Miről szólt Orbán és Putyin találkozója Budapesten?

Tegnap a budapesti cselgáncs-világbajnokságon, a Papp László Sportarénában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Nyugaton Oroszország megítélése még mindig elég ellentmondásos, ezért sokan kritizálják a magyar kormányt, amiért „szoros kapcsolatokat” ápol a Kreml-lel.

Míg Szlovákiával a nemzetközi (és a magyar) sajtó kesztyűs kézzel bánik, amiért elkötelezte magát a Párizs-Berlin tengely mellett, és hídként emlegetik a Visegrádi Négyek és Brüsszel között, addig Magyarországot újra azért bírálják, mert fogadta az orosz elnököt. A TA3 szlovák hírtelevízió cikkében például a magyar szocialista Medgyessy-kormány (2002-2004) egykori külügyminiszterét, Kovács Lászlót idézi, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök Putyinnal akarja provokálni az EU-t.

„[Orbán és Putyin] közös nevezője, hogy mindketten nem kívánatos  vendégek a demokratikus országokban”

Az Intellinews kelet-európai régiós hírportál politológusokra hivatkozva azt írja, hogy Putyin budapesti látogatásával kevésbé elszigeteltnek tűnhet fel a Kreml. Az orosz elnököt pedig Orbán legerősebb szövetségesének tartják.

   

A szankciók ellenére bővül a két ország kereskedelme

Putyin az elmúlt hét hónapban már másodszor találkozott Orbán Viktorral, 2010 óta pedig lényegében minden évben legalább egyszer. A beszámolók szerint azonban kizárólag a két ország kereskedelmi kapcsolatairól esett szó.

A találkozó központi témája a kereskedelem és a Paks megaprojektjének biztosítékai voltak. Ez utóbbinál ugyanis az elhúzódó uniós vizsgálatok miatt 22 hónapos késéssel indul meg az atomerőmű bővítése. Az EU versenyhivatala egyébként végül nem talált kivetni valót a projektben és engedélyezte annak lebonyolítását.

A paksi beruházás nagysága 12 milliárd dollárra rúg, ebből 5 milliárd eurónyi megbízást magyar vállalatok kapnak. A legfőbb kérdés tegnap az volt, Oroszország továbbra is biztosítani tudja-e a finanszírozás rá eső részét.

Nyugat-európai érdek is

A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok növekvő tendenciát mutatnak. Az MTI Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági minisztert idézve azt írja, hogy hosszú évek visszaesését követően – amely az európai uniós szankciókból és egyéb világgazdasági hatásokból adódott – idén újra elkezdett jelentősen növekedni a két ország közötti kereskedelmi forgalom, május végéig 34 százalékkal. Ennek egy részét a magyar gyógyszerexport (48 százalék) és a gabonaexport (89 százalékos növekedés) adja.

És hát természetesen ott van az orosz gázfolyosó kérdése is. Magyarország érdekelt a Törökország irányából érkező orosz földgáz magyar területen történő szállításában (tranzitdíj). Jelenleg azonban nincs kilátás a Déli Áramlat projektjének megvalósítására, helyette 2019 év végéig olyan infrastrukturális fejlesztések történnek Törökország, Bulgária és Szerbia bevonásával, amelynek köszönhetően Magyarország déli határánál egy 10 milliárd köbméter gáz fogadására képes infrastruktúra épül ki, ahonnan a gáz Ausztria irányába hagyja el Magyarországot, tehát Ausztria bekapcsolásával ebben a projektben komoly nyugat-európai érdek is van.

Az orosz gázfolyosók nyomvonala épp az egyik olyan kérdés, ami jelentősen megosztja a Visegrádi Négyeket – erről bővebben itt olvashat. Szlovákia például abban érdekelt, hogy az Északi Áramlat 2 leágazásából rajta keresztül haladjon gáz déli vagy keleti irányba.

Körkép.sk

Nyitókép: Budapest, 2017. augusztus 28. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) tiszteletbeli elnöke (b3) érkezik a budapesti cselgáncs-világbajnokságra Orbán Viktor miniszterelnök (b5) társaságában a Papp László Budapest Sportarénában 2017. augusztus 28-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs