Szövetség tele kérdőjelekkel: Közép-Európa és az Egyesült Államok viszonya friss felmérés adatai szerint

Merre tart az Egyesült Államok és Közép-Európa szövetsége Trump elnöklésének első évét követően? Lehet egyáltalán szövetségi kapcsolatról beszélni? Ezt a kérdéskört boncolgatta Budapesten a Nézőpont Intézet konferenciája magyar szempontból több ismert hazai amerika- szakértő, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is. Az amerikai nézőpontot a kérdéskörben Mike Gonzales, a Heritaga Alapítvány vezető elemzője és Janusz Bugajski, a Center for European Policy Analysis vezető kutatója képviselte.

A konferencia időszerűségét nem csak Donald Trump egyéves elnöksége adta, hanem a Nézőpont Intézetnek a régió 11 országában a NATO, USA és Trump megítélésével kapcsolatban tartott közvélemény-kutatása is, melynek eredményeiről a Körkép.sk a Nézőpont Intézet: NATO- és USA-pártiak a közép-európaiak, de többet várnak Trumptól cikkében számolt be.

A konferencia helyszínén a felmérés eredményeiről többek között elmondták, hogy a NATO megítélése azért lett pozitívabb a térségben az USA-énál, mivel a nagyhatalmat gyakran összemossák az elnökéről alkotott képpel, és ez egyelőre nem túl pozitív. Ennek okai között felsorolták, hogy a térségben egyrészt nagyobbak voltak az elvárások Trump irányába, aki a régióban eddig nem töltött be túl aktív szerepet.

   

Másrészt az elnöknek a média által kialakított agresszív, tipikus amerikai mentalitást sugárzó képe sem megnyerő ebben a térségben. A NATO ezzel szemben a biztonságérzetet jelenti a térségben. Fontos megjegyezni a kialakult USA-képpel kapcsolatban, hogy Közép-Európa és USA viszonylatában optimistábbak a térségben az emberek a gazdasági kapcsolatokat illetően, mint a politikai jellegűekben.

Trumpot Európa nem igazán izgatja

Az amerikai nézőpontot képviselő külső elemzők elmondták, hogy annak idején Reagan sem volt túl népszerű Európában, az amerikaiak mégis jó elnöknek tartották, és hajlottak arra a véleményre, hogy a kutatás eredményeiből inkább az elnökellenes következtetést lehet levonni, mintsem az USA ellenességet, mivel Trumpot Európa nem igazán izgatja. Tény, hogy sok esetben kiszámíthatatlan az elnök, de a média is szándékosan félreérti, pedig beiktatása óta 20 százalékkal emelkedett a tőzsdei árfolyam, pénzt hozott a befektetőknek.

Az amerikai elemzők egyetértettek abban, hogy a külügyminisztérium nézőpontjából kiesik Közép-Európa Magyarországgal együtt, ez a térségbe delegált diplomatákat is minősíti, akiket csupán a karrierépítés hajtja, de erről nem az elnök tehet. Viszont a térség országainak megítélésében sokat nyom a latban az Oroszországgal kapcsolatos elítélő megnyilatkozások a kormányok részéről, amiben egyértelműen Lengyelország és a balti államok élveznek előnyt. Túlzás szerintük azt állítani, hogy a magyar kormány Putyin- párti, de diplomáciai szempontból nem kedvezett az amerikai-magyar viszonyoknak, hogy az Ukrajnát lerohanó Putyint Magyarország nem ítélte el olyan egyértelműen, mint például a lengyelek.

Jelzésértékű viszont az amerikai elnök beiktatását követő gyors varsói látogatása, az ott elmondott beszéde, ami az egész közép-európai térség számára reményt keltő. Most a V4-ek tagállamainak az amerikai alelnököt kellene meghívniuk a megkezdett párbeszéd folytatására. Az európai integráció vagy erős nemzetállamok kérdéssel kapcsolatban kifejtették, hogy Trump ugyan jobban kedveli a nemzetállamokat, szerinte a törvényalkotási folyamatok őket illetik meg, viszont szükséges az EU-ban egy olyan egységes struktúrára, ami megakadályozza az esetleges nemzeti konfliktusokat.

Elképzelhetőnek tartanak az elemzők Európában egy lazább, konföderációs nemzeti szövetséget, akár többsebességes formában is. A közép-európai térség amerikai megítélésének sokat kedvezne, ha enyhítenének az államok az orosz energiafüggőségén akár amerikai folyékony gáz és olaj vásárlásával is.

Miben nyilvánul meg a közös közép-európai nézőpont?

Németh Zsolt beszédében azt a kérdéskört járta körül, hogy létezik-e közös közép-európai nézőpont USA irányába. Egy erős, a térségnek védelmi biztonságot jelentő Amerika megítélésében mindenképp, de árnyalati különbség van a lengyel, román és baltikumi álláspont és a V4-ek, horvátok, osztrákok, szlovénok álláspontja között. Az előbbi álláspont egyértelmű orosz veszélyről beszél, az utóbbiak szerint Oroszország nem jelent közvetlen veszélyt a térségre.

Bíztató jel, hogy az új külügyi államtitkári tisztséget az USA-ban most egy olyan közép-európai szakértő fogja betölteni, aki az Osztrák-Magyar Monarchia történetéből írta meg szakdolgozatát. Az Országháza Külügyi Bizottságának elnöke szerint Közép-Európa és Trump kapcsolata jól rajtot vett, nem szabad elrontani!

Magyarország jelentősége a kapcsolatrendszerben

A magyarországi Amerika szakértők szerint az országnak geostratégiai szempontból fontos szerepe van az amerikai–orosz viszonyban. Megjegyezték, hogy USA érdeke az egységes EU és a közép-európai térség politikai értelemben már nem annyira fontos, mint a hidegháború korszakában. A térség számára védelmi szempontból megnyugtató az amerikai katonai jelenlét.

Magyarország amerikai megítélésében is fontos tényező a védelmi célokra fordítandó katonai kiadások növelése és a hadügy területén kifejtett kedvező együttműködés, nem véletlen a magyar honvédelmi minisztérium ez irányú törekvéseinek elismerése. Hangsúlyozták a gazdasági kapcsolatokban is hasonló, előremutató célokat kell megfogalmazni, amerikai cégek intenzív látogatásával kell befektetőket vonzani az országba. Mindenki számára nyilvánvaló ugyanis, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok javítása USA számára nem létfontosságú, kicsik vagyunk ehhez.

Ezért szükséges Közép-Európa országainak közösen javítaniuk a gazdasági kapcsolatokon az Amerikai Egyesült Államokkal. Erre jó alkalom például a Három Tenger kezdeményezés (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Lettország, Ausztria, Bulgária, Románia, Szlovénia, Horvátország gazdasági együttműködése), az észak-déli útvonalak és energiavonalak kiépítése.

Mindkét szakértő-elemző megegyezett abban, hogy jók a térség országainak esélyei az amerikai ajtók megnyitására. A kérdés csupán az, hogy mihez kezdjünk a szobákba lépve?

Száraz Dénes

Nyitókép: nezopontintezet.hu