A Kaukázusban megnyílt az új áruszállító útvonal, amely Kínából Európába fogja szállítani a rakományokat. A vasútvonalnak köszönhetően 15 napon belül Európában lehet a kínai áru. Az úgynevezett „középső selyemút” megépítésére nagy késéssel került sor. Az árukon kívül a vasútvonalat az utasok is igénybe vehetik, ám erre csak a jövő évtől kerülhet sor.
Amennyiben a kínai gyárak vonattal szerették volna európai vásárlóiknak feladni a csomagot, hétfőig két választás közül választhattak: vagy az északi vonalon küldik, Oroszországon keresztül, vagy a déli vonalon, Iránon át. Most egy új lehetőséggel bővül a csomagszállító útvonal: Közép-Ázsián át a Kaszpi-tenger partjáig, egészen az azerbajdzsáni Alat kikötőig, onnan pedig grúziai kerülővel a törökországi Karszba.
Jelentős késéssel indították el az új selyemutat
A gigantikus selyemútról 1993-ban kezdtek el beszélni, ám gazdasági fedezet hiányában a projekt rajztáblára sem került. Ahogy a közlekedési projekteknél megszokott, az új vasútvonal megépítése is óriási késéssel vette kezdetét. A projektet 2005-ben újra előhúzták, az első vonat elindítását pedig 2010-re tervezték. Nos, erre az első indulásra egészen 2017. október 30-ig kellett várnunk.
Az első tehervonatot Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Giorgi Kvirikasvili grúz miniszterelnök beszédét követően indították útnak. Mindhármuk elmondása szerint egy olyan stratégiai projektről van szó, ami amellett, hogy társadalmi stabilitást biztosít a régiónak, még “az Európa és az Ázsia közötti híd” pozícióját is betölti.
A cél Örményország kikerülése volt
Egy év alatt az új vasúti összeköttetés mintegy egymillió utas és 6,5 millió tonna rakomány szállítására lesz alkalmas. A török elnök azonban reményét fejezte ki aziránt, hogy 2034-re a három millió utasról és a 17 tonna áru szállításáról szóló fantáziálgatások valósággá válnak. Minden attól függ, hogy a déli és az északi konkurencia miképpen fog hozzáállni az új projekthez.
Ha valaki ránéz a térképre, önkéntelenül is megfogalmazódik benne az a kérdés, hogy a vonatoknak miért grúziai kerülővel kell haladniuk, ha egyenes úton is eljuthatnának Karszba. Ez a lehetőség akkor lenne megvalósítható, ha nem állna az útban Örményország. Örményország, Törökország és Azerbajdzsán kapcsolata már régóta ismeretes a hegyvidéki Karabach hovatartozása miatt.
Ennek köszönhetően a vasútvonal kikerüli Örményországot és a grúziai Tbiliszin keresztül halad a török határig, majd onnan egészen Karszig. A kitérőnek „hála” az útvonal hosszúsága 826 kilométerrel lett hosszabb. Ennek ellenére a leggyorsabb olyan szárazföldi útvonalról beszélhetünk Kína és Európa között, mellyel sem az oroszok, sem az irániak nem tudnak versenybe szállni.
Peking egy centet sem adott
Annak ellenére, hogy az új összeköttetés a kínaiak 21. századi selyemútjának elképzeléseit valósítja meg – a Kaszpi-tenger irányába tartó kis eltéréssel –,Peking az új vasútvonal finanszírozásához egy centtel sem járult hozzá. A Bloomberg ügynökség információi szerint Azerbajdzsán a vasútvonal 504 kilométeres szakaszára 640 millió dollárt költött (551 millió euró). Mindemellett kölcsön formájában a 256 kilométeres grúz szakasz megépítéséhez is küldött pénzt. A törökök saját pénzből a határ menti 76 kilométeres szakaszukat finanszírozták.
Forrás: HNonline.sk/Körkép.sk
Nyitókép: TBN
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
