Venezuela a Hugo Chávez egykori elnök által létrehozott politikai rendszer legnagyobb válságát éli. A kőolajban rendkívül gazdag ország gazdasága a fekete arany árának néhány évvel ezelőtti zuhanása miatt összeomlott. Ma az alapvető élelmiszerek is hiánycikknek számítanak a boltokban, mindennaposak a kormányellenes tüntetések, hatalmas méreteket ölt az utcákon a bűnözés. A helyzet súlyos: a szakértők szerint nincs remény a békés megoldásra, a helyzet eszkalálódik.
Ahogy azt a Magyar Nemzet Online vonatkozó riportja is kiemelte, a dél-amerikai ország fővárosa, Caracas a világ harmadik legveszélyesebb városa, ahol évente több embert lőnek le, mint Bagdadban. Nagyjából 5-6 ezer magyar él a városban, egy részük, főleg a fiatalok, már alig beszélnek magyarul, de szívesen átköltöznének a jóval biztonságosabb Budapestre.
Áldatlan állapotok
Az országból egyébként óriási mértékű lenne a kivándorlás, amit a jelenlegi kormány úgy akadályoz meg, hogy szinte lehetetlen útlevelet intézni, minden hivatalos papírt ugyanis a nemzetközi jognak megfelelően kell hitelesíteni (apostille), ami a ráérős venezuelai hatóságoknál fél évet is igénybe vehet – a siker bárminemű garanciája nélkül.
A gazdaság lényegében kettétört. Hiába kerül egy dollár hivatalosan 10 bolívarba, a feketepiacon 8-9 ezer bolívart adnak érte. Mivel az üzletek üresek, sok termékhez csak a feketepiacon lehet hozzájutni, nyilvánvaló tehát, hogy melyik árfolyam a mérvadó a mindennapi életben.
Hatalmas kötegekkel mennek az emberek vásárolni, és óriásiak a sorok, mivel a hátizsáknyi pénzt le kell számolni. Egyes helyeken ezzel nem húzzák az időt, egyszerűen mérlegre teszik a pénzt. Az MNO riportere, Lukács Csaba írása nyomán míg 1,8 liter tej közel egy dollárba kerül, az átlagnyugdíj nagysága mindössze 11 dollárnyi bolívar, de a minimálbér sem haladja meg a 25 dollárt.
Ami elképesztően olcsó, az a benzin. A helyiek nem is nagyon figyelik, mennyit fizetnek érte, mert szó szerint filléres kiadás. Egy fél literes ásványvíz 2400-szor többe kerül egy liter benzinnél (1200 bolívar).
Kényszerpályán
A politikai és gazdasági válság lényegében a karhatalmon kívül mindenkit, szegényt és gazdagot egyformán sújt. Az üzleti élet padlón van, az amerikai befektetők kivárnak, a kínaiak kivonták tőkéjük jelentős részét az országból. Oroszország nem szeretne még egy szíriai válsághoz hasonló konfliktusba belekeveredni, ezért távolságot tart, csupán a venezuelai olaj Kubába szállításáért lobbizik, de azt is határon belül.
Vannak olyan elképzelések, hogy az ellenzéket az USA támogatja, azonban Dél-Amerikában az országok közösségének sajátos dinamikája van – egy külföldi beavatkozás hatalmas kockázatokat és költségeket rejt magában, ezért Amerika marad a szokásos politikánál: rendezzék a térségbeli országok a helyzetet.
Az USA ettől függetlenül nem marad tétlen, több venezuelai politikus és diplomata ellen szankciókat vezetett be, az állami pénzek ellopásából vásárolt milliós értékű Miami-i villáikat lefoglalták.
Az ország elnöke, a chávezi politikai „örökség” továbbvivőjeként tetszelgő Nicolás Maduro, aki mögött ott áll a katonaság, többé-kevésbé egységesen. Az utcai tüntetések, amelyek gyakran szednek halálos áldozatokat, ugyan mindennaposak, a fővárost azonban a katonaság ellenőrzi.
