a pénz szempontjából fontos, hogy a fegyverek aztán “hova mennek, mire mennek, azt eddig se nagyon kérdezték, és most sem fogják”.  Az szintén nem szokott témaként felmerülni, hogy annak a Szaúd-Arábiának adnak el 110 milliárd dollárért fegyvert, amelyik permanens háborút folytat Jemennel “célok nélkül”, óriási emberáldozatokkal – hívta fel a figyelmet a szakértő. Megjegyezte: “ilyenkor azért az őszinte szándékok megkérdőjeleződnek”.

 

Doha, 2017. június 6. A katari állami légitársaság, a Qatar Airways személyszállító repülőgépe a Hamad Nemzetközi Repülőtéren a fővárosban, Dohában 2017. június 6-án. A Financial Times brit üzleti napilap értesülései szerint Doha mintegy egymilliárd dollár (290 milliárd forint) összegű váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család 26 tagjáért, akiket még 2015 decemberében hurcoltak el egy vadászatról Dél-Irakban ismeretlen fegyveresek. (MTI/AP/Hadi Mizban)

 

Beleszólt a média is a kapcsolatba

 

Denis Bauchard, a francia Nemzetközi Kapcsolatok Kutató Intézetének (IFRI) elemzője rámutatott, hogy a Katar és Szaúd-Arábia közötti viszony az elmúlt években végig rossz volt. Ennek oka szerinte a katari diplomácia szócsövének számító al-Dzsazíra hírtelevízió, illetve a Katar által az “arab tavasz” felkelőinek és a Muzulmán Testvériségnek nyújtott támogatás volt.

 

Bauchard szerint a kapcsolatok megszakítása kétségkívül Mohammed bin Szalmán szaúdi helyettes trónörökös kezdeményezése volt, aki teljes erővel a Washingtonnal való megbékélés mellett száll síkra. A döntést valószínűleg az Egyesült Államok kezességvállalása nélkül hozták meg – vélte az elemző, aki szerint a szakítás zavarba ejt mindenkit, így az Egyesült Államokat is, mivel Katarban működik a térségbeli legnagyobb amerikai légitámaszpont. Ebből következően várhatóan mindenki igyekszik majd távol tartani magát a vitától, mindenkit egyetértésre szólítva fel – fogalmazott.

 

Megszállottság

 

Az ankarai Iráni Tanulmányok Központja (CCG) agytröszt kutatója, Farhad Rezaei szerint a szaúdiak egységfrontot akarnak létrehozni Irán ellen, és ezért van szükségük arra, hogy minden ellenkezést kivédjenek. A katariakat azért büntetik, mert nem osztják “Szaúd-Arábiának az Iránnal szembeni megszállottságát” – mondta az elemző, aki szerint több más Perzsa(Arab)-öböl menti állam sem osztozik ebben a megszállottságban, de egyikük sem képes annyira ellenállni a szaúdi nyomásnak, mint Katar.

Trump útja

 

A Perzsa(Arab)-öböl menti válság már csak azért is sajátos, mert Donald Trump amerikai elnök két héttel ezelőtti közel-keleti útja után tört ki. Az amerikai elnök rijádi beszédében egy kalap alá vette az Iszlám Állam (IÁ) és az al-Kaida terrorszervezeteket Iránnal, és már-már iráni rendszerváltást sürgetett, látványosan szakítva elődje, Barack Obama közel-keleti politikájával.

 

Trump beszéde muszlim országok mintegy ötven magas rangú vezetője előtt hangzott el, akik közül többeket szemmel láthatólag ingerelt a beszéd, másik pedig úgy tűntek, mintha csapdába estek volna. Mindenekelőtt Katar, de Omán és Kuvait sem feltétlenül híve az Irán elleni ilyen kemény fellépésnek. Az Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló Irak, valamint Algéria és a népes síita kisebbséggel rendelkező muzulmán Pakisztán egyáltalán nem ért egyet ezzel a stratégiával.

 

Minden élelem szárazföldön érkezett

 

A mintegy 2,7 milliós népességű Katar egy félszigeten fekszik az Arab-öböl nyugati felén. Szárazföldön csak Szaúd-Arábiából közelíthető meg, élelmiszerellátása teljes mértékben a Szaúd-Arábiából, közúton behozott élelmiszerszállítmányoktól függ. A mostani viszály az élelmiszerárak emelkedését vonhatja maga után elemzők szerint.

 

Az építőiparban is komoly hatásokra lehet számítani: napjainkban egyebek mellett egy új kikötő kivitelezése, egy metróépítési projekt, egy egészségügyi beruházás és a 2022-es világbajnokságra készülő nyolc futballstadion építése van folyamatban Katarban.

 

Elemzők szerint azonban mindezek ellenére a katari gazdaság elkerülheti a krízist mindaddig, amíg cseppfolyósított földgázexportja nem ütközik korlátokba.

 

Bevásárolnak az emberek egy dohai ABC-áruházban 2017. június 5-én, miután négy arab ország: Bahrein, Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Szaúd-Arábia a határt is lezárta, Katarba viszont az élelmiszert eddig kizárólag szárazföldi úton, a határát lezáró szomszédos arab országon keresztül szállították. Kép: Híradó.hu

 

Irán tovább közeledhet Katar felé

 

Fuad Izadi, a teheráni egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora szerint Teheránnak lehetősége nyílik arra is, hogy szorosabbra vonja a kapcsolatait az immár a légi- és élelmiszerszállítások terén Iránra szoruló Katarral. Miután Rijád és több szövetségese megszakította a diplomáciai, légi, szárazföldi és tengeri összeköttetését Dohával, Irán késlekedés nélkül felkínálta légterét és élelmiszer-exportot javasolt számára.

 

Foad Izadi szerint a szaúdi hatalom semmiféle “másként gondolkodást” sem tűr el, még szunnita hittestvéreitől sem.

 

Hirado.hu

 

Nyitókép: MTI (A katari főváros, Doha látképe hajnali ködben 2014. február 15-én.)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!