A spanyol rendőrség szerdán 14 embert vett őrizetbe Katalóniában, amivel drasztikusan megnövelték a madridi és a katalán szeparatista kormány közti feszültséget – mindössze tíz nappal a katalán függetlenségi népszavazás előtt.

 

A spanyol rendőrség szerdán berontott a katalán tartományi kormány hivatalába és legalább 14 embert letartóztatott. Ez példanélküli erődemonstráció volt a központi kormány részéről, amely korábban azt a 712 polgármestert is büntetőeljárással fenyegette meg, akik jelezték, hajlandóak támogatni a népszavazás lebonyolítását.

 

Emberek tízezrei vonultak utcára a letartóztatások hírére, ám a helyzet nem oldódik, egyik fél sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A hatóságok a múlt héten lefoglalták a szavazóurnákat és szavazólapokat. Ez utóbbiak pótlása nem jelent problémát, az urnákkal kapcsolatban pedig a katalán kormány közölte: 6000 darabot tárolnak egy titkos helyen.

 

 hirdetes_810x300  
Fotó: france24.fr

 

Nemzeti státusz, autonómia és a katalán nyelv dominanciája

 

A katalán függetlenségi törekvések régóta terítéken vannak, de a tartomány a 2008-as válság után kezdett el határozottabban autonómiát követelni magának. A Külügyi és Külgazdasági Intézet ezzel kapcsolatos legutóbbi tanulmánya részletesen bemutatja ennek hátterét.

 

A szerzők megjegyzik, hogy a függetlenség témája már 2005-től napirenden van Spanyolországban. Tizenkét évvel ezelőtt próbálták ugyanis a katalán politikusok belecsempészni az autonómiastatútum reformjába, hogy Katalónia kapjon pénzügyi önállóságot. Ennek a dokumentumnak a preambuluma ráadásul önálló nemzetként emlegette a katalánokat.

 

2010-ben azonban a spanyol alkotmánybíróság a preambulumot törvénytelennek nyilvánította. A spanyol alkotmány szerint ugyanis

 

„a szuverenitás egyetlen alanya a spanyol nép, amelynek feloldhatatlan egységén alapul az alkotmány is”

 

Ez a kijelentés azt is jelentette egyben, hogy további autonómiát a katalánok nem kaphatnak. A autonómiastatútum a katalán nyelv favorizálását is tartalmazta, ezt az taláros testület a „nyelvi diszkriminációmentességre” hivatkozva utasította el.

 

 

Egyedül jobb lenne?

 

Bár a híradások azt hangsúlyozzák, hogy a katalánok kevesebb, mint fele (cca. 45 százalék) elszakadáspárti, ugyanakkor a KKI tanulmányából kiderül, hogy 63 százalékuk szerint tartományuknak nagyobb autonómiára lenne szüksége.

 

A világgazdasági válság európai begyűrűzése után Katalóniában 22 százalék fölé nőtt a munkanélküliség, számtalan bank került a csőd szélére, és a lakosság eladósodottsága is jelentősen megugrott. Ezekkel a hatásokkal együtt kialakult egy olyan katalán álláspont, miszerint a tartomány sokkal kedvezőbb helyzetben lehetne önálló országként.

 

Megerősödtek azok a hangok, akik a spanyol kormány „fiskális kizsákmányolását” okolják a gazdasági nehézségekért.

 

Artur Mas, a korábbi katalán elnök az egyik beszédében így fogalmazott:

 

„Katalónia az országunk, a nemzetünk. Egy nemzet, amelynek identitása megőrzéséhez és a fejlődéshez egy állam eszközeire van szüksége. Ez a nemzet évszázadok óta létezik. Van saját identitása, kultúrája, nyelve és intézményei. Katalónia szeretné, sőt muszáj [neki] a saját útját követnie.”

 

 

Jogos (?) de nem törvényes

 

A spanyol alkotmány fentebb említett passzusa miatt a mostani népszavazási kezdeményezés valóban törvénytelennek minősíthető. Sokan a skót példával élnek, ám a madridi kormány hangsúlyozza, hogy a brit jogi keretek lehetővé teszik függetlenségi népszavazások kezdeményezését – a spanyolok nem.

 

A spanyol jog azt is kimondja, hogy a szuverenitás, vagyis a döntés joga kizárólag a spanyol népet illeti meg, egyes tartományokat nem. Ezért is nyilatkozta a napokban Mariano Rajoy kormányfő, hogy lehet népszavazást tartani a függetlenségről, de csak országos szintűt.

 

Mi lenne, ha?

 

Tegyük fel, hogy lezajlik a függetlenségi népszavazás, hogy az igenek győznek, a madridi kormány aligha ismerné el Katalónia függetlenségét. Az önálló ország – amely sosem rendelkezett a történelem során ilyen szintű függetlenséggel – komoly kihívások elé kerülne.

 

Ha az ENSZ nem simeri el önálló országként, akkor Katalónia nem csatlakozhat az EU-hoz, a NATO-hoz, az EBESZ-hez vagy a WTO-hoz, és nem élvezheti az IMF és a Világbank szolgáltatásait sem. Ez komoly gazdasági feladatokat róna az új ország vezetőire.

 

Az ok, amiért sokan nem akarnák elismerni Katalónia függetlenségét, az az, hogy precedenst teremtene: egy történelmileg önálló állammal sosem rendelkező nép hozna létre új országot. Ez alapjaiban szabná át az európai közösség kereteit. Az ENSZ alapokmányának első cikkelye szerint

 

„Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozhatják meg politikai státuszukat, és szabadon irányíthatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket”

 

Sajnos azonban a gyakorlatban az önrendelkezési jog egymagában nem biztosít lehetőséget egy önálló állam létrehozásához.

 

Katalónia nem viccel. Kérdés, meddig mernek elmenni a felek vélt igazukért. Fotó: France24.com

 

Körkép.sk

Nyitókép: Nytimes.com

Megosztás:
Címkék: Főoldal függetlenségi népszavazás Katalónia Spanyolország
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!