Csáky Pál a Körképnek: Juncker végre komolyan vette a szerepét

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője nyilatkozott a Körképnek Juncker évértékelő beszédéről, az Unió, illetve Szlovákia és Magyarország jövőjéről, valamint a kerítésbontó magyar EP-képviselő, Niedermüller Péter különbizottsági kinevezéséről.

Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Unió helyzetéről és jövőjéről tartott mintegy egy órás beszédet Strasbourgban. A Körkép ennek kapcsán kereste meg Csáky Pált, az MKP EP-képviselőjét.

Hogyan értékeli a Juncker által elhangzottakat, és mit tart belőlük a legfontosabbnak?

   

A szerdai Juncker-beszéd alaposabb és kiegyensúlyozottabb volt az eddigieknél – annak ellenére, hogy Juncker betegen állt oda a parlament elé. Én nem tartozom azok közé, akik állva tapsoltak neki (a képviselők kb. 80 százaléka ezt tette), de el kell ismernem, hogy most komolyan vette a szerepét, érintett minden olyan témát, amely az elmúlt időszakban felmerült, s véleményt is formált róla.

Beszélt a kétsebességes EU-ról is, elmondta, hogy fel kell gyorsítani azok integrációját, akik képesek belépni az eurozónába, ennek közös minisztere is kell, hogy legyen, de nem gondolja azt, hogy az Európai Parlamentet is szét kellene szedni alsó- és felsőházra (ez utóbbiban csak az erősebben integrálódott országok képviselői kapnának helyet).

A migránstémát illetően fontos, hogy elmondta, a jelenleginél is határozottabban kell védeni a külső határokat, illetve javítani kell a visszatoloncolás arányát, amely jelenleg 34 százalék. Szólt az élelmiszerek eltérő minősége ellen az EU keleti és nyugati felén, s hangsúlyozta, megengedhetetlen, hogy az EU-ban első- és másodosztályú polgárok legyenek.

Némely javaslata inkább ellenszenvet váltott ki – ilyen például a transznacionális választói lista az EP választásokon, vagy az a kitétele, hogy az EU demográfiai problémáit részben migrációval kellene megoldani. Beszélt a jövő Európai Uniójáról is, elmondta, hogy az ún. Fehér könyv tapasztalatait a közeljövőben összesítik majd és akkor kezdjük meg a vitát róluk itt, az EP-ben is.

Szlovákia és Magyarország is meg lett említve, míg Pozsony általában pozitív értelemben, Budapest kapcsán inkább negatívumok hangzottak el. Önnek mi erről a véleménye?

Erre próbálok meg figyelmeztetni hetek óta: a szlovák politika nagyon kooperatív, kifelé nagyon próbál együttműködni a németekkel és a franciákkal, s otthon is megpróbálják felkészíteni a lakosságot arra, hogy támogassa a mag-Európához való tartozást, tehát képletesen szólva az első ligába való bejutást.

A szlovák biztos az ötödik a biztosok rangsorában, a magyar a huszadik fölött van. Biztos, hogy Magyarország imázsának is sokat segítene az együttműködőbb és rugalmasabb politizálás a magyar kormány részéről.

Hogy és hol látja az Unió és benne Szlovákia illetve Magyarország jövőjét?

Azt érzem, hogy a németek türelme kezd elfogyni, s a német választások után több kérdésben valószínűleg gyors megoldásokat fognak kierőszakolni, erős francia segédlettel. Azt is látom, hogy Csehország, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia is nagyon igyekszik a centrum, tehát a német-francia-benelux központ felé manőverezni magát. Azon kevesek egyike vagyok, aki erre nyíltan figyelmezteti nemcsak a magyarországi politikát, hanem Magyarország polgárait is, nem szeretném, ha Magyarország valami fontos lépésről lemaradna. Ez a felvidéki magyarság érdekeivel is ellentétes lenne.

Az EP kedden megválasztotta a terrorizmus ellenes uniós harc hiányosságait feltáró különbizottság tagjait is, melybe egyedüli magyarként a Gyurcsány Ferenc vezette DK-s Niedermüller Péter került, aki idén júniusban az egyik magyar hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy lebontaná a kerítést, mert  „nem tartja helyénvalónak, hogy ne Magyarországra, hanem más országokba érkezzenek a migránsok”. Mi a véleménye a bizottság összetételéről és Niedermüller kinevezéséről? 

Niedermüller Pétert a frakciója jelölte a munkacsoportba, ám ott nem fog  tudni szólót játszani. Egyébként pedig azt gondolom, hogy a terrorizmus elleni harc témája olyan kérdés, amely leszűkíti a személyi- vagy pártérdekek megjelenítését. Ebben a kérdésben nagyon közel áll egymáshoz az egyes frakciók véleménye. A probléma most inkább abban van, hogy az egyes tagországok nem hajlandóak kellő erővel együttműködni egymással.

Körkép.sk

Nyitókép: europskenoviny.sk