A bevándorlók szétosztása mélyítené a tagállamok közti törésvonalakat

Az uniós menekültpolitika a kvótákra épül, ami zsákutca – erről ír friss elemzésében a Migrációkutató Intézet. Szerintük a bevándorlók szétosztása nem jelentene megoldást, hanem inkább mélyítené a tagállamok közti törésvonalakat.

A Migrációkutató Intézet november 8-án megjelent, A dublini rendszer javasolt reformja a „zsákutcás” kvótára épül című elemzésében áttekinti az Európai Parlament legutóbbi, a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról szóló javaslatát. A tanulmány egyúttal röviden bemutatja az uniós jogalkotás alapvető jellemzőit, illetve a dublini rendszer átalakítása kapcsán eddig felmerült elképzeléseket. Erre azért van szükség, mert az Európai Unió bonyolult döntéshozatali rendszerében sokszor követni is nehéz, hogy egy adott koncepció, javaslat hol tart éppen.

A dublini rendszer komoly kihívásokkal küzd

   

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az M1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott, hogy a dublini rendszer mindig komoly kihívásokkal küzd: „azt próbálja uniós szinten megmondani, hogy melyik tagállam felelős egy adott menedékkérő kérelmének az elbírálásáért”. A fő szabály szerint az első belépés országa az illetékes – tette hozzá. Megjegyezte, hogy jelen pillanatban zajlik ennek a rendszernek a reformja, az úgynevezett Dublin 4 csomag elfogadása, ami azért rendkívüli fontosságú, mert ebben a jogszabály-módosító csomagban jelenik meg időről időre, számos uniós intézmény által presszionálva a felső határ nélküli kvóta intézménye is.

2016 tavaszán tette az első erre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság: ha egy adott tagállamban a nyomás egy meghatározott kulcs fölé emelkedik, akkor a tagországon keresztülhaladó, valamint az odaérkező menedékkérőket automatikusan szét kell a tagállamok között osztani. Ezt az előterjesztést az Európai Tanács nem támogatta – mondta a szakértő. A máltai és a szlovák elnökség egy kompromisszumos megoldást kívánt elfogadni, amelyben más szolidaritási elemek is számítanak. Ilyen volt például a határvédelem. De minden ilyen ajánlatban ott volt végső megoldásként a felső határ nélküli kvóta – fűzte hozzá a szakértő.

Nem kínálna megoldást az új szabályozás

Az elmúlt hetek újdonságának számít, hogy az Európai Parlament, mint az egyik uniós jogalkotó szerv, tárgyalási álláspontként azt javasolta, hogy ez az áthelyezési mechanizmus legyen a fő szabály. Ez azt jelentené, hogy nem számít a menedékkérő, mely tagállamban lépett az unió területére – magyarázta. Magyarországra is nagy számban érkeznének olyan menedékkérők elbírálásért, akik soha nem jártak hazánk területén, és nem is szeretnének itt tartózkodni.

Orbán Balázs szerint, azoknak a menedékkérőknek, akik már Európában vannak, nem kínálna megoldást az új szabályozás. Hiszen ezek a bevándorlók meghatározott célországokba szeretnének eljutni, vagy már éppen ott küzdenek a menekült státusért. A jövőben Európába érkezők esetén pedig szívóhatásként működne, hiszen ezzel továbbra is azokat jutalmazná az unió, akik megjelennek az EU területén.

Többségben a kvótapártiak

Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a három legfontosabb uniós intézmény közül kettőben a kvótának a hívei vannak többségben – mondta. Hozzátette, az egyetlen, utolsó mentsvár az Európai Tanács, ahol a tagállamok képviselői hozzák meg a döntéseket, nélkülük nem születhet meg a módosítást. A probléma viszont, hogy minősített többségű döntéshozatal van, tehát azoknak a tagállamoknak, akik ezt a megközelítést ellenzik, szövetségeseket kell gyűjteniük. A célországokra és az első belépés országaira hazánk, valamint a V4-ek nem számíthatnak ebben a küzdelemben.

forrás: Hirado.hu
kép: CNBC