Az iráni tüntetések állítólag a siíta muzulmán világ egyik legszentebb zarándokhelyén, Irán második legnagyobb városában, Mesedben törtek ki múlt csütörtökön. A 2009 óta nem látott tömegdemonstrációk hátterében megélhetési-gazdasági okok húzódnak meg. Az emberek első hulláma azért vonult az utcára, mert sokszorosára drágult a tojás.

 

Nyilván nem a tojás a legfőbb gondja az iráni átlagembernek, ez csupán az utolsó csepp lehetett a pohárban. A Hasszan Roháni elnök vezette kormányzatnak többek között felrótták az szíriai konfliktusban való részvétel hatalmas költségeit is – az iráni vezetés részéről e tekintetben öngól volt az Iszlám Állam feletti győzelem nagy csinnadrattával való bejelentése.

 

Összességében elmondható, hogy a tiltakozók nagy része elégedetlen az elmúlt két év teljesítményével. 2015-ben ugyanis az USA-val kötött megállapodásnak hála Irán újra bekerülhetett a világgazdaság véráramába: eladhatta az olaját, és a legutóbbi hírek szerint hatalmas fejlesztésekbe kezdene az acélexport fokozására. Az emberek azonban nem érzik a pozitív változás hozadékait, és elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel.

 

 hirdetes_300x300  

Külső beavatkozás?

 

Az alapélelmiszerek drágulásán kívül az iráni átlagemberek nehezményezik a legszegényebbeknek nyújtott állami támogatás megszüntetését is. A harag logikája szerint az állam vezetői inkább háborúskodásra költik a pénzt a támogatások további folyósítása helyett.

 

Természetesen nem zárható ki az sem, hogy a régióbeli ellenfelek, elsősorban Izrael és Szaúd-Arábia támogatja valamilyen formában demonstrációkat,bár ezt mindkét ország következetesen tagadja. Teherán hivatalosan úgy fogalmazott, hogy a zavargások mögött az ellenzék áll, akit „az ország ellenségei” támogatnak.

 

Donald Trump amerikai elnök sem kímélte az USA egyik ősellenségét, és kijelentette, hogy a megfelelő időben nagyban támogatja majd a „korrupt iráni kormány ellen tüntetők tömegét”.

 

 

A cél bizonytalanságot szítani

 

A híradások nem egyszer több tízezres tömegekről számolnak be, ám ezeknek egy része (vélhetően nagyobbik része) kormánypárti ellentütetőkből áll, akik a „Halál az elnökre” helyett „Halál Amerikára”, vagy „Halál Izraelre” jelszavakat skandálnak. Roháni elnök kijelentette, hogy a tüntetőknek joguk van kifejezni véleményüket, de csak békés formában.

 

A civilek és rendőrök összecsapásainak azonban eddig legalább 28 halálos áldozata van, és közel 800 embert tartóztattak le. A tüntetések pedig olyan rendszertelenül, spontán alakulnak ki, hogy nem lehet tudni, melyik városban mikor vonulnak utcára az emberek.

 

Kérdés, hogy meddig jutnak el a tüntetők. A legtöbb szakértő kételkedik abban, hogy az iráni rezsim megdönthető lenne. Ha valóban más országok állnak mögötte, akkor a cél sokkal inkább Irán belső ügyekkel történő lefoglalása lenne, nem pedig egy puccs.

 

Fontos megjegyezni: Irán a szíriai háborúban a szintén siíta (pontosabban alevita) szír kormányerők mellett harcol, vagyis Bassár el-Aszad és Oroszország szövetségese.

 

Azt alábbi képen egy kormány melletti ellentüntetés látható. A több tízezres részvételről nem tévednek a hírek, de iszonyú nehéz megállapítani, kinek az oldalán vonultak fel a tömegek. 

 

 

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: independent.co.uk

Megosztás:
Címkék: demonstrációk Főoldal geopolitika Irán Közel-Kelet Teherán tüntetések
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!