Nem mindig volt így, az üzletek kiürülésével a kétségbeesett éhező polgárok megrohamozták az állami és katonai szállítmányokat. A katonák többször a tömegbe lőttek. A katonaság egyébként ritkán emel fegyvert a civil lakosságra, erre a karhatalomnak megvannak a maga eszközei: például egy fegyveres motoros banda, amely viszont büntetlenül lődözhet a lakosságra – anélkül, hogy a katonaság közbe lépne.
A hatalom bebetonozása
A tét a ma zajló alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló népszavazás. Az ellenzék meg van győződve róla, hogy Maduro elnök célja a demokratikus intézményrendszer további szűkítése. Nem egyszerű egyébként demokráciáról beszélni, tekintve, hogy Maduro népszerűsége 21-26 százalék körül mozog, mégis elnökként tevékenykedhet.
Az ellenzék ellen-népszavazást kezdeményezett nemrég, és hiába gyűlt össze több mint 7 millió szavazat a 31 milliós országban, a referendum hivatalos elismerése elmaradt. Ráadásul, a fentebb már említett motoros „hadtest” belelőtt a szavazóhelyiségeknél sorban álló tömegbe.
Ahogy az a Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI) legutóbbi Podcast csatornáján zajlott beszélgetésen is elhangzott, Venezuela gazdasági megroppanásának hátterében nem egyszerűen az olajárcsökkenés áll. Hugo Chávez rákbetegség miatti kikerülése a mindennapi politikából az ország politikai helyzetében is kárt okozott, az őt követő, kompetenciában gyengébben teljesítő vezetők megjelenésével.
A másik a gazdaság egyoldalúsága: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb számon tartott olajtartalékával, ennek megfelelően exportja több mint 99 százalékban kőolajra épül, ami rendkívül sebezhetővé teszi.
Gózon Imre, a caracasi Magyar Ház vezetője elmondta, hogy a Venezuela partjainál lévő szigetek Kubán keresztül egyfajta hidat alkotnak az Egyesült Államok felé, amelyet narkócsempészésre használnak, amely a jelenlegi kormány második legjelentősebb bevételi forrása, sokan a politikai és katonai vezetésből is érdekeltek. Ez az útvonal rendkívül felértékelődött, mert Mexikó már nagymértékben megszigorította a Dél-Amerikából jövő áruk ellenőrzését.
Gózon szerint ugyanakkor Venezuela nem kényszerülne rá, hogy csak az olajra alapozzon. Elmondása szerint hatalmas vasérc- és bauxit-lelőhelyei vannak az országnak, kiváló minőségű nyersanyaggal. Még a rendkívül energiaigényes alumínium-gyártás is megállna a lábán, mert az elektromos áramot az ország folyói képesek bebiztosítani.
Dr. Soltész Béla elmondta, hogy a Venezuelai pénzügyi rendszernek volt egy nagy Achilles-sarka, mégpedig az árfolyam-politika, ami abból állt, hogy a különböző termékeket különböző árfolyamokon lehetett importálni, exportálni. Ez egy darabig működött ugyan, de a feketegazdaság elburjánzása miatt a rendszer összeomlott.
„Egy egyszerű példával élve, ha a gyógyszerimportra van egy kedvezményes átváltási arány, és valaki ezért jóval olcsóbban kapja meg a dollárt, sokkal racionálisabbnak tűnhet annak az illetőnek a szerzett dollárt a feketepiacon értékesítenie, mint hogy ténylegesen behozza a gyógyszert”
magyarázta Soltész.
Körkép.sk
Nyitókép: BBC.com
Kapcsolódó cikkek:
Megosztás:
Címkék: Dél-Amerika Főoldal gazdasági válság kőolaj külhoni magyarok Maduro Venezuela venezuelai válság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
