A csütörtökön és pénteken (március 22-23.) zajló EU-csúcs két legnagyobb horderejű kérdése az Oroszországgal szembeni fellépés és a EU-USA kereskedelmi háború volt. Az első esetben Moszkva terhére született döntés, a másodikban felemás előrelépés történt.
A csúcs elején az Unió számos tagállama (köztük Olaszország és Görögország) erősen tiltakozott az ellen, hogy Oroszországgal szemben komolyabb válaszlépéseket foganatosítsanak tagállamok a Nagy-Britanniában elkövetett „vegyifegyver” támadás kapcsán (ahogy arról korábban írtunk, egy „novicsok” kódnevű idegméreggel megtámadtak egy volt orosz kémet és lányát).
A csúcs végére azonban végül Moszkva terhére született döntés. Emmanuel Macron francia elnök a sajtónak azt mondta, hogy a kezdeti megosztottság azért válhatott egységes fellépéssé, mert Theresa May meggyőző bizonyítékokat tárt az Európai Tanács elé.
Ennek értelmében Franciaország és Németország „koordinált és arányos” válaszlépéseket helyezett kilátásba, Csehország és Litvánia egyenesen az orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja. Sajtóértesülések szerint Magyarország javaslatára a konkrét szankciók előtt hazarendelik egyeztetésre Markus Ederert, az EU moszkvai nagykövetét. Az egységesség azonban egyelőre csak papíron létezik, oroszellenes intézkedéseket csak 10 tagállam vett fontolóra, a többi várja az újabb fejleményeket.
EU-csúcs: Fókuszban az orosz idegméreg-merénylet és az amerikai kereskedelmi háború
Kereskedelmi hidegháború
Kereskedelmi forró háború helyett hidegháború várható az EU és az USA között. Donald Trump amerikai elnök ugyanis néhány órával az általa bevezetett, acélra és alumíniumra vonatkozó vámintezkedés hatályba lépése előtt május 1-jéig (vagyis valamivel több mint egy hónap erejéig) felmentést adott az uniós acélnak és alumíniumnak.
Az amerikai elnök azonban hangsúlyozta, hogy csak átmeneti felmentésről van szó, és ha nem találnak elfogadható alternatív megoldást, május 1-jén következetesen hatályba lép a vámintézkedés.
Az EU tagállamai állandó felmentést követelnek, és azzal fenyegetik Amerikát, hogy beperlik a Világgazdasági Szervezetnél. A valóságban azonban a tagállamok nagy része nem nyugodhat meg állandó vámmentesség bevezetése esetén sem: sok tagállam ugyanis – köztük Szlovákia – kevés acélt exportál az USA-ba. Nekik inkább attól van félnivalójuk, hogy az USA vámjai miatt a nagy acéltermelő országok (pl. Kína) Európában keresnek új piacot, amivel tarthatatlan versenyt idéznek elő és munkahelyek ezreit sodorják ezzel veszélybe.
Körkép.sk, Politico.eu
Nyitókép: express.co.uk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
