Politikai földrengést valószínűsítenek az elemzők Ausztriában a küszöbön álló vasárnapi, előrehozott választás után. A legutóbbi, 2013-as parlamenti választások óta eltelt időszak nem nevezhető éppen nyugodtnak: évtizedes tabuk dőltek meg, dőlnek meg ma is. Izgalmas választás kapujában áll Ausztria, amelyben a bevándorlásellenes FPÖ okozhatja a legnagyobb meglepetést – írja a Hirado.hu.
Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke jelenleg a jobboldali, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Heinz-Christian Strachét tartja legkomolyabb ellenfelének a kancellári székért folytatott harcban – ez derült ki egy vasárnap esti tévévitából, amelyet a Puls 4 osztrák magánadó közvetített.
Az október 15-ei parlamenti választásokon Kurz és pártja eddig biztos győztesnek számított, de politológusok szerint az ÖVP és az SPÖ közötti sárdobálásból a bevándorlásellenes FPÖ kerülhet ki nevető harmadikként. Egy gyorsfelmérés arra az eredményre jutott, hogy 43 százalék szerint Strache viszi el a pálmát, míg 36 százalék Kurzot látja az első helyen.
Zuhant a szociáldemokraták népszerűsége
A négy évvel ezelőtti szavazást még túlélte a háború utáni Ausztriát kisebb megszakítássokkal kormányzó, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció. Jelentősen esett ugyanakkor a népszerűségük és ezzel párhuzamosan nőtt a radikális jobboldali, erősen bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatottsága.
Intenzív mértékben a szociáldemokrata SPÖ népszerűsége zuhant, az elmúlt években több mint egymillió szavazót veszített. Az elemzők ennek okaként azt jelölték meg, hogy a párt adós maradt szociális jóléti, egészségügyi és oktatási programjainak megvalósításával és hagyományos szavazóbázisa, a munkásság egyre inkább elfordult tőle. Az évtizedekig a legerősebb pártnak számító SPÖ mutatóin a menekültválság kiéleződése is nyomot hagyott 2015-től, valamint ezzel kapcsolatban az osztrák kormánypolitikában bekövetkezett fordulatok is.
Koalíciós válságot generált az elnökválasztás
Az SPÖ és az ÖVP elnökválasztási kudarca – a többi nehézséggel kiegészülve – a már régóta lappangó koalíciós válság kirobbanásához vezetett. A kudarcok, a bizalmi válság és az időközben 180 fokos fordulatot vett kormányzati menekültpolitikát követően 2016 májusában több mint hét évi kormányzás után lemondott a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár, és helyére – egyben az SPÖ élére is – az osztrák szövetségi vasutak akkori vezérigazgatóját, Christian Kernt választották, amivel párhuzamosan lemondott a kisebbik koalíciós párt elnöki tisztségéről az addigi ÖVP-s alkancellár, Reinhold Mitterlehner. Alapjaiban rendült meg a koalíciós partnerek közötti együttműködés. A néppárt Mitterlehner helyére szinte azonnal az alig 30 éves Sebastian Kurz külügyminisztert választotta.
Fordulópont a menekültpolitikában
Miután a nagykoalíció fenntartásához már egyik párt sem ragaszkodott, valamennyi parlamenti párt támogatásával döntés született arról, hogy Ausztriában – a hagyományos ötéves ciklust felrúgva – 2017. október 15-én előrehozott törvényhozási választásokat tartanak.
Ausztria számára is rendkívül sok gondot és feszültséget okozott a menekültek beáramlása: 2015-ben összesen 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, összehasonlíthatatlanul többet, mint a megelőző években. A menekültek számára létrehozott alapellátási rendszer az összeomlás szélén állt, miközben erősen emelkedett az általuk elkövetett bűncselekmények száma.
Az akkor még hivatalban lévő Werner Faymann kancellár kezdetben a szomszédos Németország kancellárja, Angela Merkel által képviselt befogadási politika, az úgynevezett „Willkommenskultur” legfőbb támogatója volt. Később azonban – a menedékkérők számának növekedésével párhuzamosan – megváltozott a lakosság „befogadási” hangulata, ami azt eredményezte, hogy mindenekelőtt a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív néppárt és az ellenzéki szabadságpárt nyomására – a kormány szigorú korlátozásokat léptetett életbe. Elemzők szerint ez a mindössze fél év alatt bekövetkezett gyökeres menekültpolitikai fordulat vezetett elsősorban a kormányválsághoz.
Az osztrák kormány ennek nyomán döntött arról, hogy 2016-ban legfeljebb 37 500 menekültkérőt engednek be az országba, és 2019-ig számuk összesen 130 ezer lehet. Az osztrák menekültügyi korlátozás fordulópontot eredményezett az európai menekültpolitikában is, és több ország ugyancsak szigorú korlátozásokat vezetett be.
Hirado.hu
borító: express.co.uk/Getty
Megosztás:
Címkék: Ausztira bevándorlás Christian Kern előrehozott választások Főoldal HC Strache migráció osztrák választások Sebastian Kurz választás Werner Faymann
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
